Karacs Teréz (1808–1892)

A BékésWiki wikiből

pedagógus, író, pedagógiai szakíró, a nőnevelés úttörője

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Művei (válogatás) 4 Emlékezete 5 Képgaléria 6 Források 7 Kapcsolódó irodalom 8 Külső hivatkozások

Élete

Karacs Teréz (Terézia) 1808. április 18-án Pesten született kisnemesi családba. Édesapja Karacs Ferenc rézmetsző, térképész, édesanyja Takács Éva írónő volt. Testvérei: Mária, Terézia (kisgyermekkorban meghalt), Terézia (kisgyermekkorban meghalt), Ferenc, Zsófia, Rozália, Sarolta, Sándor Árpád.

A Karacs család szerény, rendezett, nem fényűző anyagi körülményeihez magas szellemi igény, széles látókör, modern felfogás párosult: színházba jártak, folyóiratokat járattak, könyveket vásároltak, gyermekeiket taníttatták (a lányokat kenyérkereső munkára nevelték, a fiúk értelmiségi pályát választhattak). Az Ősz utcai (ma: Szentkirályi u.) Karacs házban gyakran vendégeskedtek a reformkor jeles alakjai: Vörösmarty Mihály, Kazinczy Ferenc, Virág Benedek, Fáy András, Kölcsey Ferenc, Déryné Széppataki Róza, Katona József (egy ideig náluk is lakott). Karacs Terézia ebben a környezetben hamar fogékonnyá vált a haladó eszmék iránt, mint pl. a nőnevelés kérdése.

1814-től 1819-ig a Széna téri (ma: Kálvin tér) református elemi iskolában tanult. Legtöbb ismeretét, műveltségét azonban magánúton és autodidakta módon szerezte. Édesapja földrajzra, történelemre, édesanyja gyakorlatias dolgokra (főzés, varrás), művészetekre oktatta, felkeltette benne az olvasás és írás iránti igényt. 1824-ben édesapja kapcsolatainak köszönhetően Bécsben töltött néhány hónapot Márton József egyetemi professzornál, ahol látókörét tágíthatta, és németül is megtanult.

1828-ban Mezőtúron töltött egy nyarat édesapja lelkész barátjánál, Szabó Pálnál. Itt ismerkedett meg Jakab Antal református lelkésszel. A kapcsolatból házasság nem lett, de élethosszig tartó levelezésben álltak. Karacs Teréz később sem házasodott meg.

1837-től lépett nevelőnői pályára. Eleinte családoknál volt nevelőnő, majd 1846-tól Miskolcon, később Kolozsvárott vezetett leánynevelői intézetet.

Az 1838-as pesti árvíz anyagi csapást jelentett a családnak: súlyosan megrongálódott a Karacs ház. A családot hamarosan hármas tragédia sújtotta: meghalt az édesapa, Karacs Ferenc, és a két fiútestvér, Ferenc és Árpád is.

1885 júliusában bal fele lebénult, ezért unokaöccséhez, Környei Lajos ügyvédhez költözött Békésre. Békésen töltött évei alatt szoros baráti- és munkakapcsolatban állt Jámbor Lajossal, a református iskola tanárával. 1889-ben Kecskeméti Ferenc lelkész és felesége vették gondjaikba, és a békési református parókián biztosítottak számára 2 szobát. 1892. október 9-én hunyt el, temetése október 11-én volt a békési Rózsa temetőben.

Munkássága

Karacs Teréz eleinte rejtvényeket ún. rejtett szókat írt a Hasznos Mulatságok című lapba, majd a Hébe irodalmi zsebkönyv közölte verseit. Kezdetben név nélkül, vagy álnéven jelentek meg írásai. Elbeszélései, versei, műfordításai jelentek meg az Uránia, a Regélő, a Rajzolatok, az Életképek, a Hölgyfutár és a Honderű hasábjain. Idővel egyre sűrűbben választotta témájául a nőnevelést.

