Bitskoss János (1777–1831)
A BékésWiki wikiből
római katolikus plébános
Tartalomjegyzék |
Élete
Bitskoss (eredeti családneve, a Bitsinszky szlovák felmenőkre utal) János 1777. május 8-án született Nagyszaláncon. Az elszegényedett nemesi család sarja humaniorai és filozófiai tanulmányait – jó eredménnyel – Kassán végezte. 1797-ben második évfolyamos filozófia szakos hallgatóként járt a nagyváradi jogakadémiára, majd 3 évvel később ugyanebben a városban folytatta teológiai ismereteinek bővítését. Négy nyelven (magyarul, szlovákul, németül és latinul) beszélt, mire elhagyta az iskolapadot.
Pályafutását Váradolaszin, Székelyhídon és Körösladányban káplánként kezdte, Margittán és Csabán már plébánosként tevékenykedett.
1810. december 1-én került a Békéscsabai Római Katolikus Egyházközség élére előde, Thuránszky József helyére. Konfliktusokkal tarkított, küzdelmes szakasz kezdődött el ezen a napon. Az elhanyagolt állapotban lévő egyházközség – az ún. “Communitas catholica” (“Katolikus Közösség”) már 1797-ben, Grátzay Imre plébánossága alatt felbomlott – rengeteg feladatot tartogatott számára. A lakosok összetartását segítő templomi foglalkozások elmaradásának egyik következménye az emberek egyháztól való elhidegülése volt. Az újonnan kinevezett Bitskoss ezért személyesen az otthonukban kereste fel a híveket. Összeírást készített, melyből kiderül, hogy az 1811-ben még 2081 lelket számláló katolikus közösség 1821-re 2784 fősre emelkedett.
Támogatta a nem katolikus családoknál szolgáló cselédek szabad vallásgyakorlását (katolikus ünnepek megtartása, misére járás, kötelező böjt). Az igazságtalan közteherviselés ellen is felemelte hangját.
A hívők tisztelték és szerették határozott plébánosukat. Az egyház számára Petrovszky János gazda 10 mázsás harangot adományozott, továbbá a Károlyi és a Stockhammer grófi család támogatásával – és az egyházközség hozzájárulásával – 1818–1820 között felépült az 1769 óta befejezetlen templom tornya.
Bitskoss 1820. szeptember 27-én táblabírói kinevezést kapott a főispántól, így került be a Békés vármegyei tisztségviselők közé. A hivatali esküt október 4-én tette le, ettől kezdve a jogi ügyek terén is tekintélyt szerezhetett magának.
A plébános 12 év alatt rengeteget tett a Békéscsabai Katolikus Egyházközségért. 1823. augusztus 1-én elhagyta a települést, (utóda Erdélyi József volt) és Gyulán folytatta életét. Szeptemberben iktatták be hivatalába, a plébániatemplom felavatására szolgálatának első évében (1824. május 16-án) került sor, a szertartást Vurum József váradi püspök végezte.
142 kötetes (91 művet tartalmazó) könyvtára volt nyelvkönyvekkel, építészeti és fizikai témájú szakirodalmakkal. Érdekesség, hogy az 1751-ben kiadott Rudimenta linguae graecae című kötet a későbbiekben Mogyoróssy Jánoshoz, a gyulai könyvtár alapítójához került.
Egy egészségügyi probléma miatt (szájbetegsége kezelésének reményével) utazott Váradra 1830-ban, ahol végül lemondott plébániájáról. Híveire egy német nyelvű levelet hagyott, melyben felsorolta egyházi pályafutásának állomásait. Élete során készített leírásai – az esetenként előforduló erős szubjektivitás ellenére is – forrásértékűek. Végrendeletében a vagyonából egyenlő hányadban részesülők között a gyulai nemzeti iskola mellett megtalálhatjuk a csabai, a ladányi, a székelyhídi, a margittai és a gyulai egyházat is.
A nagylelkű és határozott lelkipásztor 1831. május 12-én hunyt el.
Források
- A Gyulai Római Katolikus Plébánia Évkönyve 2000, főszerk.: Kovács József és Merényi-Metzger Gábor. Gyula : Gyulai Római Katolikus Plébánia, 1999. 42. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A művelődés évszázadai Békéscsabán, főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 258-260. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 300. szám, 2005. 12. 23. 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 214-219. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba története I. : a kezdetektől 1848-ig, főszerk.: Janovich B. Dénes és Erdmann Gyula. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 526-528. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gécs Béla: Csabai bírók - csabai históriák ; 1717-1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008. 47. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715-1848. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009. 233. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Héjja Julianna Erika: Könyv és olvasója Gyulán a XVIII. század első felétől 1848-ig : olvasmánytörténeti dolgozatok IX. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2003. 15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2014. 26. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kovács József: A gyulai római katolikus esperes kerület története. Gyula : Kovács József (?), 2001. 39. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
Külső hivatkozások
- Plébánosok, káplánok a Nádi Boldogasszony Plébánia honlapján (2017.08.22.)
