Tevan Andor (1889–1955)

A BékésWiki wikiből

nyomdász, könyvkiadó, tipográfus, lapszerkesztő

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Díjak, kitüntetések 4 Emlékezete 5 Művei 6 Képgaléria 7 Források 8 Kapcsolódó irodalom 9 Külső hivatkozások

Élete

1889. augusztus 15-én Békéscsabán született sokgyermekes zsidó családban. Édesanyja Fischer Teréz (1863-1944), édesapja Tevan Adolf (1854-1921). Andornak nyolc testvére született: Gizella (1886-1963), Flóra (1887-1944), Ferenc (1891-1944), Rezső (1893-1944), Ilona (1896-1941), Erzsébet (1899-1945), Margit (1901-1978) és László (1903-1943).

Tevan Adolf 1903-ban megvásárolta a Békéscsabáról elköltöző Lepage Lajos Vasút utcai könyv- és papírkereskedését. A kisüzemi jellegű nyomda 4 fővel és 2 nyomdagéppel kezdte meg működését 1903. április 1-én. A családfő a könyvszeretettől vezérelve elhatározta, hogy egyik gyermekét nyomdásznak fogja kitaníttatni. Választása Andorra esett.

Andor 1907-ben sikeres érettségi vizsgát tett a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban, és még abban az évben beiratkozott a jó hírű bécsi nyomdász iskolába, a Graphische Lehr und Versuchsanstalt-ba. A tehetséges és lelkes fiatalember itt sajátította el két év alatt a nyomdaművészet fortélyait.

Fischer Clarissával (1894-1977) kötött házasságából három gyermekük született: Andor (1916-1945), Zsuzsa (1919-1989) és Gábor (1923-).

Az üzleti kapcsolaton túl, több íróval és szerzőben is jó barátságban áll, Karinthy Frigyessel több baráti hangvételű levelet is váltott. Barátait többször meglátogatta a fővárosban.

1944. április 3-án 32 baloldali gondolkodású férfival együtt letartóztatták, internálták, majd Ausztriába, egy Bécs környéki lágerbe deportálták. A koncentrációs táborból 1945. április 20-án szabadult.

1955. október 5-én Budapesten hunyt el. Október 12-én helyezték végső nyugalomba Budapesten a rákoskeresztúri izraelita temetőben.

Halálát követően, 1955-ben jelent meg „A könyv évezredes útja” című, az írás és a könyv történetét ismertető, a könyvtárosképzésben ma is kötelező irodalomnak számító műve.

Munkássága

Mivel édesapja nem értett a nyomdászmesterséghez és minden idejét lekötötte a könyv- és papírkereskedést, a nyomda irányítását rábízta tehetséges és lelkes fiára, akinek könyvek iránti rajongása még az apjáét is felülmúlta.

Tevan Andor tanulmányai végeztével, három esztendei részletfizetésre megvásárolt két modern betűcsaláddal, a Behrens Antiquaval és a Tiemann Mediaevalttal könyvnyomtatásba kezdett. Tehetségének, akaraterejének és lelkesedésének köszönhetően a könyvnyomtátás terén alig egy esztendő alatt országos hírnévre tett szert.

Első munkája egy környékbeli kötőnő, Dapsy Gizella verseskötete volt. A fiatal nyomdász a költőnő révén ismerkedett meg Rozsnyai Kálmánnal, aki jelentős hatást gyakorolt az ifjú nyomdász művészetére. Tevan Rozsnyaival kötött barátsága révén neves írókkal és művészekkel ismerkedett meg. A Tevan név két újszerű tipográfiájú könyvvel (Oscar Wilde: Vera, Jegyzetek Oscar Wilde-ról) tűnt fel a pesti sajtóban. A vállalkozás számára az anyagi sikert a Komédiások, a Panoptikum és az Ugat című könyvek kiadása hozta meg.

Tevan a Békéscsaba és Vidéke című folyóirat társszerkesztője, később felelős szerkesztője volt. A nyomdában lapkiadással (Békéscsaba és Vidéke, Csabai Napló, Franyó Zoltán aradi lapjának egy száma, a direktórium idején a Békés megyei Népszava, a 2. világháborút követően a szovjet katonai híradó) is foglalkoztak.

