Rábai Miklós (1921–1974)
A BékésWiki wikiből
koreográfus
Tartalomjegyzék |
Élete, munkássága
Békéscsabán született 1921. április 18-án. Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. A szegedi tudományegyetemen szerzett biológia–kémia szakos tanári diplomát. Néhány évig, 1945-től 1948-ig a békéscsabai gimnáziumban tanított. Szabad idejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest, amely 1948-ban az országos kulturális versenyen első díjat nyert.
1949-től Budapesten tanított a Testnevelési Főiskola néptánc szakán. Továbbá az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, utóbb a DISZ Központi Együttes) táncegyüttest vezette. Már ekkor készített koreográfiákat, betanította a Ludas Matyi című táncjátékot. Később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd 1950-től az Állami Népi Együttesnél működött, melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője, 1971-től pedig igazgatója volt. Az együttes első bemutatkozásán – Ecseri lakodalmas – korábbi kísérleteit összegezte. E műsorban alkalmazta először az ún. triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését. 1958–1961 között szviteken, zsánerképeken, mese-és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül egy új formát, a népi balettet alakította ki.
Nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi, szcenikusi és rendezői munka fűződik. Másfél száz tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre. Az első magyar népi táncjáték – a Kisbojtár – megalkotója volt. Sok mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett szakértőként és koreográfusként. Az általa vezetett Állami Népi Együttes fellépett a világ több mint harminc országában. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió 1971-ben portréfilmet készített a művésszel Egy óra Rábai Miklóssal címmel. 1952-ben Kossuth-díjjal, 1967-ben Érdemes Művész címmel, 1973-ban SZOT-díjjal tüntették ki.
53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után Budapesten hunyt el 1974. augusztus 18-án.
Békéscsabán 1992-ben utcát neveztek el emlékére.
Koreográfiái
Ecseri lakodalmas, Este a fonóban, Kállai kettős, Üveges tánc, Szüreten, Pontozó, Magyarországi cigánytáncok, Huszártánc, Békési esték, Kalotaszegi leánytánc, Latinca ballada, Kádár Kata, Kukoricafosztás, Bíró Szép Anna, Jóka ördöge, Hajnalodik, Sarkantyús tánc, Völgységi szvit
Művei
- Három ugrós. Budapest : Művelt Nép, 1953. 30 p.
- Szatmári táncok. Budapest : Művelt Nép, 1954. 87 p.
- Kállai kettős. Budapest : Gondolat, 1959. 67 p.
Források
- Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap, 7. évf. 228. sz. (1974. augusztus 19.) 13. p.
- Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 194. sz. (1974. augusztus 19.) 2. p.
- Illés Jenő: Rábai Miklós öröksége. In: Filmvilág, 17. évf. 19. sz. (1974.) 31. p.
- Körtvélyes Géza: Búcsú Rábai Miklóstól. In: Muzsika, 17. évf. 11. sz. (1974.) 43–44. p.
- Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 633. p.
- Papp János: Rábai Miklósnál. In: Békési Élet, 7. évf. 3. sz. (1972.) 436–442. p.
