Szilágyi István (1937‒2020)

A BékésWiki wikiből

színész

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Díjak, kitüntetések 4 Fontosabb szerepei 4.1 Filmek 4.2 Sorozatok 4.3 Színházi szerepek 5 Források

Élete

Szilágyi István 1937. december 7-én született Gyomán. Édesapja géplakatos volt, majd kocsmát üzemeltetett, később tanyára költözött és paraszti munkát végzett. Szilágyi István apai nagyszülőknél nevelkedett, akiknek vegyesboltjuk és kocsmájuk volt.

Tizenkét évesen határozta el, hogy színész lesz, miután az iskolában látta a Ludas Matyit az idősebb gyerekek előadásában. Békéscsabára jelentkezett középiskolába, de nem vették fel, valószínűleg azért, mert a nagyapját kuláknak minősítették annak idején. Budapesten kitanulta a géplakatos-mesterséget, az iskola elvégzése után másfél hónapig karosszérialakatos volt egy fővárosi autójavítóban, majd hazament Gyomára. Négy hónapig egy versenyistállóban, később egy asztalosműhelyben, majd másfél évig traktorosként dolgozott.

A forradalom után néhány évfolyamnál eltekintettek az érettségitől a Színház- és Filmművészeti Főiskola felvételijénél. Első évben a fiatalsága miatt utasították vissza, másodjára későn jelentkezett, harmadjára későn kapta az értesítést. Negyedszerre, 1957-ben tudott felvételi vizsgát tenni. A felvételiztető csak humoros szerepek eljátszására tartotta alkalmasnak, ám Szilágyi István később ennek ellenkezőjét is bizonyította. Még főiskolásként, 1959-ben kapott először filmszerepet az Égre nyíló ablak, valamint a Latinovits Zoltán és Törőcsik Mari főszereplésével készült Gyalog a mennyországba című filmben.

Kétszer kötött házasságot Humenyánszky Jolán (1942) szobrászművésszel, fiuk, Szilágyi Péter (1971) operatőr.

Szilágyi István 2020. május 3-án Budapesten hunyt el. A Győri Nemzeti Színház épülete előtt május 6-án gyertyagyújtással emlékeztek a kiváló színészre színésztársai. Forgács Péter színházigazgató szavai szerint Szilágyi István „az egyetlen olyan művész volt hazánkban, akit mindenki szeretett, egy olyan emblematikus művész, akit nem lehetett nem szeretni.”

Munkássága

A főiskola elvégzése után 1961-ben az egri Gárdonyi Géza Színházhoz szerződött. 1966‒1967-ben másfél évig Párizsban élt, meg akarta tanulni a nyelvet, és kíváncsi volt az ottani színházi életre. Egy francia tévéfilmben is kapott egy kis szerepet. 1970-től 1973-ig az Irodalmi Színpad, 1973-tól 1977-ig a Vidám Színpad, 1977-től 1979-ig a Vígszínház, ezt követően egy évtizedig a Mafilm, 1998-től pedig közel húsz évig, a 2016-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig a Győri Nemzeti Színház társulatának volt a tagja.

Szilágy István valószínűleg az a magyar színész, aki a legtöbb filmszerepet mondhatja magáénak. Mintegy 150 filmben szerepelt, ezekben legtöbbször rövid karakterszerepeket játszott. Kiváló rendezőkkel dolgozott, mint Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Gábor Pál, Bujtor István. Az igazi népszerűséget számára a tévésorozatok hozták. Színészlegendává az 1974-ben készült Keménykalap és krumpliorr című filmsorozat, valamint annak 1978-ban bemutatott játékfilmváltozata tette, amelyben a plakátragasztó Lópici Gáspár figuráját formálta meg. A könnyed szerepek mellett filmdrámákban is megmutatta színészi tehetségét. Túl a hetvenen is szívesen hívták a magyar rendezők. Igazi életének mégis a színházat tekintette. Pályafutása alatt rengeteg színdarabban láthatta a közönség, többek közt Csehov, Dosztojevszkij, Steinbeck, Shakespeare darabjaiban kapott kisebb-nagyobb szerepeket. Szerepálma a Rómeó és Júlia Lőrinc barátja, másik kedvence a Száll a kakukkfészkére című darab volt, amelynek négy különböző rendezésében szerepelt. A filmes és színházi szerepeken kívül néhány magyar (és egy spanyol) reklámban is feltűnt, az ország a lottó arcaként is ismerte.

