Schéner Mihály (1923–2009)

A BékésWiki wikiből

képzőművész, festő, grafikus, szobrász, keramikus és bábkészítő

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Emlékezete 4 Díjak, kitüntetések 5 Kiállításai 6 Válogatott írásai 7 Források 8 Kapcsolódó irodalom 9 Külső hivatkozások

Élete

1923. január 9-én született Medgyesegyházán, paraszti családban. Édesanyja: Záborszky Angéla, akit leánykorában beadtak egy festőiskolába, de a család anyagi nehézsége miatt abba kellett hagynia. Talán ezért is tett meg mindent, hogy fiát ez irányba terelje. Édesapja több újságot is járatott, ezeknek a művészeti mellékleteiben találkozott először a fiatal Schéner a képzőművészet remekműveivel.

A négy elemi elvégzése után a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban tanult tovább. Nyolc éven át bejárt Medgyesegyházáról Békéscsabára, utazás közben fedezte fel a táj változatos szépségeit. Rajztanára, Mazán László figyelt fel rá, ő támogatta.

1942-ben felvették a Képzőművészeti Főiskolára. Tanárai Rudnay Gyula és Elekffy Jenő voltak. 1944 márciusában bevonult a német hadsereg Budapestre, Schénert behívták katonának. 1945 januárjában az orosz bevonulás után Schénert többször elfogták, de megszökött és hazatért szüleihez.

1947-ben tanári diplomát szerzett és az aszódi Petőfi Gimnáziumban és Általános Iskolában helyezkedett el, később Pesten dolgozott. 1956-ban elhagyta a pedagógusi pályát és tagja lett a Képzőművészeti Alapnak. Ez az intézmény határozta meg anyagi biztonságát, és művészi kibontakozását is nagyban segítette.

1956-ban nősült, felesége, Nelli tanár volt. Gyermekük, Schéner Mihály festőművész (1956. november 7-én született), anyai ágról felvett művészneve: Jakab Mihály. A művésznévvel édesapjától kívánta megkülönböztetni magát.

Budapesten hunyt el 2009. május 11-én, életének 87. évében. Temetése 2009. június 4-én volt. Sírhelye az Óbudai temetőben van.

Munkássága

1962 márciusában nyílt meg első kiállítása a budapesti Csók Galériában: elmarasztaló kritikákat kapott. 1963-ban jutott el először Nyugatra, előbb Párizsba, majd Londonba. Mr. Eric Estorick, londoni műgyűjtő hívta meg, aki megvásárolta az első kiállításon szereplő összes képét. 1965-ben nyílt kiállítása Londonban, amelyek konstruktív és fakturális törekvéseit tükrözik. Itthon is egyre több támogatója akadt, így Juhász Ferenc és Nagy László költők, Major Máté egyetemi professzor, a Bauhaus magyarországi tekintélye és a későbbi mester Baránszky–Jób László irodalomtörténész. Svédországi utazása során találkozott a dalarnai lovacskával, azokkal a népi faplasztikákkal, amelyek arra inspirálták, hogy hasonló magyar foklórmotívum után nézzen. Ekkor született meg a mézeskalács motívuma, amely azóta jelképe művészetének. 1969-es Csók–Galéria-beli kiállításán bemutatott öt színezett falovat is.

