Horváth Károly (1824–1874)
A BékésWiki wikiből
tanító
Tartalomjegyzék |
Élete
Horváth Károly 1824-ben született Hévízgyörkön. 1824. június 10-én Aszódon keresztelték meg. Édesapja Horváth Mátyás tanító.
Aszódon Petőfi Sándor iskolatársa volt. Egy kiskutyával játszott az iskola udvarán, amikor a latinfüzetébe Petőfi feljegyezte a „Kis Kari kerget kurta kutyát kinn” sorokat. 1837-től Selmecen, később Pozsonyban tanult. Teológiai tanulmányokat folytatott.
Aleksza Amáliát vette feleségül, 24 és fél évig éltek házasságban. Kilenc gyermekük született.
Tudós Horváth Károly 50 éves korában, 1874. április 2-án hunyt el Szarvason. Április 4-én a szarvasi újtemetőben helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
Tanulmányai megszakítása után, az 1841–1842-es tanévben Felsőszelin lett tanító. Petőfi 1843 augusztusában Hévízgyörkön meglátogatta az egykori aszódi diáktársát.
Horváth 1851-ben a Pest vármegyei Albertiről érkezett Mezőberénybe, a helyi fiúiskolában tanított. Az iskolai teendői mellett az egyháznál jegyzői és adminisztrációs feladatokat is ellátott.
1855-ben Szarvasra távozott, ahol 19 éven keresztül tanított. Koren István és Dlhányi Zsigmond baráti körében tartózott. Horváth Károly tudós, pedagógus és mezőgazdász volt, remek szónoki képességekkel rendelkezett. Pomológiával, nemesítéssel, kertészkedéssel foglalkozott, diákjainak gyümölcsfanevelési ismereteket is oktatott. A szarvasi evangélikus egyház földjén, a Maczó-kertben faiskolája volt, szőlőt, dinnyét és konyhanövényeket termesztett. Tapasztalatait Eötvös Józseffel és Trefort Ágostonnal is megosztotta.
Tót–magyar nyelv- és olvasókönyvet írt (szótárral és nyelvtani magyarázatokkal). Több nevelészeti és társadalmi cikket írt. Oktató tevékenységét a kormány több kitüntetéssel elismerte. A szarvasi főiskolai tanács világi tagja volt.
Petőfi István 1865 nyarán Szarvasra vitte Petőfi Zoltánt. A fiú az édesapja barátjához, Horváth Károly költözött. A szarvasi tanító rendszeresen meghívást kapott lakodalmakba, disznótorokra, névnapokra és keresztelőkre, ezekre az alkalmakra Petőfi Zoltánt is magával vitte.
1860-ban adakozott a Magyar Tudományos Akadémia javára. 1868-ban a Szegeden megalapított Alföldi Tanító-Egylet választmányi tagjává választották.
Lásd még
- Koren István (1805–1893)
- Petőfi István (1825–1880)
- Petőfi Sándor (1823–1849)
- Petőfi Zoltán (1848–1870)
Források
- A békési ágost. h. ev. egyházmegyétől fentartott s igazgatott szarvasi főiskola értesitője az 1867/8-iki tanévről. Közzéteszi: Tatay István. Gyula, 1868. 10. p. (Látogatva: 2023. 01. 27.)
- A Magyar Akademia javára tett adakozások s alapitványok részletes jegyzéke (nyilvános nyugtatványul). In: Pesti Napló, 11. évf. 3139. szám (1860. július 28.) (Látogatva: 2023. 01. 30.)
- Anyakönyvek, 1716–1895 / Evangélikus Egyház, Aszód. In: FamilySearch.org (Látogatva: 2023. 02. 01.)
- Anyakönyvek, 1734–1895 / Evangélikus Egyház, Szarvas. In: FamilySearch.org (Látogatva: 2023. 01. 27.)
- Asztalos István: "Vándorlom a világot..." : Petőfi nyomában a Galga és a Rákos vidékén. Aszód : Petőfi Múzeum, 1985. 53–54. p. (Látogatva: 2023. 01. 27.)
- Benka Pál – Zvarinyi Lajos: Necrologok. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok, 17. évf. 18. szám (1874. május 3.) (Látogatva: 2023. 01. 27.)
- Irányi István: Petőfi Zoltán életpályája, különös tekintettel Békés megyei, szarvasi éveire. Szarvas : Közs. Tcs., 1964. 62–93. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Iskolaügy. In: Budapesti Közlöny, 2. évf. 212. szám (1868. szeptember 16.) 2721. p. (Látogatva: 2023. 01. 30.)
- Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség, iskola, interkulturalitás : a mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723–1890 között. Békéscsaba : Békés M. Múz. Ig., 2012. 159–160. p. (Látogatva: 2023. 01. 27.)
Kapcsolódó irodalom
- Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" : Petőfi Sándor életének krónikája. Budapest : Osiris, 2022. 147. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
