Sámson vár (Doboz)

A BékésWiki wikiből

A Békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.

A vár feltételezett helyére épített kaputorony a piros túra útvonalán közelíthető meg.

Tartalomjegyzék 1 Történet 2 Monda 3 Lásd még 4 Kapcsolódó irodalom 5 Külső hivatkozások 6 Kategória

Történet

A Sámson vár vagy "Sámson vára" név eredete bizonytalan. Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban. A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya.

Monda

Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges.

A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi. Haan Lajos a következőket írja a várról: "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva."

Lásd még

• Doboz

Kapcsolódó irodalom

• Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870.] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (digitalizált változat látogatva: 2012.07.11.)

Külső hivatkozások

• A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133. szám (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.
• Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat
• Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig. In: Dobozi tanulmányok. (Szerk.: Réthy Zsigmond) Békéscsaba, 1989.
• Sámson várának kaputornya, Doboz (fotók a Wikimapián)

Kategória