Andrássy–Almásy-kastély (Kétegyháza)
A BékésWiki wikiből
Az Andrássy–Almásy-kastély Kétegyházán, a Gyulai utca 15. szám alatt található. Békéscsaba irányából gépkocsival és autóbusszal is megközelíthető.
Tartalomjegyzék |
Története
A kastély alapját képező barokk kúriát 1742-ben építette gróf Andrássy Zsigmond a kétegyházi birtokán. Feleségével, Kun Zsuzsannával 1749-ben a kastély mellé emeltették a vármegye egyik legkorábbi kegyúri katolikus templomát. Az építkezés során majort és kastélyparkot is kialakítottak. Andrássy Zsigmond halála (1750) után fia, György (†1776) birtokolta a kúriát, aki 1750–1776 között jelentősen növelte annak méretét.
Az uradalmat 1776 és 1794 között Lukács Izsák Gergely vármegyei ülnök és testvére, Lázár bérelte. A rezidencián ebben az időszakban ferences házi káplánok szolgáltak. 1794-ben kihalt a siklói Andrássy család férfiága, a családi birtokok visszaszálltak a koronára.
A kastély 1799-ben az Almásy família tulajdonába került. Almásy Alajos császári és királyi kamarás 1830-tól a rezidencián lakott. 1858 márciusában leégett a kastély és a templom. Almásy Kálmán a család építészét, Ybl Miklóst bízta meg a helyreállítás terveinek elkészítésével. A munkálatok 1859–1860 között zajlottak. A barokk kastélyt kibővítették, neoreneszánsz elemekkel díszítették, emeletét lebontották. Ekkor készült a romantikus stílusú öntöttvas terasz. A templom lépcsőzetes oromzatot kapott, és új harangtornyot emeltek (feltételezhetően Ybl munkája volt). A kastélyt angolpark és franciakert vette körül. 1895-ben helyreállították a templomot, a kastélyt pedig átalakították. Az Almásy család kápolnát és kriptát építtetett a templom oldalához. Almásy Kálmán halála után (1898) a birtok fia, Almásy Dénes császári és királyi kamarás tulajdona lett. 1919. március 14. és április 15. között az Arad megyei Munkástanács és Direktórium székhelyéül szolgált az ingatlan. 1940-re elkészült a főépületet és az L alakú mellékszárnyat összekötő kocsiáthajtó.
A II. világháború után a kastélyt és a templomot is kifosztották. Az épületben a Földműves Szövetkezet kapott helyett. Egy 1951-es leírás szerint a kastélynak 42 szobája volt. 1952-ben szakiskola költözött az épületbe. 1978-ban a templom alatt – több koporsómaradvány mellett – megtalálták Andrássy Zsigmond kriptáját. Az egykori kastélypark területén víztorony, étterem, igazgatói épület létesült, valamint sportpályákat alakítottak ki. Az épületben gabonatermesztési eszközöket és gépeket bemutató állandó kiállítást rendeztek be.
Képgaléria
 A terasz öntöttvas korláttal |
 Kocsiáthajtó |
Források
- Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxonómiai felmérése. 1. kötet. 1988. 206. p. (Lelőhely: Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára)
- Kétegyháza – Andrássy – Almássy kastély 1859–60. In: Ybl2014.hu (Látogatva: 2014. 12. 04.)
- Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon : Békés megye kastélyai és kúriái. Budapest : Fo-Rom Invest, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Az Alföldünk egyik ékköve. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 121. szám (2006. május 25.) 12. p.
- Halász Csilla – Őrfi József – Viczián Zsófia: Ybl összes : 52 város 113 épület. Budapest : Látóhatár Kiadó, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyes., 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest : Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1956 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Andrássy-Almásy kastély és kápolna. In: Muemlekem.hu (Látogatva: 2014. 12. 04.)
- Kétegyházi Andrássy-Almássy kastély. In: Wenckheim.hu (Látogatva: 2014. 12. 04.)