1837-től Vasszécsényben volt társalkodónő. 1839-ben tért haza, ahonnan a következő évben Máramarosszigetre távozott: Kállay István a máramarosi kincstári birtokok adminisztrátora hívta meg nevelőnőnek. 1845-ben felkérést kapott gróf Teleki Emma közvetítésével, hogy a francia király unokájának nevelője legyen. A felkérésre nemet mondott. Hazatért Pestre, hogy gyengélkedő édesanyját ápolja. Ekkor ismerkedett meg Teleki Blankával, a magyar nőnevelés másik úttörőjével és Brunszvik Terézzel, az első magyarországi óvodák megalapítójával. Teleki Blankával más nézeteket vallott a nőnevelés jövőjéről: Karacs nemcsak a főúri, hanem a polgári származású leányok számára is elérhetővé akarta tenni a felsőbb iskolákban való tanulást. Ekkor jelent meg egyik főműve a Néhány szó a nőnevelésről című tanulmánya az Életképekben. Művében az anyanyelvi oktatás, az állampolgári nevelés jelentőségét, a hölgyek nevelését hangsúlyozta.

1846 szeptemberétől a miskolci református leánynevelő intézet vezetője lett. Intézetében állandóan helyet adott 8-10 vagyontalan, nem nemesi származású leánynak. Karacs Teréz igyekezett kiépíteni a szemléltető oktatást, száműzni a „bemagoló modort”, ellensége volt a drillnek, a testi fenyítésnek. Az elméleti tárgyak mellett gyakorlati képzés is folyt az iskolában: szakképzett mesterek irányításával fehérnemű és felsőruha szabását, varrását, hímzést, kötést, horgolást tanultak a diákok. Az iskola működéséhez saját vagyonát is felhasználta. Szakmai tekintélye egyre nőtt. Az 1848-ban megrendezésre kerülő első magyarországi tanügyi kongresszuson egyedüli nőként vett részt. A kongresszuson felsőbb leányiskolák, óvónő- és tanítónő-képezdék felállítását szorgalmazta, kezdeményezte a férfi és női tanítók azonos mértékű javadalmazását. Karacs Teréz lankadatlan buzgalmának és hivatásérzetének köszönhetően a miskolci intézet a szabadságharc idején is fennmaradt. Az iskola Magyarország legismertebb magyar nyelvű és szellemű nyilvános nőnevelő intézete lett, ahol szegényebb sorsú 12-16 éves leányok is tanulhattak. A Miskolcon eltöltött 13 év alatt 863 növendéket tanított, a szűkös anyagi körülmények miatt azonban 1859-ben lemondott.

1859-től 1862-ig a kolozsvári (református) belvárosi leányiskola igazgatója volt. A folytonosan növekvő tanulói létszám miatt szükségessé váló iskolabővítésre pénzhiány miatt itt sem volt lehetőség, ezért Karacs Teréz igazgatói tisztségéről lemondott. Még egy évig maradt a városban, ahol magánnevelő intézetet nyitott 45 leánynövendék számára.

1863 decemberétől 1865 nyaráig Kendilónán (ma: Románia) gróf Teleki Miksa lányai mellett volt nevelőnő. Teleki végrendeletében állandó nyugdíjat biztosított neki. 1865-ben Pestre költözött, ahol 1877-ig magántanítást vállalt: magyar nyelvet és irodalmat, stilisztikát, történelmet, földrajzot oktatott. Közel 140 tanítványa volt, köztük Arany János unokája, Szél Piroska.

1877-ben Kiskunhalasra költözött nővérei leányaihoz (Hoffer Mária és Teréz), ahol a helyi leánynevelde szakmai tanácsadójaként működött, részt vett az oktatásban, támogatta az iskolát és elkezdte megírni visszaemlékezéseit. Az 1880-as évektől ismét volt ideje írni, elbeszéléseket, irodalomtörténeti adatokat közölt, és hozzálátott emlékiratai rendezéséhez. Levélben és személyesen is felkeresték a kor neves kutatói (mint pl. Szinnyei József, Haan Lajos, Naményi Lajos, Badics Ferenc).