Díjak, kitüntetések

• Aase-díj (2002)
• Gobbi Hilda-díj (2003)
• A 40. Magyar Filmszemle Életműdíja (2009)
• Kisfaludy-díj (2010)
• Kisfaludy-életműdíj (2015)
• Pro Urbe Győr (2016)

Fontosabb szerepei

Filmek

Égre nyíló ablak (1959); Gyalog a mennyországba (1959); Fapados szerelem (1960); Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964); Tízezer nap (1967); Az örökös (1969); Az alvilág professzora (1969); Szép magyar komédia (1970); Gyula vitéz télen-nyáron (1970); A vőlegény nyolckor érkezik (1972); Nincs idő (1972); Hasonmás (1973); Külföldiek (1974); Azonosítás (1975); Autó (1975); Beszterce ostroma (1976); Talpuk alatt fütyül a szél (1976); Magyarok (1978); Keménykalap és krumpliorr (1978); Angi Vera (1979); Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1979); Anyám könnyű álmot ígért (1979); Rabember fiai (1979); Indul a bakterház (1979); Három dobás hat forint (1980); A mérkőzés (1981); Három szabólegények (1982); Klapka légió (1983); Kismaszat és gézengúzok (1984); Szerelmek (1984); Különös házasság (1984); Budapesti mesék (1986); Isten teremtményei (1986); Sztálin menyasszonya (1991); Hamis a baba (1991); Csinibaba (1996); A három testőr Afrikában (1996); A napfény íze (1999); Trapiti (2006); Kaméleon (2008); Zimmer Feri 2. (2010); Brazilok (2016); A Sátán fattya (2017)

Sorozatok

A Tenkes kapitánya (1963); Bors (1968); Egy óra múlva itt vagyok (1971‒1974); György barát (1972); Keménykalap és krumpliorr (1974); Szervusz, Szergej (1979); A templomos lovagok kincse (1992); Kisváros (1993‒2001); Komédiások (2000); Lili (2003); Régimódi történet (2006)

Színházi szerepek

Molnár: Olympia (Krechl csendőralezredes); Vargas Llosa: Pantaléon és a hölgyvendégek (Szemölcs bárpincér); Fejes: Jó estét nyár, jó estét szerelem (házmester); Csehov: Platonov (Vaszilij); Csehov: Cseresznyéskert (Firsz); Kesey: Kakukkfészek (Ruckly, Cheswick); Bulgakov: Őfelsége komédiása (Bartholone); Móricz: Úri muri (pincér); Steinbeck: Egerek és emberek (Candy); Williams: A vágy villamosa (Mitch); Rigby‒Kapás: A domb (Tom); Mikszáth‒Karinthy Ferenc‒Benedek András: A Noszty fiú esete Tóth Marival (Velkovics); Sartre‒Dumas: London királya ‒ vagy Kean, a színész (Solomon öltöztető); Krúdy‒Kapás: Vörös postakocsi (Sylvester); Füst Milán: Negyedik Henrik király (Dávid); Shakespeare: Hamlet (a sírásó), Dobozy: A tizedes meg a többiek (az erdész); Szomory: Györgyike, drága gyermek (az inas); Shakespeare: Rómeó és Júlia (Lőrinc barát); Hugo: A nevető ember (a doktor); Miller: Salemi boszorkányok (börtönőr), Aranycsapat (Kalap)

Források

• Dévényi István: Van. Magyar Nemzet, 67. évf. 156. szám (2004. június 19.) 23. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• László Ágnes: Pityi. In: Képes Európa, 5. évf. 39. szám (1996. október 2.) 38‒39. p.
• Mohay Gábor: A frutti, a szotyi... In: Nemzeti Sport Hosszabbítás, 112. évf. 24. szám (2014. január 25.) 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szilágyi István In: Wikipedia
• Szilágyi István. In: Filmkatalogus.hu
• Színész a gödörben? In: Film Színház Muzsika, 32. évf. 12. szám (1988. március 19.) 12. p.
• Új Kortárs Magyar Színész Lexikon. Szerk.: B. Fábri Magda. Budapest : Magazin Holding, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Varga Attila: Na, mit tudsz, Pityikém?! Magyar Nemzet, 75. évf. 294. szám (2012. október 27.) 23. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Zoljanszky Alexandra: Pityi bácsi jelenlétét soha nem felejtjük el. In: Gyorplusz.hu (Látogatva: 2020. 05. 15.)