Rábai Miklós (1921–1974)
A BékésWiki wikiből
koreográfus
Tartalomjegyzék |
Élete
Rábai Miklós Békéscsabán született 1921. április 18-án.
Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. Békéscsabán a Rudolf Reálgimnáziumban tanult. A szegedi tudományegyetemen biológia–kémia szakos tanári diplomát szerzett.
Hunyady Ilonát vette feleségül. Rábai klarinétozással, felesége pedig időnként cimbalomjátékával egészítette ki a gimnáziumi táncegyüttes zenekarát.
53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után Budapesten hunyt el 1974. augusztus 18-án. 1974. augusztus 28-án a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
Néhány évig, 1945-től 1948-ig a békéscsabai gimnáziumban tanított. Szabadidejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest, mely 1947-ben Franciaországban is fellépett, 1948-ban pedig Gyulán megnyerte az országos kulturális verseny első díját.
1949-től Budapesten, a Testnevelési Főiskola néptánc szakán tanított. Emellett az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ), utóbb a DISZ Központi Együttes táncegyüttesét vezette. Ekkor már koreográfiákat készített, betanította a Ludas Matyi című táncjátékot. Később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd 1950–1951-től az Állami Népi Együttesnél dolgozott, melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője, 1971-től pedig igazgatója volt. Az együttes első bemutatkozásán (Ecseri lakodalmas) korábbi kísérleteit összegezte. Ebben a műsorban alkalmazta először az úgynevezett triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését. 1958–1961 között szviteken, zsánerképeken, mese- és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül létrehozott egy új formát, a népi balettet.
Rábai Miklós nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató, és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi, szcenikusi és rendezői munka fűződik. Százötven tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre. Az első magyar népi táncjáték, a Kisbojtár megalkotója volt. Szakértőként és koreográfusként több mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett. Vezetésével az Állami Népi Együttes a világ több mint harminc országában, csaknem valamennyi hazai településen fellépett. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió 1971-ben portréfilmet készített a művésszel Egy óra Rábai Miklóssal címmel. Cikkei a Táncművészet című folyóiratban jelentek meg. A Magyar Táncművészek Szövetségénél elnöki pozíciót töltött be.
Emlékezete
- Békéscsabán 1976-ban táncegyüttest, 1992-ben utcát neveztek el emlékére.
- Munkássága előtt néptánckoreográfus-versenyek szervezésével tisztelegtek.
- Az ecseri művelődési ház Rábai Miklós nevét viseli.
- A tanulókat hivatott segíteni a Rábai Miklós Alapítvány a Néptáncművészetért.
Díjak, elismerések
- Kossuth-díj (1952)
- Munka Érdemrend (1955)
- Érdemes művész cím (1967)
- SZOT-díj (1973)
Koreográfiái
Barcsai szeretője, Békési esték, Bíró Szép Anna, Ecseri lakodalmas, Első szerelem, Este a fonóban, Györgyfalvi legényes, Hajnalodik, Háromugrós, Huszártánc, Jeles napok, Jóka ördöge, Kádár Kata, Kállai kettős, Kalotaszegi leánytánc, Kisbojtár, Kukoricafosztás, Latinca ballada, Magyarországi cigánytáncok, Pontozó, Sarkantyús tánc, Szüreten, Utak, Üveges tánc, Völgységi szvit
Művei
- Három ugrós. Budapest : Művelt Nép, 1953. 30 p.
- Szatmári táncok. Budapest : Művelt Nép, 1954. 87 p.
- Kállai kettős. Budapest : Gondolat, 1959. 67 p.
Források
- Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap, 7. évf. 228. szám (1974. augusztus 19.) 13. p.
- Csonka Katalin: Öröm és üröm. In: Táncművészet, 17. (23.) évf. 5–6. szám (1992) 48. p. (Látogatva: 2021. 04. 16.)
- Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 194. szám (1974. augusztus 19.) 2. p.
- Illés Jenő: Rábai Miklós öröksége. In: Filmvilág, 17. évf. 19. szám (1974) 31. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Körtvélyes Géza: Búcsú Rábai Miklóstól. In: Muzsika, 17. évf. 11. szám (1974) 43–44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Krónika. In: Táncművészet, 5. évf. 4. szám (1955. április 1.) 191. p. (Látogatva: 2021. 04. 16.)
- Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 633. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- „Összetenném a kezemet...” In: Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 238. szám (1992. október 8.) 5. p. (Látogatva: 2021. 04. 16.)
- Papp János: Rábai Miklósnál. In: Békési Élet, 7. évf. 3. szám (1972) 436–442. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Rábai Miklós Alapítvány a Néptáncművészetért. In: Magyar Táncművészeti Egyetem honlapja (Látogatva: 2021. 04. 18.)
- Rábai Miklós Művelődési és Közösségi Ház, Könyvtár. In: Ecser.hu (Látogatva: 2021. 04. 16.)
- Szerdán temetik Rábai Miklóst. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 197. szám (1974. augusztus 24.) 4. p.
- Varga Józsefné: Rábai Miklós élő öröksége. Budapest : Planétás, 1997. 18–24. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- A tüzet éleszteni kell! In: Tolna Megyei Népújság, 21. évf. 105. szám (1971. május 6.) 5. p.
- Földink volt. In: Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 90. szám (1995. április 18.) 5. p.
- Földink volt. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 193. szám (1996. augusztus 17–20.) 5. p.
- Harcabajszú rozmár – rókaszőrű Belmondó. In: Délmagyarország, 71. évf. 93. szám (1981. április 22.) 5. p.
- Hergyán Péter: Iskolám, egy országos jelentőségű tanáregyénisége Rábai Miklós. Békéscsaba : Hergyán P. : Urbán S., 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Maácz László: Emlékbeszéd Rábai Miklós sírjánál. In: Táncművészet, 25. évf. 1–12. szám (1994) 92–95. p.
- Rábai Miklós: Az én ars poeticám. In: Korunk, 32. évf. 7. szám (1973) 1035–1038. p.
- Vadasi Tibor: Szálljatok fiókáim... : Rábai Miklós portré. Budapest : Hagyományok Háza, 2001
- Várady Gyula: Rábai Miklós emlékezete. In: Táncművészet, 4. (10.) évf. 8. szám (1979) 27–31. p.
- Vojnich Iván: Rábai Miklós és az Állami Együttes. In: Táncművészet, 5. évf. 4. szám (1955) 145–146. p.