Kiállításai voltak Németországban, Párizsban. ’72-es párizsi tárlatán Csepűrágók textilplasztikáját vásárolták meg. Ebben az évben nyolcvan maszkot készített a Szegedi Szabadtéri Játékok Peer Gynt előadásához. Papírhuszárok I-II. képein a játékos festői világ szereplői, Schéner kezén természetesen átírva, átfogalmazódva, játékosra stilizálva jelentek meg. 1974–1980 között Cegléden, Szegeden, Egerben, Kecskeméten, Balmazújvárosban, Budapesten, Tihanyban, Zalaegerszegen, Aszódon, Londonban és Békéscsabán nyílt kiállítása. 1977-ben jelent meg Schéner plasztikáinak színes fotóival, Ágh István verseivel a „Krumplinyomóhuszár” című mesekönyv (Móra Kiadó). A kötetben szereplő műtárgyak megtekinthetők a békéscsabai Meseházban. 1978-ban elkészült a több száz rajzot magába foglaló, édesanyjának emléket állító „Katedrálisok, templomok, haranglábak, oltárok, imádkozó suttok” című grafikai albuma. Ebben az évben Zsigmondi Boriska, Jeli Ferenc és Somló Andrea rendezésében három portréfilm készült Schéner Mihályról.

1980-ban díszleteket és jelmezeket tervezett Illyés Gyula: Bolhabál c. mesejátékhoz Békéscsabán, a Jókai Színházban. 1982-ben díszleteket és jelmezeket készített Csukás István Gyalogcsillag című mesejátékához, amit a békéscsabai színház vitt színre. Ebben az évben mutatták be Békéscsabán a János vitéz című színdarabot is, a díszletek és a jelmezek tervezésével szintén a művészt bízták meg. Felállították „Ökrös szekér” című fa térplasztikáját a nagyatádi szoborparkban, az „Atrox és Harlekin” című térplasztikát Budapesten, a Szabadság hegyi szoborparkban, a „Dorottyás kocsi” játszótéri plasztikát szintén Budapesten, a III. kerületi Holdudvarban. Ugyancsak ebben az évben készült el a „Mikulásolók” c. grafikai album, és ebben az évben kérte fel Békéscsaba Városi Tanácsa tíz nagyméretű játszótéri elkészítésére. A pásztorstruktúrák, a menyecske, a tulipános játszóplasztika és a betonlovacskák két-három méteres nagyságban hat év múlva készültek el. Valamennyi, Békéscsabán ma is látható.

1983. február 18–20. között rendezték meg gyűjteményes kiállítását a Műcsarnokban. A megnyitó beszédet Juhász Ferenc mondta. 1987-ben Nagykanizsán nyílt kiállítása. Ebben az évben vették fel a művészt a Debreceni Alkotóközösség tagjainak sorába. 1993-ban tagja lett a Széchenyi István Irodalmi és Művészeti Akadémiának. A művész tizenkét festménye a szombathelyi múzeum képtárának tulajdonába került, a Nemzeti Galéria hét festményt vásárolt meg tőle. A kecskeméti Szórakaténusz Játszóházban megnyitották játékos alkotásainak kiállítását. 1996–1997-ben kiállításai voltak Szegeden, Budapesten, a Körmendy Galériában, Békéscsabán, Genfben, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.

1998. március 9-én rendkívüli sajtóvisszhangot váltott ki a „Cipők és bakancsok” kiállítása Budapesten, a Körmendi Galériában. Barátai, neves művészek, tudósok, írók és költők, közéleti személyiségek és ismeretlen emberek lábbelijét örökítette meg Schéner Mihály.

Magát expresszív-szürrealista alkotónak nevezte. Egyaránt dolgozott festékekkel, textillel, fával, fémmel. Rajzolt, szerkesztett, faragott, épített, gyúrt, varrt és ragasztott, felhasználta a mézeskalács öntőformáit. Festő, rajzoló, textilszobor- és bábkészítő, fazekas, asztalos és esztergályos is volt egyben. Huzamos ideig munkatársa volt az Új Auróra című művészeti folyóiratnak, melybe gyakran írt huszadik századi jeles magyar művészekről.

Művészeti szervezeti tagságai

• 1992–2009: Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagja
• 1993–2009: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, rendes tag
• 1994–2009: Művészek Rudnay Gyula Baráti Emléktársasága, tag
• A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) posztumusz tiszteleti tagja.