Művei (válogatás)

Szakirodalmi munkái:

• Néhány szó a nőnevelésről. In: Életképek, 3. évf. 18., 20., 21. sz. (1845) p. 549-555., p. 613-618., p. 645-648.
• Visszhang a magyar főrendi nők neveltetése ügyében emelt „szózatra” (Tót István álnéven írta). In: Honderű, 4. évf. 2. sz. (1846. január 13.) p. 21-24.
• Miskolci nőnövelde. In: Hölgyfutár, 0. évf. 34. sz. (1849. december 22.) p. 135.
• Karacs Teréz összes munkái. 1853 Miskolc (sajtó alá rend. Takács Ádám) 1. kötet, 2. kötet
• Virág Benedekről. In: Fővárosi Lapok, 17. évf. 1. sz. (1880. január 1.) p. 1-2.
• A régi Pestről : emlékezések 1825-1829-ből. I. In: Fővárosi Lapok, 17. évf. 49. sz (1880. február 29.) p. 238-239.
• A régi Pestről : emlékezések 1825-1829-ből. II. In: Fővárosi Lapok, 17. évf. 51. sz (1880. március 3.) p. 248-249.
• A régi Pestről : emlékezések 1825-1829-ből. III. In: Fővárosi Lapok, 17. évf. 54. sz. (1880. március 6.) p. 262-263.
• A régi Pestről : emlékezések 1825-1829-ből. IV. In: Fővárosi Lapok, 17. évf. 55. sz. (1880. március 7.) p. 266-267.
• A régi Pestről : emlékezések 1825-1829-ből. V. In: Fővárosi Lapok, 17. évf. 56. sz. (1880. március 9.) p. 272-273.
• Nőnevelésünk multjából. In: Fővárosi Lapok, 20. évf. 90. sz. (1883. április 18.) p. 575-576.
• Ötven év előtt : a Jókainé jubileumára. In: Fővárosi Lapok, 20. évf. 280. sz. (1883. november 30.) p. 1787-1788.
• Petőfi Zoltánról. In: Figyelő, 16. kötet (1884) p. 387-388.
• Katona Józsefről. In: Figyelő, 21. kötet (1886) p. 62-63.
• A régi magyar színészetről. 1888. Arad (sajtó alá rend. Naményi Lajos)

Szépirodalmi munkái:

• Rejtett szók. In: Hébe zsebkönyv. Budapest : Igaz Sámuel, 1824. p. 307.
• I. Lajos szerelme (színdarab) 1833 (kéziratban maradt)
• Szerelem elvet győz (színdarab) 1834 (kéziratban maradt)
• Az én történetem. I-II. (elbeszélés). In: Rajzolatok a társasélet- és divatvilágból., 1. évf. 10., 11. sz. (1835. február 4., február 7.) p. 53-56., p. 57-60.
• Játékszíni terv (színdarab) 1838
• Egy veterán írónő „Emlékezései”. In: Magyarország és a Nagyvilág, 18. évf. 45. sz (1881. november 6.) p. 709-711.
• Karacs Teréz művei. I. kötet. Beszélyek. Sajtó alá rend. Jámbor Lajos. Gyoma : Kner Nyomda, 1889

Emlékezete

• 1900. október 14-én a békési református nőegylet gránitoszlopot állított sírjára.
• 1964. június 7-én domborművet helyeztek el sírjára, melynek alkotója Mladonyiczky Béla szobrászművész.
• 1972. október 9-én Békésen, a református parókia falán Mladonyiczky Béla domborművével díszített emléktáblát helyeztek el.
• 1972-ben, halálának 80. évfordulóján, Békésen ünnepségsorozatot rendeztek.
• 1992-ben a békési 2. Számú Általános Iskola felvette Karacs Teréz nevét.
• 2006-ban Miskolcon a Karacs Teréz Középiskolai Kollégium földszintjén állították fel Borsos István szobrát.
• Utcát neveztek el róla Kiskunhalason, Veresegyházon, Veszprémben, Békésen, Miskolcon.

Képgaléria

Karacs Teréz levele Haan Lajoshoz – Kunhalas, 1880. március 24. (1. oldal)

Karacs Teréz levele Haan Lajoshoz – Kunhalas, 1880. március 24. (2-3. oldal)

Karacs Teréz levele Haan Lajoshoz – Kunhalas, 1880. március 24. (4. oldal)

