Lipták Pál (1874–1926)
A BékésWiki wikiből
tanár, vállalkozó, államtitkár
Tartalomjegyzék |
Élete
Békéscsabán született 1874. április 13-án Lipták Pál ácsmester és Keller Judit gyermekeként. A család felmenői között voltak olyan ácsok, akik részt vettek a békéscsabai nagytemplom építésében. Pálnak három testvére született: Lipták Mátyás, Lipták János és Lipták Judit (Saguly Jánosné). Békéscsabán járt iskolába, majd a négy gimnáziumi osztály elvégzése után kecskeméti inasévek során édesapja szakmáját, az ácsmesterséget tanulta ki.
1889-ben, mint serdülő ifjú, a Vaskapu (Al-Duna) szabályozásánál kapott munkát, ahol három évet töltött. Ott tűnt fel éles eszével, tehetségével, 16 évesen már munkavezetői feladatokat kapott. Közben visszautasított egy ajánlatot, melyben felkérték a New York-i kikötő megépítésére. Környezetének rábeszélésére és elhivatottságból tanulni kezdett. Kecskeméten magánúton egy év alatt 6 osztályból vizsgázott, majd leérettségizett.
Később Budapesten elvégezte a műegyetemet, s több éven át a középítési tanszéken tevékenykedett mint tanársegéd. A Magyar Mérnök és Építész Egylet 1905-ben pályázatot írt ki egy múzeum-épület megtervezésére. Lipták Pál múltba visszanyúló stílusjegyeket tartalmazó tervével megnyerte a kiírást, az aranyérem mellé kapott pénzjutalmat európai tanulmányútra fordította. Útja során megismerkedett a vasbeton felhasználási lehetőségeivel, melynek hazai képviselőjévé vált, és amiből később doktori értekezését írta.
1906-ban másodikként az országban mérnöki doktorátust szerzett. Az ekkor kiadott „Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez” című értekezése a nyugati államok szakköreiben óriási feltűnést keltett, a vasbeton-építkezések fejlődésében új korszakot jelentett.
Felesége Gabriel Emma, gyermekük László, okleveles vegyész- és közgazdasági mérnök, Gábor, okleveles gazdász nagybérlő és Béla, okl. gazda nagybérlő.
A minden mértéket meghaladó munka felőrölte szervezetét, s hosszas szenvedés után hunyt el Balatonfüreden 1926. május 15-én. Május 19-én helyezték örök nyugalomra a Kerepesi-temetőben.
Munkássága
Ugyan egyetemi tanári állást kínáltak neki, őt azonban ambíciója más irányba vezérelte. Megválva az egyetemtől, 1908-ban Budapesten létesített egy kis műhelyt Stiegnitz Imrével társulva, ahol vasszerkezeteket készített és magasépítkezéseken dolgozott. Első munkájuk a Goldberger Gyár és a Goldberger-Ház megtervezése és kivitelezése (1909) volt. A vállalat 1909-ben Pestszentlőrincen terjeszkedett. Lipták 1911. június 17-én részvénytársaságot hozott létre, ami 1913-ban felvette a „Dr. Lipták és Társa Építési- és Vasipari Rt.” nevet, és amelynek 1917-ig részvényese valamint vezérigazgatója volt. Vállalkozását az első világháború során a Monarchia legmeghatározóbb hadigyáraként tartották számon. A budapesti építkezések mellett köz- és vasúti vonatkozású gyártásokat végeztek.
Miután 1917-ben kivált a cégből, és magasépítési vállalkozásba kezdett. Nevéhez köthető az I-III. kerületi bíróság, az Igazságügyi Minisztérium, a Belvárosi Takarékpénztár, a Pesti Első Hazai Takarékpénztár és a Pestvidéki Első Törvényszék épülete, továbbá a MÁVAG munkáskolóniájának építését. A magyar gazdasági életben igen meghatározó pozíciót vívott ki magának. A világháborút követően cégét bekebelezte a Ganz-gyár, ami aztán 1927-ben felszámolásra került.
Sikeres vállalkozást vezetve elkezdett a politikai életben is szerepet játszani. 1920-ban az első nemzetgyűlési választáskor a fővárosi XVI. kerület mandátumát nyerte el kereszténypárti programjával. Tagja lett a Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának. Ezt követően Békéscsabán is jelölték, itt viszont nem sikerült győzelmet aratnia. Emich Gusztáv kereskedelmi minisztersége alatt államtitkárságot vállalt a Kereskedelmi Minisztérium élén, erről a tisztségről azonban néhány hónap múlva lemondott, és visszatért az építész pályára.
Emlékezete
- Nevét lakótelep viseli Budapesten a XVIII. kerületben (Liptáktelep).
- Az egykor saját magának tervezett épületben működő Zuglói Művelődési Ház 2012 óta a Lipták Villa nevet viseli.
Műve
- Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez. Budapest: Pátria ny. 1906. 31. p.
Források
- Budapesti Hírlap, 53. évf. 20. szám, 1933. január 25. 6. p. (Látogatva: 2018.01.02.)
- Dr. Lipták Pál. 1874-1926. In: Körösvidék. 7. évf. (1926. május 16.) 110. sz. 1-2. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Dr. Lipták Pál meghalt. In: Békésmegyei Közlöny. 53. évf. 110. sz. (1926. május 18.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Lipták Pál dr. halála. In: Fővárosi Hírlap, 15. évf. 20-21. szám, 1926. május 19. 5. p. (Látogatva: 2018.01.02.)
- Lipták Pál, az építész és gyáros : magyar géniuszok a XX. század hajnalán. In: Építész Közlöny – Műhely. 2013. február. 226. sz. 46. p.
- Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest: Akadémiai K., 1969. 79. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Magyar politikai lexikon : magyar politikusok, 1914-1929. szerk. T. Boros László. Budapest : Európa, 1929. 262-263. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Mihailich Győző-Haviár Győző: A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon. Budapest: Akadémiai K. 1966. 210. p.
- Napi Hírek, 1934. június 23. 1. p. (Látogatva: 2018.01.02.)
- Pesti Hírlap, 52. évf. 79. szám, 1930. április 6. 12. p. (Látogatva: 2018.01.02.)
- Remport Zoltán: 100 éve alakult az egykori Lipták-gyár. In: MAGÉSZ Acélszerkezetek, 5. évf. 3. sz., 2008. 56-61. p. (Látogatva: 2018.01.02.)
Kapcsolódó irodalom
- Hajdú Ferenc: Dr. Lipták Pál szerepe a XVIII. kerület kialakulásában és a haditechnikai fejlesztésekben. In: Tomory Lajos Múzeum honlapja
- Dr. Lipták Pál temetése : Békéscsaba méltó módon képviseltette magát nagy fia temetésén. In: Körösvidék, 7. évf. 114. szám, 1926. május 21. 1-2. p.
Külső hivatkozások
- Dr. Liptak & Co. AG
- Dr. Lipták Pál emlékezete Békéscsabán kívül: A Zuglói Média híranyaga
- Lipták Pál. In: wikipedia.hu
- Lipták Villa – a ház története.
