Családfakutatás
A BékésWiki wikiből
A családfakutatás módszertanáról még nem készült kiadvány. A családfakutatás népszerűsége évről-évre nő. Egyre többen kíváncsiak a származásuk eredetére, őseikre. Egy adott település életét meghatározó családok családfáját a helytörténettel, honismerettel foglalkozó emberek kutatásaik során akaratlanul is kibontják, felkutatják (teljesen, vagy részben), s előbb-utóbb valamilyen módon publikálják.
A családfakutatás első lépései, forrásai
- Nagyszülőktől, dédszülőktől érdemes elindulni, mert az ő adataikat a család még ismeri, jó esetben rendelkezik az irataikkal. Megkönnyíti, meggyorsítja a keresést, ha sikerül tudomást szerezni az ősök vallási hovatartozásáról. A kutatást végző a nagyszülők, dédszülők házassági anyakönyvéből egyszerre két ágról szerezhet információt. Ezen információk birtokában el lehet kezdeni a levéltári kutatást.
- Hasznos forrás lehet a családi biblia is. A vallásos családok a bibliájuk előzék lapjain dokumentálták a családtagok születésének, keresztelésének, házasságkötésének, halálozásának időpontjait.
- Információs forrás a sírokon lévő feliraton túl maga a temető is, mert a különböző vallású, felekezetű embereket külön helyre, temetőbe temették. Az elődök vallási hovatartozása, születési, házasságkötési, halálozási helye meghatározza, hogy hol, melyik egyház anyakönyveiben érdemes elkezdeni a kutatást.
- Összeírások
- Földbirtokosok szerződései a jobbágyokkal (urbáriumok). 1895-től a földbirtokosoknak hivatalos szerződéseket kellett kötniük a jobbágyokkal. Az urbáriumok is tartalmazhatnak olyan információkat, amelyekkel beazonosíthatóak az elődök.
- Telekkönyvi szemlék, birtokvázlatok. (Levéltár, földhivatal) A 19. század elején a birtokvázlatokon feltüntették az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a nevét is.
- Személyes gyűjtemények (A levéltárnak átadott tanárok, orvosok, nagy- és kisbirtokosok, közismert emberek hagyatékai.)
Kutatható iratok hozzáférhetősége
Magyarországon az állami anyakönyvezés 1895. október 1-től kötelező. 1980-ig papír alapú nyilvántartást vezettek. Az állami anyakönyvekről mikrofilmek készültek. A mikrofilmekhez nem készült mutató. Az anyakönyvek településenként, évenként kerültek felvezetésre. 1981-ben került bevezetésre a népességnyilvántartó rendszer.
Állami anyakönyvek, levéltári dokumentumok kutathatósága:
- 30 év haláltól számítva
- 60 év házasságkötéstől számítva
- 90 év születéstől számítva
Egyházi anyakönyveket egy rendeletnek köszönhetően 1828-tól vezettek. Előtte az anyakönyvek vezetése a plébánoson múlt. Az egyházak a saját szabályaik szerint kezelik az anyakönyveiket.
Források Békés megyei családok családfakutatásához
- Anyakönyvek a Békés Megyei Levéltárban
- Egyházi anyakönyvek
- Dobozi egyházkönyvek: 1825-től református egyházkönyv. Doboz református egyházkerület.
- Ortodox püspökség (Gyula) - Szerdai napokon lehet kutatni. (Az anyakönyveket Cirill betűkkel, románul írták.)
- Az 1700-as években Békés megyében letelepülők névsora a Harruckern iratokban lelhető fel a Magyar Országos Levéltárban.
- Arcanum kiadó: Nemesi címereket tartalmazó DVD, amely azt is tartalmazza, hogy melyik nemes, mikor és milyen jogon kapta a címert.
Interneten elérhető adatbázisok
- Ancestry.com (Amerikai adatbázisok egyike, amely a népszámlálásokon, bevándorlások során összeírt családok neveit, rabszolga adásvételi listákat és szerződéseket, korabeli újságokat, TB halálozási nyilvántartások digitalizált adatait tartalmazza.)
- Family Search
- Family Search magyarországi vonatkozású rekordjai
- RadixIndex (A rekordok nagy része előfizetéssel érhető el.)