1912 szeptemberében indította útjára az Olcsó és a Magyar Könyvtár mintájára a Tevan-könyvtár sorozatot, ami 1922-ig 213 kiadott kötetet jelentett. A hazai szerzők közül Ady, Kosztolányi, Karinthy, Juhász Gyula, a külföldiek közül Balzac, Thomas Mann, Maupassant, Tolsztoj művei is e sorozat keretében kerültek kiadásra. A szerkesztő, lektor és a borító tervezője is Tevan volt egy személyben. A friss szellemű, olcsó kis füzeteket a korabeli sajtó szimpátiával fogadta.

1913-ban indította el híres bibliofil sorozatát, az Amatőr Tevan sorozatot, melynek tagjaként harminc év alatt 14 kötetben jelentek meg a klasszikus és kortárs magyar szerzők munkái (kivétel Anatole France). Alacsony példányszámban és művészi kivitelben - amit maga Tevan dolgozott ki – készültek a kiadványok. Az amatőrök hazai és nemzetközi tekintetben is hírnevet hoztak Tevannak.

Sikerei szakmai jártasságának és kiváló üzleti érzékének köszönhette, valamint annak, hogy a nyomtatványokra árucikként tekintett (utóbbi különböztette meg Kner Imrétől). Könyvművészeti elveit a Hungária nyomda vette át először, Kner Albert vezetésével.

Az 1920-as évek reakciós korszelleme lehetetlenné tette számára, hogy progresszív irányba folytassa a könyvkiadói tevékenységét, ezért áttért a színes, művészi kivitelű merkantil nyomtatványok kivitelezésére. Csomagolóeszközök előállítására specializálódtak (gyógyszeripari dobozok, ismertetők, reklámanyagok), megrendelői gyógyszertárak voltak. Tevan Andor a könyvkiadást és -nyomtatást évi 3-4 kötetre csökkentette.

A neves csabai nyomdász vállalata 1943 után két kiadványt jelentetett meg: 1943-ban Heltai Gáspár: A bölcs Esopusnak és másoknak fabulái, 1948-ban pedig Anatole France: Nyársforgató Jakab meséi (Jacques Tournbroche) című kötetét. Tevan maga készítette el a színeket nyomó lapokat, a kiadvány az Év legszebb könyve díjat, Tevan pedig az akkori kultuszminisztertől a Pro Arte-érdemrendet kapta meg.

1949-ben önként felajánlotta teljes árukészletét, adósságmentes vállalatát államosításra. A Tevan-nyomdát 1949. május 16-án államosították, ezután az ország legnagyobb csomagolóeszköz-előállító üzeme lett. Tevan Botyánszki Pál vállalatvezető alá rendelve folytatta munkáját 1950. május 6-ig, elbocsájtásának napjáig. Az elbocsájtást követően, az állástalanság napjaiban írta meg az 1989-ben Narancsliget az Északi-sarkon címmel megjelent önéletrajzi kötetét.

A Művelt Nép kiadónál, majd az Ifjúsági Könyvkiadónál dolgozott képszerkesztőként 1955-ös haláláig.

A Tevan család részt vállalt az Aurora Kör működésében, 1917-ben megválasztották a képzőművészeti szakosztály vezetőjévé. Nem mellesleg Tevan sógorai, dr. Südy Ernő és dr. Révész Sándor is ezen a területen tevékenykedtek. Testvérei, Margit és Ilona is a pártfogók között voltak.

Díjak, kitüntetések

• Pro Arte-érdemrend (1948)

Emlékezete

• 1979-ben kezdte meg működését a Tevan Andor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Békéscsabán.
• Békéscsabán 1981-ben utcát neveztek el róla.
• Születésének 100. évfordulójára emlékezve, 1989. augusztus 31-én emléktáblát avattak és kamrakiállítás nyílt a Kner Nyomda előcsarnokában.
• A centenárium alkalmából a Kner Nyomda és a Békés Megyei Népújság Tevan Andorra emlékezve egy nyolc oldalas miniújságot (5,5x8 cm) adott ki.
• Születésének 100. évfordulójára a szegedi stúdió elkészítette a róla szóló „A könyv művésze” című filmet.
• Az 1989-ben induló Békéscsabán induló könyvkiadó Tevan nevét viseli.
• Békéscsabán civil szervezet viseli nevét: Tevan Andor Iskoláért és Nyomdászképzésért Alapítvány.
• A nevét viselő szakiskola Tevan Andor kézilabda- és labdarúgótornával, valamint Tevan-napokkal tisztelgett emléke előtt.
• 2003-ban Tevan-emléktáblát avattak a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola falán.