Báb-és díszlettervei

• Tamás Ervin: Bolhabál, Békéscsaba Jókai Színház
• Illyés Gyula: Tűvétevők, Pocci Bábszínház
• Tersánszky Józsi Jenő: A varázshegedű, Bábszínház

Köztéri művei

1981 Tölgyfa pipike, (Zánka)

1983 Dorottyás kocsi (Vörösmarty úti lakótelep)

1984 Pásztor (Hajdúszoboszló)

1985 Berlinerkendős nyanya (Dunaújváros, 1985, Szoborpark)

1985 Csikó-huszár (Dunaújváros, Szoborpark)

1978 Tulipán 1.; Tulipán 2 (Békéscsaba)

1978 Atrox és Harlekin (Budapest)

1987 Lovacskák (Békéscsaba)

1987 Csibecsók (Békéscsaba)

1987 Ökrössszekér (Nagyatád)

Művei az alábbi közgyűjteményekben tekinthetők meg

• Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Szombathelyi Képtár, Szombathely

Emlékezete

• A Vésztőn található Veritas étteremben több eredeti Schéner festmény található. A Kossuth-díjas, Békés megyei mester olyan módon fejezte ki jó érzését, tiszteletét, hogy festményeket ajándékozott az étterem tulajdonosnak.
• 2004-ben felavatták a Schéner Mihály Emlékházat (a művész szülőháza) Medgyesegyházán, a Damjanich u. 51 sz. alatt.
• 2009-ben a Medgyesegyházi Általános Iskola felvette a nevét.
• Medgyesegyházán a 2014. szeptember 26-án kezdődő Eszem-Iszom Vigadalom rendezvény keretében avatták fel Schéner Mihály bronz portrészobrát. Az avatás apropója az volt, hogy a helyi Schéner Mihály Általános Iskola öt éve viselte a festőművész nevét.

Díjak, kitüntetések

• 1970. XIII. Alföldi Tárlat nívódíja (Békéscsaba) (1970)
• Munkácsy-díj (1978)
• A népművészet szellemében c. kiállítás nívódíja (1980)
• Érdemes Művész kitüntetés (1984)
• Kiváló Művész kitüntetés (1989)
• Békéscsaba Városért kitüntetés (1989)
• Medgyesegyháza díszpolgára (1992)
• A Magyar Köztársaság Tiszti Keresztje kitüntetés (1994)
• Kossuth-díj (1995)
• Békéscsaba díszpolgára (1998)
• Magyar Művészetért díj (2003)
• Táncsics Alapítvány Életmű díja (2004)
• XXI. Század Társaság Hazám díja (2004)
• Príma Primissima-díj Képzőművészeti kategóriájának Príma díja (2005)
• A Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje kitüntetés (2008)

