Ballagi Mór (1815–1891)

A BékésWiki wikiből

teológus, nyelvész, tanár

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Válogatott munkái 4 Emlékezete 5 Lásd még 6 Források 7 Kapcsolódó irodalom 8 Külső hivatkozások

Élete

Ballagi Mór 1815. március 18-án Bloch Móric néven született a Zemplén vármegyei Inóczon, zsidó családban. Édesapja Bloch Móric haszonbérlő.

Tizennégy évesen önállósította magát, Nagyváradon papnak tanult. Pápán, a Beth–Hammidras növendéke lett. Móron, majd Surányban házitanítóskodott. A plébánosnak köszönhetően megtanult latinul és görögül. A pápai főiskolán filozófia szakon végzett. Tanulmányait Pesten, a mérnöki főiskolán folytatta, származása miatt nem kapott oklevelet. Latin magánórákat tartott, majd 1839-ben Párizsban járt mérnöki egyetemre. 1842-től Tübingenben filozófiát és keresztény teológiát tanult, bölcsészdoktori képesítést szerzett. Itt kötött barátságot Székács Józseffel.

1843 májusában áttért a protestáns vallásra. A nevét Blochról Ballagira változtatta.

1845-ben megházasodott, Lehoczky Idát vette feleségül, négy gyermekük született: László, Josephine, Géza és Aladár. Miután különváltak, Ballagi nevelte a gyerekeket Ballagi.

Ballagi Mór 1891. szeptember 1-én hunyt el Budapesten. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Eötvös József felkérésére mozgalmat indított a zsidóság magyarosodásáért, megírta A zsidókról című röpiratát. Miután hazatért Párizsból a zsidó emancipációért tevékenykedett, lefordította a Tórát (Mózes öt könyve, Józsué könyve). 1840-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, megismerkedett Széchenyi Istvánnal és Kossuth Lajossal. Kísérletet tett egy magyar rabbiszeminárium felállítására, mely nem kapott elegendő támogatást.

1844-ben Vajda Péter kezdeményezésére a szarvasi főgimnázium tanára lett. Az oktatásban a dualista felfogást, a hit és a tudomány egyensúlyát kívánta képviselni, a reformeszméket közvetítő, liberális gondolkodású tanárok egyike volt. Vajda–Ballagi-féle iskola a „szeretni a hazát és szeretni egymást” alapelvet képviselte. Ballagi támogatta Vajda iskolafejlesztési elképzeléseit (az "istenészeti" osztály, fizikus- és filozófiai képzés, szertárbővítés). Vajda és Ballagi együtt tevékenykedett a szarvasi szlovákok magyarosításáért, a protestáns egyházak egyesítéséért, a szarvasi kisdedóvó felállításáért. Mindketten a liberalizmust és a toleranciát képviselték. Vajda Péter temetésén (1846. február 12.) emlékbeszédet mondott, az országos gyászünnepségek szervezőjévé vált. Vajda halála után a gimnázium igazgatója lett. Az iskolai segédkönyvek, szótárak, szójegyzékek és nyelvészeti kiadványok mellett iskolatörténet és politikai röpirat köthető a nevéhez. Írásait főként az Athenaeum, a Hasznos Mulatságok és a Pester Tagblatt című lapok közölték. Gyűjtötte a tájszavakat, közmondásokat, meséket és népdalokat.

1848 nyarán a szabadságharc eseményei megakadályozták, hogy a pesti egyetemen a keleti nyelvek tanára legyen. A szabadságharcban Görgei Artúr hadtestének irodai fogalmazója volt. 1849 júniusától a Görgei, majd Aulich Lajos vezette hadügyminisztérium elnöki osztályának titkáraként szolgált. A világosi fegyverletétel után eltiltották a tanítástól, Szarvasra internálták. Kondoroson földet bérelt, gazdálkodással foglalkozott. Emellett folytatta a tudományos tevékenységet.

1851-től hivatalos engedéllyel a kecskeméti református teológiai intézet tanára lett. 1855-től 1877-ig a Pesti Theológiai Akadémián oktatott. 1862 és 1867 között az iskola igazgatója volt.

1858. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. 1861-ben megválasztották az ómoravicai választókerület országgyűlési képviselőjévé. Ugyanebben az évben Hajdúkerület és Bács megye díszpolgára lett. Szótárait 1867-ben Fekésházy-jutalommal tüntette ki a tudományos akadémia. 1871-ben beszédet mondott a Magyarországi Protestáns Egylet alakuló ülésén. 1884-ben Ferenc József királyi tanácsosi címmel tüntette ki.

Több egyházi tisztséget viselt, volt a Dunamelléki Egyházkerület világi tanácsbírója, zsinati póttag, konventi rendes tag, presbiter. Részt vett a Dunamelléki Református Tanári Nyugdíjintézet és a Protestáns Árvaegylet megalapításában. Tagja volt a fővárosi képviselő-testületnek és a tanügyi bizottságnak. Közreműködött a Protestáns Naptár, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, a Protestáns Theologiai Könyvtár, a Protestáns Tudományos Szemle, valamint a Házi Kincstár elindításában (utóbbinak Arany János, Jókai Mór és Tompa Mihály is a munkatársa volt). 1889-ig szerkesztőként tevékenykedett.

