Rábai Miklós (1921–1974)
A BékésWiki wikiből
koreográfus
Tartalomjegyzék |
Élete
Rábai Miklós Békéscsabán született 1921. április 18-án.
Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. Békéscsabán a Rudolf Reálgimnáziumban tanult. A szegedi tudományegyetemen biológia–kémia szakos tanári diplomát szerzett.
53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után Budapesten hunyt el 1974. augusztus 18-án. 1974. augusztus 28-án a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
Néhány évig, 1945-től 1948-ig a békéscsabai gimnáziumban tanított. Szabadidejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest, mely 1947-ben Franciaországban is fellépett, 1948-ban pedig Gyulán megnyerte az országos kulturális verseny első díját.
1949-től Budapesten, a Testnevelési Főiskola néptánc szakán tanított. Emellett az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ), utóbb a DISZ Központi Együttes táncegyüttesét vezette. Ekkor már koreográfiákat készített, betanította például a Ludas Matyi című táncjátékot. Később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd 1950–1951-től az Állami Népi Együttesnél dolgozott, melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője, 1971-től pedig igazgatója volt. Az együttes első bemutatkozásán (Ecseri lakodalmas) korábbi kísérleteit összegezte. Ebben a műsorban alkalmazta először az úgynevezett triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését. 1958–1961 között szviteken, zsánerképeken, mese- és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül létrehozott egy új formát, a népi balettet.
Rábai Miklós nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató, és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi, szcenikusi és rendezői munka fűződik. Százötven tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre. Az első magyar népi táncjáték, a Kisbojtár megalkotója volt. Szakértőként és koreográfusként több mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett. Vezetésével az Állami Népi Együttes a világ több mint harminc országában, csaknem valamennyi hazai településen fellépett. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió 1971-ben portréfilmet készített a művésszel Egy óra Rábai Miklóssal címmel. A Magyar Táncművészek Szövetségénél elnöki pozíciót töltött be.
Emlékezete
- Békéscsabán 1976-ban táncegyüttest, 1992-ben utcát neveztek el emlékére.
- Munkássága előtt néptánckoreográfus-versenyek szervezésével tisztelegtek.
- Az ecseri művelődési ház Rábai Miklós nevét viseli.
Díjak, elismerések
- Kossuth-díj (1952)
- Munka Érdemrend (1955)
- Érdemes művész cím (1967)
- SZOT-díj (1973)
Koreográfiái
Ecseri lakodalmas, Este a fonóban, Kállai kettős, Üveges tánc, Szüreten, Pontozó, Magyarországi cigánytáncok, Huszártánc, Békési esték, Kalotaszegi leánytánc, Latinca ballada, Kádár Kata, Kukoricafosztás, Bíró Szép Anna, Jóka ördöge, Hajnalodik, Sarkantyús tánc, Völgységi szvit
Művei
- Három ugrós. Budapest : Művelt Nép, 1953. 30 p.
- Szatmári táncok. Budapest : Művelt Nép, 1954. 87 p.
- Kállai kettős. Budapest : Gondolat, 1959. 67 p.
Források
- Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap, 7. évf. 228. sz. (1974. augusztus 19.) 13. p.
- Csonka Katalin: Öröm és üröm. In: Táncművészet, 17. (23.) évf. 5-6. szám (1992) 48. p. (Látogatva: 2021. 04. 16.)
- Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 194. sz. (1974. augusztus 19.) 2. p.
- Illés Jenő: Rábai Miklós öröksége. In: Filmvilág, 17. évf. 19. sz. (1974.) 31. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Körtvélyes Géza: Búcsú Rábai Miklóstól. In: Muzsika, 17. évf. 11. sz. (1974.) 43–44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Krónika. In: Táncművészet, 5. évf. 4. szám (1955. április 1.) 191. p. (Látogatva: 2021. 04. 16.)
- Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 633. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- „Összetenném a kezemet...” In: Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 238. szám (1992. október 8.) 5. p. (Látogatva: 2021. 04. 16.)
- Papp János: Rábai Miklósnál. In: Békési Élet, 7. évf. 3. sz. (1972.) 436–442. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Rábai Miklós Művelődési és Közösségi Ház, Könyvtár. In: Ecser.hu (Látogatva: 2021. 04. 16.)
- Szerdán temetik Rábai Miklóst. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 197. szám (1974. augusztus 24.) 4. p.
Kapcsolódó irodalom
- A tüzet éleszteni kell! In: Tolna Megyei Népújság, 21. évf. 105. szám (1971. május 6.) 5. p.
- Földink volt. In: Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 90. szám (1995. április 18.) 5. p.
- Földink volt. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 193. szám (1996. augusztus 17–20.) 5. p.
- Harcabajszú rozmár – rókaszőrű Belmondó. In: Délmagyarország, 71. évf. 93. szám (1981. április 22.) 5. p.
- Maácz László: Emlékbeszéd Rábai Miklós sírjánál. In: Táncművészet, 25. évf. 1–12. szám (1994) 92–95. p.
- Rábai Miklós: Az én ars poeticám. In: Korunk, 32. évf. 7. szám (1973) 1035–1038. p.
- Vadasi Tibor: Szálljatok fiókáim... : Rábai Miklós portré. Budapest : Hagyományok Háza, 2001
- Várady Gyula: Rábai Miklós emlékezete. In: Táncművészet, 4. (10.) évf. 8. szám (1979) 27–31. p.
- Vojnich Iván: Rábai Miklós és az Állami Együttes. In: Táncművészet, 5. évf. 4. szám (1955) 145–146. p.