Kiállításai

Egyéni kiállításai

• 1962, 1969: Csók G.
• 1964: Grosvenor G., London
• 1968: Medgyesegyháza; Vaszary T., Kaposvár; KISZ-klub, Népköztársaság út 112.
• 1970: Munkácsy M. M., Bcsaba
• 1972: Salon de la Jeune Sculpture; Grands et Jeunes d'Aujourd'hui, Párizs
• 1972: (Vigh Tamással), Városi Kt., Vác; Táblakép '72, Debrecen
• 1974: Pécs
• 1975: Atelier Mensch, Hamburg; Magyar Int., Varsó; Hajdúszoboszló; Móra F. M., Szeged; Frankel L. Műv. H. Óbuda
• 1976: Rudnay T., Eger
• 1977: Kamarakiállítás, IM
• 1978: Mall G., London
• 1979: Munkácsy M. M., (kat.) Bcsaba; Műhelykiállítás, MNG; Múzeum, Tihany
• 1983: Műv. H., Szeged; Képcsarnok, Salgótarján; Műcsarnok (gyűjt.)
• 1984: Uitz T., Dunaújváros; Magyar Int. Szófia
• 1985: Derkovits T., Szhely
• 1987: Beethoven Műv. Közp., Martonvásár
• 1993: Art G., Szeged; Munkácsy M. M. és Meseház. Bcsaba
• 1994: Széchenyi Akadémia, Bcsaba
• 1996: Csontváry T.; Körmendi G., Széchenyi Akadémia, Bcsaba
• 1997: Ópusztaszer; Körmendi G.
• 1999: Vigadó G. , Kovács Máté Városi Művelődési Központ, Templomok, Iparművészeti Múzeum, Budapest
• 2001: Életműkiállítás, Körmendi Galéria – Hajnóczy-Bakonyi Ház; Pünkösdi anzix, Magyar Újságírók Szövetsége, Budapest
• 2002: Gerbeaud Ház Harmincad Galéria, Budapest
• 2003: Virág Judit Galéria, Budapest, Collegium Hungaricum, Bécs
• 2004: Kollázsok és síkplasztikák, Körmendi Galéria – Múzsa Galéria
• 2005: Pestszentimrei Közösségi Ház, Expressiv, Burgenländische Landesgalerie, Körmendi Galéria – Múzsa Galéria
• 2006: Körmendi Galéria – Artner – palota, Schéner Mihály köszöntése 80. születésnapján, Körmendi Galéria – Múzsa Galéria; Ördögöcskék és egyéb firmák, Szentendrei Képtár, Utazás közben, MűvészetMalom, Szentendre
• 2007: Inferno és Ördögök, Schéner Mihály grafikai kiállítása Körmendi Galéria, Budapest, Börzsöny Múzeum
• 2008: Schéner Mihály 85. születésnapjának tiszteletére, Symbol Art Galéria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások

• 1956: Megyei kiállítás, Munkácsy M. M., Békéscsaba
• 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok
• 1960: 8. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok
• 1969: Csabai festők jubileumi kiállítása, Békéscsaba
• 1971: III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
• 1972: Salon de la Jeune Sculpture; Grands et Jeunes d'Aujourd'hui, Párizs
• 1972: (Vígh Tamással), Városi Kiállítóterem, Vác; Táblakép '72, Debrecen;
• 1973: Kortárs festők..., Csontváry Terem; Tél a művészetben, Aba Novák Terem, Szolnok; 1976: XIX. Alföldi Tárlat, Bcsaba
• 1977: Festészet '77, Műcsarnok
• 1978: Magyar Ház, Berlin
• 1979: Magyar Kiállítás (kat.), Milánó
• 1980: Pápa, Monza (l.)
• 1999: Art Budapest 2. Nemzetközi Művészeti Vásár
• 2000: Art Budapest 3. Nemzetközi Művészeti Vásár
• 2001: Körmendi Galéria, Sopron, Magyar Újságírók Országos Szövetsége Székház, Kortárs Magyar Művészet a Körmendi-Csák Gyűjteményben, Tallin
• 2003: Collegium Hungaricum
• 2005: Burgenländische Landesgalerie, Eisenstadt (Körmendi-Csák Gyűjtemény kiállítása)

Válogatott írásai

• Egy útkereső fiatal művész. In: Új Auróra, 1980. 8. szám
• Áramlások (Várnai Gitta) In: Tiszatáj, 1981. 10. szám
• Gondolatok Kohán Györgyről. In: Új Auróra, 1983. 3. szám
• Katkics Ilona. In: Új Auróra. 1983. 3.szám
• Meditáció Barcsay művészetéről. In: Új Auróra, 1984. 2. szám
• Hommage à Huszárik Zoltán. In: Élet és Irodalom, 1986. május 23.
• Diabolikon : ördögjárás. Békéscsaba : Új Aurora, 1987. 48 p.
• Építészet és textilművészet, Csete György építész, Csete Ildikó textilművész. In: Új Auróra, 1987. 2. szám
• Váradi Zoltán fotói. In: Új Auróra. 1987. 1. szám
• Kézkivirágzások. Békéscsaba : Schéner M., 1999. 187 p

