Vidovszky Kálmán (1888–1932)

A BékésWiki wikiből

evangélikus lelkész, tanár

Gyomán született 1888. április 25-én. Vidovszky Kálmán - Vidovszky Béla testvére - tízgyermekes jegyző családból származott. Középiskolai tanulmányait Szarvason majd Békéscsabán végezte. Érettségi után a pozsonyi evangélikus teológiai akadémián tanult.

1910-ben avatták lelkésszé, s még ez évben került a békéscsabai Rudolf Gimnáziumba helyettes tanárnak. A következő, 1911/12-es tanévtől rendes vallástanárrá nevezték ki. Munkája nem szorítkozott kizárólag a szorosabb értelemben vett tanári munkára, a tanításra. Vezetése alá került a Gyámintézet, ahol bevezette a bibliaórákat, vállalta az ifjúsági könyvtár gondozását, majd a Segítő-Egyesület vezetését is. A békéscsabai Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körben 1912/13-1915/16 között háznagy volt.

Tanárként szívesen vállalta a tanulmányi kirándulások szervezését: 1912-ben Révbe, 1913-ban Fiuméba és környékére, 1914-ben Erdélybe vezette a gimnázium ifjúságát. Járt Németországban, Svájcban, ott volt a koppenhágai cserkészolimpiászon, elvitte az iskola cserkészeit a Bükkbe, a Bakonyba, Svájcba, hogy minél több élményben legyen részük. Nevelőmunkájában önzetlen volt, az ifjúság iránt érzett szeretet vezérelte. Az ő nevéhez fűződik Békéscsabán a cserkészcsapat megalakulása, melynek egyben első parancsnoka is volt. Békéscsaba cserkészei Vidovszky vezetése alatt országos hírre tettek szert. Sokoldalúságát bizonyítja az is, hogy a Körösvidék Nyomda és Lapkiadó Vállalat alapítójaként, a folyóirat főszerkesztő-igazgatójaként tartjuk számon. A Körösvidékbe és az ifjúsági lapokba írt cikkei köteteket tesznek ki. Továbbá nagy hírnevet szerzett imakönyvével is.

1927. január végén távozott a békéscsabai Rudolf Gimnáziumból, ugyanis országos viszonylatban is csakhamar felismerték kivételes értékét, s a bányai egyházkerület meghívására Budapestre ment, hogy átvegye a Luther Otthon vezetését. 1927-től a budapesti Evangélikus Leánylíceum vallástanára lett. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Szarvassy Olgával. A fővárosban hamar tudomást szereztek a cserkészet iránti lelkesedéséről, így ráruházták az országos cserkész ellenőrzőtisztet, és megbízták a Magyar Cserkész című lap szerkesztésével. 1930-ban megválasztották a Magyar Cserkész Szövetség elnökévé. Két évvel később, 1932. július 8-án egy epeműtét után fellépő szívgyengeség következtében alkotó munkájának teljében váratlanul elhunyt Budapesten.

Halála után 1938-ban teret neveztek el róla Békéscsabán, mely 1949-ig viselte nevét. 1992 óta utca őrzi emlékét.

Művei

• Megemlékezés dr. Luther János főgymnasiumi tanár, vadász-zászlósról. Békéscsaba: Corvina ny., 1914. p. 8.
• Imádkozó fiúk. Imádságok a mindennapi és a cserkészéletben. Protestáns fiúk számára. Budapest: Körösvidék ny., 1929. p. 237.

Kapcsolódó irodalom

• A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. p. 190.
• A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 19. tábla (Kép)
• Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718-1985-ig. Békéscsaba: 1985. p. 139. (Kézirat)
• Vidovszky Kálmán. In: A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium... értesítője az 1926-27. iskolai évről. Békéscsaba: Rudolf-Reálgimn., 1927. p. 3-4.
• Vidovszky Kálmán. In: A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium... értesítője az 1932-33. iskolai évről. Békéscsaba: Rudolf-Reálgimn., 1933. p. 3-6.
• Vidovszky Kálmán. In: Békésmegyei Közlöny. 59. évf. (1932. július 10.) 147. sz. p. 2.
• Vidovszky Kálmán. In: Körösvidék. 13. évf. (1932. július 10.) 154. sz. p. 1., 4.