Lipták Pál (1922–2007)
A BékésWiki wikiből
könyvtáros, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója, festőművész
Tartalomjegyzék |
Életútja
Lipták Pál 1922. április 14-én született Békéscsabán. A békéscsabai evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban érettségizett, majd festészeti tanulmányokat folytatott a helyi képzőművészeti szabadiskolákban Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett.
A békéscsabai körzeti könyvtár (1949), majd a Békés Megyei Könyvtár igazgatója (1950-1985). A Békés Megyei Könyvtár igazgatójaként rajzgyűjteményt hozott létre a megyei könyvtárban. Könyvtárosként Kossuth-díjat kapott 1954-ben. Létrehozta a megyei könyvtár jelentős 20. századi rajzgyűjteményét. Népművészeti (textil, kerámia, bútor), kézirat- és könyvgyűjteménye a régió egyik legjelentősebb magánkollekciója volt.
Festőként a vásárhelyi iskolához kapcsolódott. 1952-től kiállító művész. Csoportos tárlaton vett részt a Műcsarnokban (1952, 1955), az Ernst Múzeumban (1954), a Nemzeti Szalonban (1955), valamint a vásárhelyi Őszi Tárlatokon. 1961-ben Munkácsy-plakettet kapott. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban találhatók meg munkái. A Békés Megyei Hírlap 2007. február 16-i számában adott hírt arról, hogy elhunyt Lipták Pál Kossuth-díjas könyvtáros, festőművész, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója.
Munkássága
Könyvtárosi munkássága
Polgári foglalkozása szerint könyvtáros, a békéscsabai körzeti könyvtár (1949), majd a Békés Megyei Könyvtár igazgatója (1950-1985), 1954-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
Nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer kialakítása (1958), az ország első zenei könyvtári részlege (1964), számos, Békés megyei települési könyvtár (Doboz, Mezőhegyes) kialakítása, gyermek és zenei részlegekkel, világos, tiszta könyvtári terekkel (1970-1985), szem előtt tartva az olvasók érdekeit: minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. Igazgatása alatt rendszeressé vált a könyvtári képzőművészeti kiállítások rendezése, grafikák, rajzok olvasók részére történő kölcsönzése (artotéka).
Könyvtárosi pályafutásának megkoronázása az 1985-ben átadott Békés Megyei Könyvtár épülete. Jelentős szerepe volt az épület terveinek elkészítésében, megvalósításában; az elrendezés, belső kialakítás végső megformálásában.
Festői munkássága
Festészeti tanulmányokat a békéscsabai képzőművészeti szabadiskolákban végzett, Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett. Művészete alakulását önművelő tapasztalata és Békéscsaba képzőművészeti hagyományvilága (Jakuba János festőművész) egyaránt befolyásolta. Kezdeti olajfestési kísérletei után végleg a matt felületeket adó temperafestés mellett kötött ki.
Az 1950-es években dolgozott a bajai, a hódmezővásárhelyi, a mártélyi művésztelepen. A vásárhelyi iskolához és festői szemléletmódhoz személyes, baráti kapcsolatok (Németh József, Kohán György) révén is kötődött.
Művészete az Alföld igézetében, a körösi táj inspiráló közegében fogant, a kisváros poézisét, jellemző élet-szilánkjait is megragadni tudó expresszív hangoltságú festészetében táj-, és városkép, csendélet és figurális kompozíciók egyaránt előfordulnak. Rajzok, illusztrációk (rajzos olvasónapló) mellett használati tárgyak és plasztikai értékű elemek vegyítéséből sajátos szobor-féleségeket, kvázi-szobrokat, szellemes jel-együtteseket hoz létre.
1952 óta volt kiállító művész.
Könyvkiadói munkássága
Könyvkiadóként jelentős sorozatokat tett közzé (Poesis Hungarica I., II. Hasonmás kiadványok, Grafica Hungarica I-X., 1979–1987).
A Poesis Hungarica sorozat
A kötetek az akkori kortárs irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak. A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével, néhány kötet illusztrációját ő maga készítette el. A kötetek a könyvtár nyomdájában igényes munkával készültek, egyedi papírra, kézi kötéssel, hagyományos kézi szedéssel, egyedi betűtípusokkal. A szerzők között találjuk többek között Jókai Annát, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Pilinszky Jánost, Székely Magdát, Weöres Sándort, Banner Zoltánt, Csorba Győzőt, Sarusi Mihályt, Vészi Endrét.
A kiadványokról a bmkbibliofil.blogspot.hu címen olvashatnak bővebben az érdeklődők. A blog célja, hogy elérhetővé tegye ezeket a ritka és bibliofil köteteket a nagyközönség számára.