Források

• Bereczky Loránd: Békéscsaba, Meseház. Budapest : Tájak Korok Múzeumok Egyesülete 1998. 16 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Hargitai József: Emberközelben : portrék, kritikák, emlékezések. Szombathely: Hargitai J., 1997. 547 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kortárs magyar művészeti lexikon. főszerk. Fitz Péter. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2001. 974 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Magyar játékfundamentum : Schéner Mihály művészetéről. In: Szilágyi András: Képhántás : tanulmányok, esszék. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Menyhárt László: Schéner Mihály : A fantázia seprűje, avagy mit keres egy művész a kéményben? . Budapest : Corvina, 1981. 76 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Meseház. szerk. Ladányi Zsuzsa. Békéscsaba : Meseház, 1994. 44 p. Kiállitási katalógus (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mezei Ottó: Schéner Mihály művészete a hatvanas években. Budapest : Körmendi Galéria, 1999. 105 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Schéner Mihály: Schéner: játék, plasztika, rajz szerk. Schéner Ildikó. Békéscsaba : Meseház : Schéner-hagyaték, 2017. 143 p.
• Schéner Mihály. szerk. Ladányi Zsuzsa. s. l. : s. n., 1994. 85 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Schéner Mihály 151 rajza. Gyomaendrőd : Gyomai Kner Nyomda, 1993. 159 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Schéner Mihály, a természetelvűség új stílusú művelője és a színek piktora. In: Hargitai József: Emberközelben : portrék, kritikák, emlékezések. Szombathely : Hargitai J., 1997. 478-783. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Schéner Mihály virágtára : meseházi költők antológiája. szerk. Szakolczay Lajos. Szeged : Bába Kiadó, 2003. 184 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Schéner Mihály: Boldogságbetakarítás. A művész pályaképét készítette Ladányi Zsuzsa. Szeged : Bába Kiadó, 2005. 210 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Schéner Mihály: Infernó. szerk. és a művész pályájáról az összegzést készítette Ladányi Zsuzsa. Békéscsaba :Schéner M., 1997. 157 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Schéner Mihály: Magyar játékfundamentum. Szeged : Schéner M., 1999-2001. - 4 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Schéner Mihály: Meseházi játékok. szerk. Ladányi Zsuzsa. Békéscsaba : Tevan Kiadó, 1995. 38 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Solymár István: Schéner Mihály a Csók Garériában. In: Hagyomány és lelemény a képzőművészetben. Budapest : Magvető, 1972. p. 179-181. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szamosi Ferenc: Schéner Mihály. Budapest : Képzőművészeti Kiadó, 1978. 46 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• A beskatulyázhatatlan. In: Új Tükör, 1978. augusztus 27.
• A demiurgosz. In: Új Művészet, 1992. 6. szám
• A halál ellen játszani. In: Élet és Irodalom, 1975. május 17.
• Archetipikus képzetek, ősformák. In: Kortárs, 1998. 2. szám
• Arcok és sorsok. In: Hevesi Szemle, 1984. 3. szám
• Az éteri Schéneri mítosz. In: Bárka, 1993. 1 szám.
• Az utak kettéválnak. In: Művészet, 1978. 3. szám