Művei

• A könyv évezredes útja (1984)
• Narancsliget az Északi-sarkon (1989)

Képgaléria

Tevan Adolf üzlete a Vasút utcában

A Tevan-nyomda a színház mellett 1918-ban

Cincogó nép háborúja (könyvborító)

Nyársforgató Jakab meséi (könyvborító)

Források

• A Békéscsabai Ág. Hitv. Evang. Rudolf-Főgimnázium XLII-dik értesítője 1906-1907. szerk.: Bukovszky János. Békéscsaba : Tevan Adolf Könyvnyomdája, 1907. 90. p. (Látogatva: 2018. 02. 21.)

• A Tevanban megvalósul a képzés és nevelés egyensúlya. In: Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 22. szám, 2005. január 27. 14. p. (Látogatva: 2018. 02. 21.)

• Erdész Ádám: Az utolsó Elzevir : Tevan Andor halálának 30. évfordulóján. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 236. szám, 1985. október 8. 4. p. (Látogatva: 2018. 02. 20.)

• Gécs Béla: Nyomdászattörténeti töredékek. Békéscsaba : Gécs Béla, 2013.222-225. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Halálozás. In: Magyar Nemzet, 11. évf. 239. szám, 1955. október 11. 6. p. (Látogatva: 2018. 02. 22.)

• Író és kiadója a kor közös szorításában (Karinthy Frigyes – Tevan Andor). In: Körösök Vidéke : honismereti füzet 1989. szerk.: Erdmann Gyula. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1989. 143. p. (Látogatva: 2018. 02. 20.)

• Kéki Béla: Stílusirányzatok századunk magyar könyvművészetében. In: A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1973. szerk.: Kéki Béla. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1975. 47-60. p. (Látogatva: 2018. 02. 20.)

• Kőváry E. Péter: 14 000 tonna papírdoboz : 75 éves a békéscsabai Kner Nyomda. In: Békés Megyei Népújság, 33. évf. 78. szám, 1978. április 2. 5. p. (Látogatva: 2018. 02. 20.)

• Meghalt Tevan Andor. In: Viharsarok Népe, 11. évf. 242. szám, 1955. október 14. 3. p. (Látogatva: 2018. 02. 22.)

• Niedzielsky Katalin: Európai rangú könyvművészetet teremtett : a televízió születésnapi ajándéka Tevan Andornak. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 191. szám, 1989. augusztus 15. 1. p. (Látogatva: 2018. 02. 21.)

• Párkányi Adrienn, B.: A Tevan Kiadó első évtizede. In: Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 49. szám, 1999. február 27-28. 10. p. (Látogatva: 2018. 02. 21.)

• Petőcz Károly: A hetvenöt éve alapított Tevan-nyomda jubileumán. In: Békés Megyei Népújság, 33. évf. 238. szám, 1978. október 8. 8. p. (Látogatva: 2018. 02. 20.)

• Petőcz Károly: Tevan Amatőr Könyvek – 1978. In: Békési Élet, 14. évf. 3. szám, 1979. 383-386. p. (Látogatva: 2018. 02. 20.)

• Petőcz Károly: Tevan Andor. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 205. szám, 1989. augusztus 31. 4. p. (Látogatva: 2018. 02. 20.)

• Száz éve született Tevan Andor : megemlékezések az évforduló kapcsán. Békéscsaba – Gyoma : Kner Nyomda, 1989. 33-66. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Százhuszonöt éve született Tevan Andor nyomdász és könyvkiadó. In: Magyar Grafika, 58. évf. 4. szám, 2014. szeptember. 74-78. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Tevan Andor kézilabda-vándorkupa. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 96. szám, 1981. április 25. 8. p. (Látogatva: 2018. 02. 21.)

• Tevan Andor: Narancsliget az Északi-sarkon : a nyomda könyvkiadásának történetéből. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1989. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• „Tevan Andorban belső szívveréssel élt az irodalom” : Tevan-centenárium Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 206. szám, 1989. szeptember 1. 1-3. p. (Látogatva: 2018. 02. 20.)

• Tevan torna. In: Békés Megyei Népújság, 37. évf. 259. szám, 1982. november 4. 8. p. (Látogatva: 2018. 02. 21.)

