Lischka Lipót (1867–1938)
A BékésWiki wikiből
főkertész
Tartalomjegyzék |
Élete
Kertészeti végzettségét a Haszonkertészeket Képző Iskolában és a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben szerezte. Középiskolai tanulmányai után Bánlakon (Banlok) műkertészként tevékenykedett. Bánlak után a magyar királyi várkertészetbe, majd 1895-ben Nagybecskerekre (Zrenjanin) került főkertésznek. Itt ismerkedett meg Gizella Paulicsekkel, akit később feleségül vett. 8 gyermekük született, közülük 3 kertész lett.
1899. márciusában Békéscsabára került, miután megkapta a községi kertészi pozíciót. Jelentős szerepet vállalt a Széchenyi liget kialakításában. Felügyelete alá tartozott a Petőfi liget, az Árpád liget, a Cserkész liget, az Élővíz csatorna partja és ő kezdeményezte a város befásítását is.
A Természettudományi Közlöny 1906. március 28-án választmányi ülésen taggá választotta. 1922-ben részt vett a Faluszövetség kiállításán, a vándorkiállításon második helyezést ért el. Különböző növényféléket is értékesített, a Körösvidékben szakvéleményt is publikált. Igazgatósági tagja volt a Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt.-nek.
Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület (OMKE) vidéki tagja volt, javaslatára 1926-ban Békéscsabán rendezték a kertész napot. 1927-ben az OMKE választmányi taggá, később bíráló bizottsági taggá választotta. A Kertészeti Lapokat is szerkesztette. Kezdeményezte a Békésvármegyei Kertészet Egyesület létrehozását, melynek alapító ülése 1923. február 25-én volt. Az Egyesület első elnöke Dr. Medovarszky Mátyás, alelnöke Lischka Lipót lett. Legjelentősebb eredményükként,1933-ban megszervezték a megyei kertészeti kiállítást.
1938. január 13-án hunyt el a Réthy utca 2. szám alatt álló otthonában.
Emlékezete
- Lischka Lipót tanösvény a Széchenyi ligetben
Képgaléria
 A Lischka család |
 Lischka Lipót, a vadász |
 Lischka Lipót, az állatbarát |
 Lischka Lipót és felesége |
 Lischka Lipót az unokákkal |
Forrás
- Sicz György: Lischka Lipót In. Lischka Lipót-emlékkötet : 1867-1938. szerk.: Sicz György. Békéscsaba : BMK,2017. 27-48.p
Kapcsolódó irodalom
- Áchim Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba. 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Bíró Endre: Bucsai Krónika. Bucsa, Budapest 2009.
- Baloghné Ormos Ilona (szerk.): Ormos Imre centenáriumi kiállítás. Bp. 2003.
- Bonyhádi Péter: A Békéscsabai Széchenyi Liget története és természeti értékei. In: Natura Bekesiensis – 10 Békéscsaba. 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Csoór István: Fák virágok füvek. A Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat története. Gyula 1976. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületeinek nevei. Bcs. 2000.
- Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Békéscsaba. 1993. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi Ligete. Békéscsaba. 2016. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Jankovich B. Dénes – Erdmann Gyula (szerk.): Békéscsaba története I. Békéscsaba. 1991. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Kertész Éva – Domokos Tamás – Réthy Zsigmond: Békéscsaba Megyei Jogú Város helyi védettségű természeti értékei. In: Natura Bekesiensis – 4. Békéscsaba. 2002. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Kertész Éva: Békéscsaba dendrológiai értékei. In: Környezet és természetvédelmi évkönyv – 7. Szerk. Réthy Zsigmond. Békéscsaba. 1986. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi liget története és tájképi értéke. In: Natura Bekesiensis – 7. Békéscsaba. 2005. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Korniss Géza: Békéscsaba. Monográfia. Békéscsaba. 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Tábori György: A városrendező. Csabai História. Békéscsaba. 1993. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Török József: A Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébániatemplom. Budapest. 2004.
[[Kategória:]]