• Békési művészet. In: Művészet, 1978. 7. szám
• Bemutatjuk Schéner Mihályt. In: Élet és Irodalom, 1972. május 6.
• Diogenész üveghordóban. In: Napóra, 1990. 11. szám
• Egy különös művész. In: Alföld, 1974. 6. szám
• Golgota. In: Művészet, 1984. 9. szám
• Hosszú út a játszótérig, Beszélgetés a művésszel. In: Művészet, 1980. 5. szám
• Húsz év után. In: Művészet, 1965. 4. szám
• Játék a játékkal. In: Élet és Irodalom, 1979. augusztus 18.
• Játék és művészet. In: Művészet, 1976. 6. szám
• Kiállítási Krónika. In: Jelenkor, 1983. 6. szám
• Kikötő. In: Új Forrás, 1998. 3. szám
• Kincsek és műkincsek. In: Művészet, 1975. 6. szám
• Kukulla és az íriszek. In: Opus, 1993. 1. szám
• Magyar festők kiállítása Londonban. In: Népszabadság, 1964. március 5.
• Mit akar ez a múzeum?, In: Művészet, 1979. 10. szám
• Mozdulatlan horizont. In: Tiszatáj, 1983. 11. szám
• Nincs uborkaszezon. In: Élet és Irodalom, 1969. augusztus 8.
• Ősformák üvegből és mézeskalácsból. In: Életünk, 1997. 4. szám
• Pásztorok, betyárok, huszárok – kezek. In: Tükör, 1970. szeptember 15.
• Rezignáltan, kultúráltan. In: Művészet, 1983. 6. szám
• Schéner Mihály [kismonográfia], Budapest, 1978
• Schéner Mihály játékai. In: Élet és Irodalom, 1974. július 27.
• Schéner Mihály kaposvári kiállítása. In: Jelenkor, 1969. 4. szám
• Schéner Mihály kiállítása. In: Magyar Építőművészet, 1962. 4. szám
• Schéner Mihály mítoszai. In: Magyar Napló, 1993. szeptember 17.
• Schéner Mihály műveiről. In: Művészet, 1979. 4. szám
• Schéner Mihály. In: Művészetről, művészekről, Budapest, 1978
• Schéner Mihály. In: Szóra bírt műtermek, Budapest, 1975
• Schéner Mihály. In: Művészet, 1969. 9. szám
• Schéner Mihály. In: Tiszatáj, 1968. 5. szám
• Schéner Mihályról kiállítása ürügyén, Képzőművészeti Almanach, Budapest, 1972
• Sötétkék kokasok. In: Élet és Irodalom, 1973. szeptember 9.
• Spielzeug von Schéner Mihály. In: Budapester Rundschau, 1983. április 11.
• Szárnykészítők. In: Élet és Irodalom, 1975. október 4.
• Túlélő bábuk. In: Mozgó Világ, 1983. 6. szám
• Vándorévek és kibontakozás. In: Új Művészet, 1996. 12. szám
• Schéner Mihály. 2002. (a Körmendi Galéria kiadása)
• Schéner Mihály (kat.; szerk. Mazányi Judit). 2006. (a Körmendi Galéria kiadása)
• Schéner Mihály. Ördögöcskék és egyéb firmák (kat.; szerk.Csák Ferenc). 2006. (a Körmendi Galéria kiadása)
• Schéner Mihály. 1999. (a Körmendi Galéria kiadása)

Külső hivatkozások

• A Meseházban mutattak be elsőként a Schéner könyvet. In: behir.hu
• Elhunyt Schéner Mihály festőművész. In: beol.hu
• Elhunyt Schéner Mihály Kossuth-díjas festőművész. In: Index.hu
• Mucsányi János: Schéner Mihály várja a szellemi szabadság korát. In: válasz.hu
• Művészek – Schéner Mihály. In: kormendigaleria.hu
• Pintér Lajos: Schéner M. betyárvilága, a 80 éves Mester köszöntése. In: forrasfolyoirat.hu
• Schéner Mihály. Budapest : Körmendi Galéria, 2002.
• Schéner Mihály. In: Magyar Művészeti Akadémia honlapja
• Schéner Mihály. In: Kieselbach galéria és aukciósház
• Schéner Mihály. In: masodikkerulet.hu
• Schéner Mihály. In: artportal.hu
• Schéner Mihály. In: wikipedia
• Szabó Ernő, P.: Mélység. Göröngyös út. Csillagok. Schéner Mihályról. In: Bárka Online