• Tevan-napok. In: Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 68. szám, 1997. március 22-23. 3. p. (Látogatva: 2018. 02. 21.)

• Vértesy Miklós: Tevan Andor és a Tevan Könyvtár. In: Békés Megyei Népújság, 34. évf. 190. szám, 1979. augusztus 15. 6. p. (Látogatva: 2018. 02. 21.)

Kapcsolódó irodalom

• Balog Miklós: Ünnepségsorozat Tevan Andor születésének 100. évfordulóján. A Tevan-emléktábla felavatása. In: Magyar Grafika, 34. évf. 1. sz. 1990. 24-26. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Balogh Tamás: Kosztolányi Dezső Békés megyei kapcsolataihoz : Tevan Adolf és Tevan Andor Kosztolányihoz írott leveleiből. In: Bárka, 14. évf. 1. sz. 2006. 58-70. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Baróti Dezső: Költők barátja : Tevan Andor emléke. Budapest : Magyar Helikon : Európa, 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Baróti Dezső–Szántó Tibor: Költők barátja : Tevan Andor emléke. Békéscsaba : Magyar Helikon, 1979.

• Gécs Béla, Malatyinkszi József: Százhuszonöt éves Békéscsaba nyomdászata. In: Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 214. szám, 1998. szeptember 12-13. 4. p.

• Haiman György: A Tevan Nyomda 1944. évi leltára. In: Békési Élet, 11. évf. 1. szám, 1976. 129-131. p.

• Horváth Géza: A Kner nyomda II-es üzeme felvette Tevan Andor nevét. In: Magyar Grafika, 34. évf. 1. sz. 27-28. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Knerék utódai. In: Új Szó, 43. évf. 84. szám, 1990. április 9. 5. p.

• Malatyinszki József: Nyomdász arcképcsarnok. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap. : Szent-Györgyi Albert Gimn., Szakközépisk. és Koll., 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Marik Dénes: Keleti Arthur, a Tevan-könyvek művészeti tanácsadója. In: Békés Megyei Népújság, 35. évf. 299. szám, 1980. december 21. 8. p.

• Papp János: Tevan Andor bécsi tanulóévei (1907-1909) In: Békési Élet, 24. évf. 4. sz. 515-520. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Papp János: Tevan Andor irattára és levelezése a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1985. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Petőcz Károly: Gutenberg művészetet Békés megyében. In: Békés Megyei Népújság, 28. évf. 253. szám, 1973. október 28. 6. p.

• Pinczésné Horváth Nóra: Tevan Andor remekei : az Amatőr sorozat hat kötetének bemutatása. Budapest : Kabala Kiadó, 2008.

• Szabó Ferenc: Könyvművészet és könyvkiadás az európai műveltség jegyében: Tevan Andor levelesládájából. In: Békési Élet, 24. évf. 3. sz. 24. évf. 3. sz. 1989. 413-415. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Szabó Ferenc: Tevan Andor és családja Békéscsaba társadalmában. In: Magyar Grafika, 34. évf. 1. sz. 1990. 28-30. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Szemző Piroska, D.: Tevan Andor és a magyar könyvművészet. In: Magyar Könyvszemle, 1956. 1. sz. 68-76. p.

• Szij Rezső: Tevan Andor könyvművészeti munkásságához. In: Békési Élet, 5. évf. 2. szám, 1970. 346-357. p.

• Szíj Rezső: Tevan Andor, a bibliofil könyvkiadó. In: Magyar Könyvszemle, 1964. 4. sz. 337-343. p.

• Tevan Andor emlékezete. In: Petőfi Népe, 34. évf. 192. szám, 1979. augusztus 17. 5. p.

• Tevan Andor: A könyv évezredes útja

• Tevan Andor: Tevan Andor levelesládájából. közread. Voit Krisztina. Budapest : Gondolat, 1988. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Voit Krisztina: Két mester – két út : Kner Imre és Tevan Andor. In: Bárka, 8. évf. 4. sz. 2000. 121-130. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• Balogh István: A békéscsabai Tevan nyomdász- és művészcsalád rövid története. In: Pointernet (Látogatva: 2014.09.15.)
• Tevan Alapítvány honlapja:
• Tevan Andor. In: Wikipédia (Látogatva: 2014.09.15.)
• Tevan Andor sírja. In: agt.bme.hu
• Tevan Andor képgyűjtemény. In: Sulinet Tudásbázis