Tarján Tibor (1879–1945)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2017. szeptember 4., 14:05-kor történt szerkesztése után volt.

mérnök, ügyvéd, ornitológus

Tartalomjegyzék

Élete

Békéscsabán született 1879. november 10-én Eredeti neve Sztraka Tibor. Édesapja Sztraka Ernő, anyai nagyapja dr. Réthy Pál. Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. Jogi tanulmányokat a kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen folytatott. Joghallgatóként 1902-ben bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltek közé. A gyakorlatot dr. Igaz Pálnál, békési ügyvédnél töltötte. 1905-ben a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. 1908-ban ügyvédi végzettséget szerzett, miután a budapesti ügyvédvizsgáló-bizottság előtt sikeresen vizsgát tett.

Még Kolozsvárott ismerkedett meg Vönöczky-Schenk Jakabbal, a Madártani Intézet későbbi igazgatójával, aki hatására lett a madárvilág szerelmese. Ez a rajongás azonban családi örökség is, hiszen nagyapja Petényi Salamon János ornitológus munkatársa volt, aki a magyar tudományos madártan megalapítója. Még állami mérnökként az Ornitológiai Társulat oklevéllel jutalmazta 1899-ben Tarján madártani publikációs tevékenységét. 1901 októberében önkéntes katonai szolgálatra vonult az 1. tiroli vadászezredhez Innsbruckba. A pisztolyhasználat sem állt távol tőle, 1907-ben pisztolypárbajt vívott Vajda Jenő csabai állatorvossal, sebesülés nem történt. Nagyréti tanyáján baromfigazdaságot alakított ki. Nem csak a madarakat kedvelte, a Délmagyarországi Baromfi-, Galamb- és Házinyúltenyésztők Egyesület 1936-os kutyakiállításán kitűnő osztályzást kapott Ráró nevű kutyája.

Folyóirat-szerkesztéssel is foglalkozott, miután 1920-ban átvette a Békésmegye című lap szerkesztési feladatait.

Budapesten hunyt el 1945. február 8-án.

Munkássága

Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életén át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. 1899. november 25-én a Békéscsabai Múzeum-Egyesület alapítói között szerepelt, így azonnal bekapcsolódott a múzeumi munkába. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak, amely ma már nem létezik. Gyűjteményébe a Békés megyében található madarak tojásai mellett más hazai és külföldi madártojások is bekerültek. Emellett madárpreparátumokat is a múzeumnak adományozott. Évente nagyjából 25-50 preparátummal gyarapította a Tárat. 1925-től egészen a 2. világháborúig az újjászervezett múzeum Természettudományi Tárát vezette. Maga is vadászott (Dobozon az 1. számú vadászterületet bérelte), megfigyeléseit írásban rögzítette, amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az Aquila című folyóiratban jelentek meg. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület szabad-lyceumi előadássorozata keretében, vagy felolvasott “A madarak hasznáról és védelméről” című írásából. Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe elsősorban a békéscsabai alvégi legelő és annak folytatása, az ókígyósi puszta és a Nagygyöp volt. Kétségtelen, hogy a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezője volt az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozásának. Az alapító ülésre 1910. február 3-án került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.

Lelkiismeretesen adományozott különböző célok érdekében. 1890-ben adakozott a békéscsabai Evangélikus Gimnázium gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára gyűjtöttek. A Széchenyi-szobor felállítását is támogatta a gimnázium diákjaként. Adakozott a nagykanizsai evangélikus templom, a kolozsvári siketnémák, valamint a dr. Frické-szobor számára. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház felállítását. Adakozott a Kossuth-szobor felállítására. Már ügyvédként volt a támogatók között volt a Rokkant Egylet húsvéthétfői rendezvényén. Tiszteletjegyet vásárolt és felülfizetéssel támogatta a Csaba Vívó Egyesület jelmezbálját.

A Békéscsabai Sport-Club választmányi tagja volt. 1924-ben megalakult a 4. Honvédgyalogezred Bajtársi Nagybizottsága, melynek társelnöki pozícióját Tarján Tibor töltötte be. A Békéscsabai Levente Egyesület választmányi tagja lett 1926-ban. 1929-ben megalakították a Magyarországi Ornitológusok Szövetségének békéscsabai körzetét, ügyvezető elnöknek Tarjánt választották. 1934-ben bekerült a hősi emlékmű bizottságba. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a törvényhatósági bizottságnak és a szegedi Alföldkutató Bizottságnak is.

Számos testületnél végzett ügyészei feladatokat: a Csabai Ipartestületnél, a csabai Kaszinó-egyesületnél (az 1910-es tisztújítása után), a békéscsabai Függetlenségi Körnél (az alakuló ülést követően 1910-ben), a Délmagyarországi Fajbaromfi-, Házinyúl- és Galambtenyésztők Egyesületnél, a Csabai Úszó Egyletnél és a Békésvármegyei Méhészeti Egyesületnél. 1938-ban a főispán vármegyei tiszti ügyésszé nevezte ki.

Művei

Források

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tarj%C3%A1n_Tibor_(1879%E2%80%931945)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök