Stark Adolf (1834–1910)

A BékésWiki wikiből

kereskedő, szőlőnemesítő

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Öröksége 4 Díjak, kitüntetések 5 Emlékezete 6 Képgaléria 7 Források 8 Kapcsolódó irodalom 9 Külső hivatkozások

Élete

Stark Adolf 1834. december 28-án született a felvidéki Bártfán. Apja, Stark Mihály felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja Folkusházy Zsuzsanna, nemesi család leszármazottja volt. Testvérei: Amália, Vilma és Kornél.

Bártfán, Miskolcon, majd Eperjesen végezte tanulmányait, melyet az 1848-as forradalom idején kénytelen volt megszakítani. Először Szartory Ferenc vegyeskereskedőhöz állt inasnak, majd vándorútra indult, mely során 1859-ben érkezett Csabára, ahol engedélyezték letelepedését.

1863-ban megházasodott, Fejér Rózát (1840-1899) vette feleségül. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. Három gyermekük született: Mária, Róza és Ferenc.

Baráti kapcsolatban állt Szemján Sámuel főjegyzővel és Haan Antal festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.

Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán 1910. augusztus 26-án. Augusztus 27-én a békéscsabai felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Békéscsabán 1859-1860 telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark-ház néven a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött.

1869-ben csemegeszőlő-telepet alapított, a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt. Az egész Monarchiában kereskedett szőlővel és szaporítási célzattal, vesszővel.

Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a fajtagyűjtemény kialakítása. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az 1903-ból származó Szőlő-Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. Szőlőnemesítőként hét újfajta előállítása fűződik a nevéhez, közülük a Kossuth szőlő nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a Csaba-Gyöngye pedig világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását 1900-ban elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el. Ezek mellett a Garibaldi, Stark magonca, Rouge korai, Stark Róza és Petőfi Sándor fajták előállítása fűződik nevéhez. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést.

1871-től aktív részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének. 1896-os visszavonulásáig elnöke volt a Borászati Szakosztálynak, a későbbiekben pedig a Kerti és Háziipari Szakosztálynak. 1880-ban számvizsgáló bizottsági tag volt a Csabai Kaszinóegyletben, volt megyebizottsági tag, valamint Igazgatósági tag a Csabai Takarékpénztárnál.

Élénk kapcsolatban állt a szaksajtóval, a Borászati Lapok megyei tudósítójaként működött éveken át. 1891-ben elsőként fedezte fel Magyarországon a fakórothadást, a Coniothyrium diplodiella-t.

Öröksége

Stark Adolf halála után fia, Ferenc vitte tovább a munkát, majd az ő 1944-ben bekövetkezett halála után a Stark-vagyon jelentős része az evangélikus egyház tulajdonába került, maga a Stark-ház is. A szakmailag értékes tárgyak nagyrészt az egyház levéltárában lettek elhelyezve, a papír alapú dokumentumok azonban a ház bontásakor a megsemmisültek. Stark Adolf lakóháza és üzlete a Körös Hotel és a Csabagyöngye Kulturális Központ (korábban Ifjúsági Ház) közötti területen állt, hozzá tartozott a Derkovits - akkori Szemián - sor 2. szám alatti üres telek is, mely Stark első szőlőtelepítése volt.

Díjak, kitüntetések

1873 – Bécsi Világkiállítás – aranyérem

1876 – Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás (Szeged) – bronzérem

1878 – Békéscsaba, terménykiállítás – ezüstérem

1894 – Oroszországi Nemzetközi Kiállítás (Szentpétervár) – bronzérem

1896 – Ezredéves Országos Kiállítás – bronzérem

1897 – Hamburg, kertészeti kiállítás – ezüstérem

1898 – Signum Memoriae

Emlékezete

• A Békéscsabai Kertbarát Szakkör 1970 óta Stark Adolf nevét viseli.
• Halálának 60. évfordulóján, 1970-ben a város emlékfalat, majd 1984-ben utcát nevezett el róla.
• 1984-ben Békéscsabán Stark-ünnepséggel emlékeztek születésének 150. évfordulójára.
• Békéscsabán 1984-ben, majd 2013-ban is emléktáblát állítottak tiszteletére.
• 2005-ben, születésének 170. évfordulóján emléküléssel tisztelegtek munkássága előtt Békéscsabán.
• 2010-ben, halálának 100. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést tartott a Békéscsabai Kulturális Központ Lencsési Közösségi Háza és a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület.
• 2014-ben Békéscsaba posztumusz díszpolgára lett.