Válogatott munkái

• A zsidókról (Pest, 1840)
• Költészeti kézikönyv (Pest, 1845)
• Magyar olvasókönyv (Pest, 1845)
• A magyar és német nyelv nélkülözhetetlen kiegészítő szótára (Pest, 1846)
• A magyar szónyomozás és az összehasonlító nyelvészet (Pest, 1846)
• A szarvasi ág. hitv. evang. főiskolának rövid története (Szarvas, 1847)
• Emléke az 1849-dik márczius 15-kén a szarvai honvédelmi egyletben tartott nemzeti ünnepélynek (Szarvas, 1849)
• Magyar példabeszédek, közmondások, szójárások gyűjteménye (Szarvas, 1850)
• A legujabb magyar szavak, kiegészítő pótlékúl minden eddig megjelent szótárhoz (Pest, 1851)
• Die Protestantenfrage in Ungarn und die Politik Oesterreichs (Hamburg, 1860)
• Tájékozás a theologia mezején (Pest, 1862)
• Renaniana (Pest, 1864)
• Bibliai tanulmányok (Pest, 1865–1868)
• A magyar nyelv teljes szótára (Pest, 1866)
• A protestantismus harcza az ultramontanismus ellen. (Pest, 1867)

Emlékezete

• 1945-ben Budapest XI. kerületében utcát nevezek el róla.
• Szarvason, az egykori Réthy-nyomda (Szabadság út 14.) falán elhelyezett emléktáblán olvasható a neve. A tábla szövege hibás, Réthy Lipótot valóban bebörtönözték, azonban Ballagi Mórt és Greguss Ágostot nem.
• Születése 200. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak Budapesten, az általa építtetett ház (Kinizsi u. 37.) falán.

Lásd még

• Vajda Péter (1808–1846)
• Szarvasi főgimnázium

Források

• Ballagi (Bloch) Mór. In: Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József (Látogatva: 2023. 01. 20.)
• Ballagi Mór. In: Vasárnapi Ujság, 32. évf. 12. szám (1885. március 22.) 2. p. (Látogatva: 2023. 01. 20.)
• Bolvári-Takács Gábor: A nyelvtudós és teológus Ballagi Mór. In: Zempléni Múzsa, 15. évf. 3. szám (2015) 92–94. p. (Látogatva: 2023. 01. 19.)
• Elek László: Emlékezés Ballagi Mór szarvasi tanári munkásságára születésének 175. évfordulóján. In: Körösök vidéke : honismereti füzet 1990. Szerk.: Erdmann Gyula. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1990. 40–68. p. (Látogatva: 2023. 01. 19.)
• Fekete Zsuzsa: Emléktábla őrzi Ballagi Mór nevét. In: Parokia.hu (Látogatva: 2023. 01. 20.)
• Kenessey Béla: Dr. Ballagi Mór. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 34. évf. 36. szám (1891. szeptember 6.) 1–9. p. (Látogatva: 2023. 01. 20.)
• Magyar Közlöny, 101. szám (1945. augusztus 12.) 7. p. (Látogatva: 2023. 01. 20.)
• Máté József: Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza : utóirat 1848–49 szarvasi hőseiről. Szarvas : Szarvasi Krónika Alap., 2003. 84. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Ballagi Mór. In: Vasárnapi Ujság, 32. évf. 12. szám (1885. március 22.) 1–2. p.
• Ballagi Mór. In: Szarvas és Vidéke, 2. évf. 36. szám (1891. szeptember 6.) 4. p.
• Békési Sándor: Lélekben és igazságban; Friedrich Schleiermacher liberalizmusának hatása Ballagi Mór megnyilvánulásaiban. In: Credo, 21. évf. 2. szám (2015) 5–11. p.
• Danielik József: Magyar irók arczképei és életrajzai : első gyüjtemény 40 arczképpel. Pest : Heckenast, 1858 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dr. Ballagi Mór. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 9. évf. 36. szám (1891. szeptember 5.) 302–303. p.
• Emlékbeszéd Ballagi Mór r. tagról Imre Sándor r. tagtól. In: A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1893
• Kovács Ábrahám : Egy református unitárius? : dogmatikai reflexió Ballagi Mór teológiai gondolkodásáról. In: Credo, 22. évf. 1. szám (2016) 7–14. p.
• Péterfi Dénes: Dr. Ballagi Mór. In: Keresztény Magvető, 26. évf. 6. füz. (1891) 311. p.
• Szőts Farkas: Emlékezés Ballagi Mórról. In: Protestáns Szemle, 19. évf. 9. füzet (1907) 563–574. p.
• Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Vár. Barát. Köre, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• Ballagi Mór, Bloch. In: Magyar életrajzi lexikon
• Ballagi Mór. In: Wikipedia
• Ballagi Mór. In: Nevpont.hu
• Millisits Máté: Kétszáz éve született Ballagi Mór. In: Reformatus.hu