Mokry Sámuel (1832–1909)

A BékésWiki wikiből

lelkész, tanár, iskolaigazgató, búzanemesítő, az ország első búzanemesítési könyvének írója

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Emlékezete 4 Művei 5 Források 6 Kapcsolódó irodalom 7 Külső hivatkozások

Élete

Monostorszegen (Bács-Bodrog megye) született 1832. május 8-án. Apja Mokry Sámuel, anyja Ágoston Vilma. Testvére Endre (1827-1889) vízépítő mérnök, kartográfus, országos középítési felügyelő.

Az elemi iskolát Monostorszegen, az algimnáziumot Újverbászon, a felső tagozatot Pozsonyban, az evangélikus líceumban végezte. Két évig nevelősködött, majd teológiai tanulmányokat folytatott a Halle-i egyetemen, illetve elvégezte a keszthelyi gazdasági taniskolát.

1858. november 27-én megházasodott, Tessedik Sámuel unokáját, Mikolay István lányát, Mikolay Johannát vette feleségül. Gyermekeik: Júlia, Emma, Janka és Samu (1866-1904).

Súlyos csapásként élte meg, amikor 1882-ben meghalt Emma lánya. 1894-ben pedig feleségét is elvesztette.

Miután Budapestre költözött látása gyengülni kezdett, de a tudományos eredmények iránti érdeklődése változatlan maradt, ezért felolvasót alkalmazott. Régi szenvedélyei közül csupán egyet űzött már: sakkozott, igen jó játékos hírében állt.

Az első magyar búzanemesítő 1909. június 10-én szívszélhűdésben hunyt el Budapesten. Családja kívánságára Orosházán temették el az alsóvági családi sírhelyen, a Mikolay-kriptában.

Munkássága

1854 és 1858 között Orosházán segédlelkészkedett, Mikolay István parókus lelkipásztor mellett.

Békéscsabára költözött és 1858-tól a békéscsabai középfokú reáliskola vezetője volt. 1860-tól a reálgimnázium tanára, majd '62-től igazgatója lett. Tanári tevékenysége mellett 1860-1864 között a békéscsabai evangélikus egyházban magyar nyelvű hitszónok is volt. 1863-ban írta első művét: a presbitérium megbízta egy olyan tervezet elkészítésével, amely a békéscsabai evangélikus egyház nevelésügyének emelését tűzte ki célul. Bátor véleménynyilvánítása már ebben a munkájában is kidomborodik, így nem véletlen, hogy "súlyos szembaja" miatt ott is kellett hagynia a pedagógusi hivatást: 1864-ben nem választották meg ismét tanárnak.

Ettől kezdve gerendási bérelt birtokán – ahol a régészek Szent István-kori temetőt tártak fel - gazdálkodott, szakkönyvekből és folyóiratokból tanult, külföldön mintagazdaságokat látogatott és búzanemesítéssel kísérletezett.

Csabán célként tűzték ki a gazdasági élet felpezsdítését, ezért 1860-ban létrehozták a Békésmegyei Gazdasági Egyletet, amelynek tagja, majd 1867-től több mint húsz éven keresztül titkára, valamint az egylet értesítőjének szerkesztője lett.

Az 1863. évi nagy aszály után a szárazságnak jobban ellenálló, jól bokrosodó és nagy kalászt fejlesztő búzát igyekezett előállítani a gazdák segítése érdekében. Nemesítési munkájának eredményei 1875-re értek be, melyeket előbb szaklapokban közölt, majd az első magyar búzanemesítési szakkönyvben foglalt össze. A búzanemesítő tevékenység nagy vagyonhoz juttatta, országos hírnévvel örvendeztette meg Mokry Sámuelt, aki 180.000 koronát adományozott egy Békéscsabán létesítendő protestáns egyetem alapítására érdekében. Egyetem végül nem szerveződött, az alapítvány sorsa pedig ismeretlen.

1900-ban nem újította meg a birtok bérleti szerződését, hanem Budapestre költözött Bokréta utcai házába (időközben ugyanis vagyonát ingatlanokba fektette, s ekkor már két hétemeletes bérháza volt a fővárosban). Itt mint magánzó szerényen, visszavonultan élt.