Képgaléria

Stark Adolf emléktábla (2010)

Források

• Ambrus Lajos, Ando György: Emlékkötet: Bereczki Máté (1824-1895), Stark Adolf (1834-1910), emlékünnepség Békéscsaba, 2010. január 23. Békéscsaba : Békéscsabai Kulturális Központ, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsaba díszpolgára Munkácsy Mihály és Stark Adolf. In: bekescsaba.hu
• Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dedinszky Gyula: Stark Adolf szőlőnemesítő élete és munkássága (1834-1910). Budapest : A kertészeti Egyetem Történeti Bizottsága, 1984. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Halálozás. In: Békés, 42. évf. 36. szám, 1910. szeptember 4. 4. p. (Látogatva: 2018. 03. 29.)
• Stark Adolf szőlőnemesítő 1834-1910: 170: Emlékünnepség Békéscsaba, 2005. január 14., Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Stark Adolf-emlékünnepség Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 253. szám, 1984. október 27. 3. p. (Látogatva: 2018. 03. 29.)
• Stark kiváló szőlővel ajándékozta meg az emberiséget : emlékünnepség Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 25. évf. 296. szám, 1970. december 18. 1. p. (Látogatva: 2018. 03. 29.)

Kapcsolódó irodalom

• Dedinszky Gyula: Stark Adolf békéscsabai szőlőnemesítő. Békéscsaba : 1981. (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dedinszky Gyula: Stark Adolf békéscsabai szőlőnemesítő. In: Békési Élet, 19. évf. 4. szám, 457-462. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kozma Pál: Stark Adolf szőlőnemesítő életműve és hatása. In: Békési Élet, 21. évf. 1. szám, 1986. 15-21. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kurucz Miklós: Agrármúltunk nagyjai: Stark Adolf (1834-1910). In: Agrofórum, 21. évf. 8. szám, 2010. 107. p.
• Magyar agrártörténeti életrajzok. 3. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. Bp. 1989. Magyar Mezőgazd. Múzeum. 249-252.p.
• Sicz György: Emlékezés nagy elődeinkre: Stark Adolf (1834-1910). In: Borászati füzetek, 24. évf. 6. szám, 2014. 10-14. p.
• Sicz György: Emlékezés Stark Adolfra halálának 75. évfordulóján. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 199. szám, 1985. augusztus 26. 5. p.
• Sicz György: Stark Adolf szőlőnemesítő. In: Bárka, 13. évf. 4. szám, 98-106. p.
• Stark Adolf gyöngyszeme bejárta az egész világot. In: Kertészet és Szőlészet, 54. évf. 5. szám, 2005. 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Stark Adolf: Békésmegyei Közlöny. 37. évf. 1910. augusztus 28. 69. sz. 5. p.
• Szabó Zsuzsa, M.: Százötven éve született Stark Adolf. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 303. szám, 1984. december 28. 3. p.
• 150 éve született Stark Adolf, a békéscsabai szőlőnemesítő. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 241. szám, 1984. október 13. 3. p.

Külső hivatkozások

• A csabagyöngyével éledne újra a békéscsabai borkultúra In: Borászportál (Látogatva: 2014.12.08.)
• Dedinszky Gyula: Stark Adolf szőlőnemesítő és munkássága /1834-1910/ In: Békéscsabai városvédők (Látogatva: 2014.12.08.)
• Kertszövetség honlapja
• Stark Adolf In: Wikipédia
• Stark Adolf gyászjelentése
• Stark Adolf rövidfilm. In: Youtube
• Stark Adolfné, szül. Fejér Rozália gyászjelentése
• Stark Adolf szőlőnemesítő emlékműve In: Városom (Látogatva: 2014.12.08.)