Családfakutatást elősegítő internetes szolgáltatások
Ezek olyan szolgáltatások melyek segítségével a földrajzilag egymástól távol élő kutatók, családtagok saját családjuk, vagy egy másik család történetét kutatva egymásra találhatnak, információkat cserélhetnek, közös kutatásokat végezhetnek.
- RadixIndex levelező listája (ingyenes)
Családfakészítő programok
A családfakészítő programok arra szolgálnak, hogy saját kutatásaink eredményeinek segítségével bárki elkészítheti saját családfáját.
- Ahnenblatt 2.69 családfakészítő program (A programnak létezik magyar nyelvű verziója. A személyi adatok mellé hosszabb szöveg és fotó is beilleszthető.)
Számos olyan alkalmazás, web 2.0-ás szolgáltatás létezik, amelyik más célra lett kifejlesztve, de nagyon jól használható családfa készítésre is.
- Mind42 - Közösségi alapokon működő fogalomtérkép készítés. Kiválóan alkalmas arra is, hogy a világ bármely táján élők közösen készítsék el családfájukat. (A Wenckheim család családfája is ezzel az alkalmazással készül.)
Fontos tudnivalók
- A sikeres kutatás érdekében tudni kell, hogy az adott/keresett időszakban mi volt annak a település neve, ahol a születés, keresztelés, halálozás, esketés történt.
- Azonos nevűeknél, vagy névváltozás esetén nem mindig célravezető a csak névre történő keresés.
- Figyelembe kell venni a történelmi hátteret, szokásokat.
- A foglalkozás, tevékenység ismerete is jó kiinduló támpont lehet.
- Az esetleges névváltozások lehetőségét (helyesírás változása, névelírás, új név felvétele stb.) is figyelembe kell venni.
- A családi szóbeszéd nem mindig fedi a valóságot.
- A környező országokban történő családfakutatás többnyire díjköteles. Romániában nehézkes, kivéve Aradon. Ismeretségek révén lehet csak információhoz jutni.
- A Békés Megyei Levéltárban díjmentes a kutatás.
- A Magyar Országos Levéltár (MOL) mikrofilm kutató terméből családfakutatás céljából le lehet kérni a megyei levéltárba egy-egy mikrofilmet. Ez a szolgáltatás díjköteles.
Békés megyei családfakutatók
- Gurzó Klára (Békés Megyei Levéltár, Békés)
- Daróczyné Leiszt Emma (Békés Megyei Levéltár, Gyula)
Családfakutatást segítő kiadványok
- Berkes Jószef: Tájékoztató családtörténeti kutatásokhoz
- Czibulka Imre: Szlovákiai települések magyar-szlovák-magyar nevei (1999)
- Dvorzsák János: Magyarország helységnévtára (1877)
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I-II.(1851)
- Gyalai Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon (1990-1999)
- Hernádi László Mihály: A Magyar Családtörténeti Szemle repertóriuma 1935-1944 (2000) Lelőhely: Magyar Elektronikus Könyvtár (elektronikus változat)
- Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715-1848. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009. 474. p. Lelőlehely: Békés Megyei Levéltár, Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
- Kempelen Béla: Családkönyv I. (1940)
- Magyar helységnév-azonosító szótár (Ismertető)
- A Magyar Népköztársaság helységnévtára (KSH,1973)
- Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Lelőhely: Magyar Elektronikus Könyvtár (elektronikus változat)
- Palatinus József : Békésvármegyei Nemes családok története. Bp. : 1909. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
- Sebők László: Határokon túli magyar helységnévszótár. Budapest : Arany Lapok Kiadó, 1990. Lelőhely: Transindex (elektronikus változat, ismertető)
- Šármáňová: Prehľad matrík zo 16. -19. storočia (A 16.-19. század szlovákiai anyakönyveinek gyűjteménye.)
- Századunk névváltoztatásai : Helytartósági és miniszteri engedélylyel megváltoztatott nevek gyűjteménye / Szentiványi Zoltán. Budapest : Hornyánszky, 1895. Lelőhely: Magyar Elektronikus Könyvtár (elektronikus változat)
- Újvári Péter: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. Lelőhely: Magyar Elektronikus Könyvtár (elektronikus változat)