Emlékezete

• Békéscsabán utcát (1911) és lakótelepet (ma: Áchim L. András-lakótelep) neveztek el róla.
• Születésének 150. évfordulója alkalmából Békéscsabán ünnepi programot szervezett a Mokry Sámuel Emlékbizottság.
• 1982-ben emléktáblát kapott Békéscsabán a Mokry utcában.
• 1982-ben Mladonyiczki Béla és Nemes Roland építész készített egy Mokryra emlékező mészkő-szobrot.
• Mokry Sámuel Díjjal jutalmazzák a legkiválóbb gabonatermesztőket.
• Gerendáson 2014-ben emléktáblát avattak tiszteletére.

Művei

• Beszélgetések a búzatúltermelés káros volta felett Gyula. 1871. Dobay ny. p. 62. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Búzanemesítés. Gyula. 1875. Dobay ny. p. 64. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mezei gazdaságunk reformjáról. Gyula. 1881.
• A mezőhegyesi Szemle 1874-ben. Gyula. 1875. Dobay ny. p. 65.

Források

• A békéscsabai gimnázium első évtizedei. (1855-1897). (Mokry Sámuel, Horváth János és Bukovszky János írásaiból.) Békéscsaba: Rózsa F.Gimn., 1980. 5-6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés, 1. évf. 49. szám, 1882. december 3. 3. p. (Látogatva: 2018.02.03.)
• Budapesti Negyed : a Farkasréti temető III. 11. évf. 4. szám, 2003. tél. 506. p. (Látogatva: 2018.02.03.)
• Cs. Szabó István: Egyetem létrehozására tett alapítványt : emlékezés Mokry Sámuel halálának évfordulóján. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 165. szám, 1989. július 15. 9. p. (Látogatva: 2018.02.03.)
• Hampel József: Őskori emlékek a békésmegyei múzeumban. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 1878-79. 5. kötet. szerk.: Zsilinszky Mihály. Békéscsaba : Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat , 1879. 47. p. (Látogatva: 2018.02.03.)
• Hírek : halálozás. In: Békés, 13. évf. 40. szám, 1984. október 7. 3. p. (Látogatva: 2018.02.03.)
• Lelley János: Az első magyar búzanemesítő. Mokry Sámuel. In: Élet és Tudomány. 24. évf. (1969.) 30. sz. 1422-1425. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Lelley János: Emlékezés Mokry Sámuel születésének 150. évfordulójára. In: Békési Élet. 17. évf. (1982.) 2. sz. 180-188. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1988. 559-563. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest: Akadémiai K., 1969. 228. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mladonyiczky Béla : emlékező alkotás. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 241. szám, 1994. október 12. 7. p. (Látogatva: 2018.02.03.)
• Mokry Sámuel emlékkötet. Békéscsaba; Orosháza: Békés M. Tanács Mezőgazd. és Élelm. Oszt., 1982. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mokry Sámuel hagyománya : még egyszer a csabai főiskoláról. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 73. szám, 1910. szeptember 11. 3. p. (Látogatva: 2018.02.03.)
• Mokry Sámuel, az első hazai búzanemesítő. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 297. szám, 1981. december 19. 5. p. (Látogatva: 2018.02.03.)
• Papp János: Adalékok Mokry Sámuel életéhez. In: Békési Élet. 7. évf. (1972.) 3. sz. 491-494. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 9. köt. Budapest: Hornyánszky, 1903. 120-121. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vasvári Mihály: Emlékezés az ország első búzanemesítőjére. In: Békés Megyei Népújság, 37. évf. 104. szám, 1982. május 6. 5. p. (Látogatva: 2018.02.03.)

Kapcsolódó irodalom

• Barcza Béla: Lelkészből lett búzenemesítő. In: Evangélikus Élet, 2009. 24.
• Bonyodalmak a Mokry hagyaték körül. In: Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 28. szám, 1913. április 10. 2. p.
• Száznyolcvanezer koronás alapitvány. In: Békés, 42. évf. 37. szám, 1910. szeptember 11. 3. p.
• Tóth Lajos, Dr.: Mokry Sámuel emlékére. In: Békés Megyei Népújság, 37. évf. 106. szám, 1982. május 8. 9. p.

Külső hivatkozások

• Emléktábla-avatás Mokry Sámuel tiszteletére 2014. május 25-én
• Mokry Sámuel In: Wikipedia
• Mokry Sámuel síremléke Orosházán In: kozterkep.hu
• Mokry Sámuel szobor Orosházán In: kozterkep.hu