‎Torsch Leó: Karacs Teréz

Források

• Béla Ottó: Karacs Terézre emlékezett az utókor : Békésről ment el békésen. In: Békés Megyei Népújság, 27. évf. 240. sz. (1972. október 11.) p. 5. (Látogatva: 2021.04.16.)
• Csukás Irén: Karacs Teréz Békésen. Békés : Jantyik Mátyás Múzeum, 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Domborművet helyeztek el Békésen. In: Békés Megyei Népújság, 19. évf. 133. sz. (1964. június 9.) p. 8. (Látogatva: 2021.04.16.)
• Emlékkő leleplezés Békésen. In: Békés, 32. évf. 42. sz. (1900. október 21.) p. 4. (Látogatva: 2021.04.16.)
• Karacs Teréz gyászjelentése (Látogatva: 2021.04.16.)
• Egy igaz magyar nevelőnő : Karacs Teréz születése 80-ik évfordulóján. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 30. évf. 17. sz. (1887. április 24.) p. 523-524. (Látogatva: 2021.04.16.)
• Karacs Zsigmond: Emlékezés Karacs Terézre. In: Honismeret, 21. évf. 1. sz (1993) p. 6-9. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A katolikus egyház és az önkormányzat sakkjátszmája folytatódik. In: Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 228. sz. (1992. szeptember 26-27.) p. 3. (Látogatva: 2021.04.16.)
• Kozák Péter: Névpontkönyv : ötvenhét portré a magyar művelődéstörténetből. Budapest : Nemzeti Örökség Intézete, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Pásztor Emil: Karacs Teréz a szülői házban. In: Honismeret, 24. évf. 5. sz. (1996) p. 17-21. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Pedagógiai lexikon: Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest : Keraban Kiadó, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Podonyi Hedvig: Kitűnők : hölgyportrék a múltból. Budapest : Fekete Sas Kiadó, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Sáfrán Györgyi: Karacs Teréz Békésen. In: Békési Élet, 8. évf. 1. sz. (1973) p. 76-94. (Látogatva: 2021.04.16.)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest : Hornyánszky, 1891-1914 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szőts Ferenc: Karacs Teréz, 1808-1892. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 35. évf. 47. sz. (1892. október 27.) p. 707-709. (Látogatva: 2021.04.16.)
• Új magyar életrajzi lexikon. Szerk. Markó László. Budapest : Magyar Könyvklub, 2001-2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Ambrus Attila Józsefné Kéri Katalin: Lánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon : nemzetközi kitekintéssel és nőtörténeti alapozással : akadémiai doktori értekezés. Pécs, 2015 (Látogatva: 2021.04.16.)
• Evva Gabriella: Karacs Teréz élete és munkássága. In: Protestáns Tanügyi Szemle, 12. évf. 4. sz (1938. április) p. 149-162. (Látogatva: 2021.04.16.)
• Evva Gabriella: A magyar nőnevelés két uttörője : Karacs Ferencné és Karacs Teréz nőnevelési nézetei. Szeged, 1933 (Értekezések a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai Intézetéből. Új sorozat 4.) (Látogatva: 2021.04.16.)
• Karacs Teréz. In: Vasárnapi Újság, 34. évf. 17. sz (1887. április 24.) p. 279-281. (Látogatva: 2021.04.16.)
• Karacs Zsigmond: Karacs Teréz és a 19. századi nőnevelés. In: A Budapesti Honismereti Társaság Budapesti Históriák című előadás-sorozata (2008) (Látogatva: 2021.04.16.)
• László Gézáné Szarka Ágota: Karacs Teréz, 1808-1892 : annotált személyi bibliográfia. Budapest : Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A magyar nőnevelés úttörői. Összeáll. Orosz Lajos. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1962 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Misák Marianna: Dokumentumok Karacs Teréz életéből. In: Sárospataki Füzetek, 5. évf. 2. sz. (2001) p. 135-168. (Látogatva: 2021.04.16.)
• Pálffy Ilona: Nők a magyar függetlenségért. Budapest : Művelt Nép Könyvkiadó, 1952 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Pukánszky Béla: A nőnevelés története. Budapest : Gondolat Kiadó, cop. 2013 (Látogatva: 2021.04.16.)
• Sebestyénné Stetina Ilona: Karacs Teréz (1807-1892). In: Magyar Paedagogia, 2. évf. 1-2. sz. (1893. január-február) p. 1-10. (Látogatva: 2021.04.16.)
• Teleki Blanka és köre : Karacs Teréz, Teleki Blanka, Lövei Klára. Sajtó alá rend. Sáfrán Györgyi. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1963 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• Karacs Teréz In: Wikipédia