Családfakutatás
A BékésWiki wikiből
A családfakutatás módszertanáról még nem készült kiadvány. A családfakutatás népszerűsége évről-évre nő. Egyre többen kíváncsiak a származásuk eredetére, őseikre. Egy adott település életét meghatározó családok családfáját a helytörténettel, honismerettel foglalkozó emberek kutatásaik során akaratlanul is kibontják, felkutatják (teljesen, vagy részben), s előbb-utóbb valamilyen módon publikálják.
Tartalomjegyzék |
A családfakutatás első lépései, forrásai
- Nagyszülőktől, dédszülőktől érdemes elindulni, mert az ő adataikat a család még ismeri, jó esetben rendelkezik az irataikkal. Megkönnyíti, meggyorsítja a keresést, ha sikerül tudomást szerezni az ősök vallási hovatartozásáról. A kutatást végző a nagyszülők, dédszülők házassági anyakönyvéből egyszerre két ágról szerezhet információt. Ezen információk birtokában el lehet kezdeni a levéltári kutatást.
- Hasznos forrás lehet a családi biblia is. A vallásos családok a bibliájuk előzék lapjain dokumentálták a családtagok születésének, keresztelésének, házasságkötésének, halálozásának időpontjait.
- Információs forrás a sírokon lévő feliraton túl maga a temető is, mert a különböző vallású, felekezetű embereket külön helyre, temetőbe temették. Az elődök vallási hovatartozása, születési, házasságkötési, halálozási helye meghatározza, hogy hol, melyik egyház anyakönyveiben érdemes elkezdeni a kutatást.
- Összeírások
- Földbirtokosok szerződései a jobbágyokkal (urbáriumok). 1895-től a földbirtokosoknak hivatalos szerződéseket kellett kötniük a jobbágyokkal. Az urbáriumok is tartalmazhatnak olyan információkat, amelyekkel beazonosíthatóak az elődök.
- Telekkönyvi szemlék, birtokvázlatok. (Levéltár, földhivatal) A 19. század elején a birtokvázlatokon feltüntették az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a nevét is.
- Személyes gyűjtemények (A levéltárnak átadott tanárok, orvosok, nagy- és kisbirtokosok, közismert emberek hagyatékai.)
Kutatható iratok hozzáférhetősége
Magyarországon az állami anyakönyvezés 1895. október 1-től kötelező. 1980-ig papír alapú nyilvántartást vezettek. Az állami anyakönyvekről mikrofilmek készültek. A mikrofilmekhez nem készült mutató. Az anyakönyvek településenként, évenként kerültek felvezetésre. 1981-ben került bevezetésre a népességnyilvántartó rendszer.
Állami anyakönyvek, levéltári dokumentumok kutathatósága (kutatási törvény megkeresni!)
- 30 év haláltól számítva
- 60 év házasságkötéstől számítva
- 90 év születéstől számítva
Egyházi anyakönyveket egy rendeletnek köszönhetően 1828-tól vezettek. Előtte az anyakönyvek vezetése a plébánoson múlt. Az egyházak a saját szabályaik szerint kezelik az anyakönyveiket.
Források Békés megyei családok családfakutatásához
- Anyakönyvek a Békés Megyei Levéltárban
- Egyházi anyakönyvek
- Dobozi egyházkönyvek: 1825-től református egyházkönyv. Doboz református egyházkerület.
- Ortodox püspökség (Gyula) - Szerdai napokon lehet kutatni. (Az anyakönyveket Cirill betűkkel, románul írták.)
- Az 1700-as években Békés megyében letelepülők névsora a Harruckern iratokban lelhető fel a Magyar Országos Levéltárban.
- Arcanum kiadó: Nemesi címereket tartalmazó DVD, amely azt is tartalmazza, hogy melyik nemes, mikor és milyen jogon kapta a címert.
Interneten elérhető adatbázisok
- Mormonok feltetették az anyakönyveket és ingyenesen elérhetővé tették.
Családfakutatást elősegítő internetes szolgáltatások
- Ezek olyan szolgáltatások melyek segítségével a földrajzilag egymástól távol élő kutatók, családtagok saját családjuk, vagy egy másik család történetét kutatva egymásra találhatnak, információkat cserélhetnek, közös kutatásokat végezhetnek.
Családfakészítő programok
- A családfakészítő programok arra szolgálnak, hogy saját kutatásaink eredményeinek segítségével bárki elkészítheti saját családfáját.
Ahnenblatt 2.62 családfakészítéshez (magyar nyelvű) teljes tartalommal emberenként fotót is.
Fontos tudnivalók A sikeres kutatás érdekében tudni kell, hogy az adott/keresett időszakban mi volt annak a település neve, ahol a születés, keresztelés, halálozás, esketés történt. Azonos nevűeknél, vagy névváltozás esetén nem mindig célravezető a csak névre történő keresés. Az ember DNS állománya 7 generációűnként cserélődik ki teljesen (Megátkozlak hetediziglen) Figyelembe kell venni a történelmi hátteret, szokásokat. A foglalkozás, tevékenység ismerete is támpont lehet. Az esetleges névváltozások lehetőségét (helyesírás változása, névelírás, új név felvétele stb.) is figyelembe kell venni. A családi szóbeszéd nem mindig fedi a valóságot. A környező országokban történő családfakutatás többnyire díjköteles. Romániában nehézkes, kivéve Aradon. Ismeretségek révén lehet csak információhoz jutni. A Békés Megyei Levéltárban díjmentes a kutatás. A Magyar Országos Levéltár (MOL) mikrofilm kutató terméből családfakutatás céljából le lehet kérni a megyei levéltárba egy-egy mikrofilmet. Ez a szolgáltatás díjköteles.
