Boros János (1912–1991)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2022. november 30., 12:01-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

kísérleti fizikus

Tartalomjegyzék

Élete

Boros János

1912. november 30-án született Békéscsabán. A Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte meg 1931-ben.

1937-től 1940-ig kutató-ösztöndíjas gyakornok volt a debreceni Fizikai Intézetben, ahol 1938-ban bölcsészetdoktorátust szerzett fizikából. 1940-től gyakornoki és címzetes tanársegédi teendőket látott el. 1941-től a kolozsvári Fizikai Intézetben tanult tovább. 1942 októberétől 1944 májusáig tanulmányúton volt a prágai Károly Egyetemen.

1991 januárjában hunyt el, a temetésére január 29-én került sor.

Munkássága

Első pályadíj-nyertes dolgozatát egyetemi hallgató írta meg 1934-ben Szegeden Nagy nyomások okozta merevülések megszűnése természetes NaCl kristályokon címmel. Gyulai Zoltánnal közös első előadásukat 1935-ben a Szegedi Egyetem Barátainak Egyesületében mutatták be a Merevült kősó elektromos vezetése címmel. Gyulaival közös dolgozatot is megjelentettek német nyelven. Szegeden kísérleteket végzett a Rockefeller-alapból származó eszközökkel. A tapasztalatokról MTA ülésen számolt be 1937-ben.

1946–47-ben a budapesti Műegyetem mérnöki és építészmérnöki karán a fizika tanszéken helyettes tanár pozícióban dolgozott. Dékáni engedéllyel 1945 és 1947 között lehetősége nyílt bekapcsolódni Szent-Györgyi Albert professzor kutatásaiba. 1950-ben magántanári próbaelőadást tartott a BME mérnöki karán A félvezető kutatás néhány problémája címmel. Az előadás anyaga publikáció formájában is megjelent a Fizikai Szemle című folyóiratban (1952. 2. évf. 2. szám). 1952-ben megkapta a fizikai tudomány kandidátusa fokozatot kiemelkedő tudományos munkássága miatt. Az ötvenes és hatvanas években az építészkari fizika oktatást irányította. Vállalatok, intézmények külső tudományos szakértőjeként is tevékenykedett. Tudományos főmunkatársként ment nyugdíjba 1973-ban.

Egészen haláláig tevékenyen részt vett a közéletben. 1988-ban a XXXI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton még műhelyvezetést vállalt. Idős korában is szívesen visszajárt a szegedi fizikai szertárba.

Művei

Források

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök