Rosenthal Ignác (1850?–1905)

A BékésWiki wikiből

földbirtokos, gőzmalom-tulajdonos

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Munkái 4 Lásd még 5 Források 6 Kapcsolódó irodalom 7 Külső hivatkozások

Élete

Rosenthal Ignác az 1850-es évek elején (valószínűleg 1850-ben) született Gyulán izraelita családba, Rosenthal Jakab Márton szappanfőző és gyertyaöntő mester, később gőzmalom-tulajdonos és Lustig (Lusztig) Cecília első gyermekeként. Testvérei: Fanny (Franciska), Hermina (Minka), Gyula, Erzsébet (Liza), Adolf, Epstein Berta és Epstein Róza (mostohatestvérek, édesapja második feleségének, Steiner Teréznek leányai).

Rosenthal Ignác 1876-ban házasságot kötött Epstein Rózával (Steiner Teréz és Epstein Lajos lánya). Három gyermekük született: Irén, Piroska és Lajos. A három gyermek közül Irén élte meg a felnőttkort, Piroska és Lajos még gyermekkorukban elhunytak.

Első felesége halála után még egyszer megnősült: 1897-ben feleségül vette Kerényi Antóniát, Kerényi Sándor apáczai gazdálkodó és Bródy Róza leányát. Felesége előző (Löffler Mór, bánhegyesi birtokossal kötött) házasságából született gyermekek: Ilona, Béla, Margit és László.

Rosenthal Ignác 55 éves korában 1905. február 19-én hunyt el Békéscsabán. Február 20-án a békéscsabai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra, ahol dr. Kecskeméti Lipót nagyváradi rabbi mondott gyászbeszédet.

Munkássága

Rosenthal Ignác a gimnáziumi, majd kereskedelmi iskolák elvégzése után 1883-ban egyenlő joggal felruházva belépett az Első B.-Csabai Gőzmalom Rosenthal Márton cég tulajdonosai közé, édesapja, Rosenthal Márton mellé. A malmot a fokozatos fejlesztések az ország egyik legnagyobb és legmodernebb malmai közé emelték, a „Rosenthal-liszt” külföldön fogalommá vált.

Rosenthal Ignác részt vett a Műbútorgyár Részvénytársaság és a békéscsabai Városi Takarék-pénztár alapításában, utóbbinak elnök-igazgatója lett. 1892-től haláláig a Békéscsabai Ipartestület elnöke volt. Sokat fáradozott az iparosok érdekeinek előmozdításán. Alapítója, majd elnöke lett a Békéscsabai iparosok segély- és hitelszövetkezetének, a csabai munkásházak létesítésére 2000 koronát ajánlott fel.

Nemcsak nagyiparos és üzletember volt, hanem a megye és Csaba közigazgatási és társadalmi életének egyik vezető személye is. Tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a közigazgatási bizottságnak, a város képviselőtestületének, elnöke volt a városi iskolaszék és színügyi bizottságnak, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, választmányi tagja és elnöke az izraelita hitközségnek.

Számos egyesület munkájában vett részt: tagja volt a Békésmegyei Gazdasági Egyletnek, az Aradi Kereskedelmi és Iparkamarának, a Vidéki Malomiparosok Országos Egyesülete igazgatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgató-választmányának.

Sokat jótékonykodott: számos csabai intézményt támogatott adományaival és helyi kezdeményezéseknek volt lelkes pártfogója.

Munkái

Beteg- és rokkant-segélyt a mezei munkásoknak. Budapest, 1898. (Verner Lászlóval együtt)

Lásd még

• István malom (Békéscsaba)

Források

• Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 94. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A Békésmegyei Gazdasági Egylet 1878-ik évi értesítője. Szerk. Mokry Sámuel. Békéscsaba : Dobay János Ny., 1879. 109. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A csabai iparosok ünnepe In: Békésmegyei Közlöny, 29. évfolyam 23. szám (1902. március 20.) 3. p. (Látogatva: 2020. 10.02.)
• Halálozás In: Békés, 37. évfolyam 9. szám (1905. február 26.) 4-5. p. (Látogatva: 2020. 10.02.)
• Halálozás In: Molnárok Lapja, 12. évfolyam 8. szám (1905. február 25.) 170. p. (Látogatva: 2020. 10.02.)
• Halálozások In: Békésmegyei Közlöny, 20. évfolyam 99. szám (1893. december 10.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Házasság In: Békésmegyei Közlöny, 24. évfolyam 43. szám (1897. május 30.) 3. p. (Látogatva: 2020. 10.02.)
• Hymen In: Békésmegyei Közlöny, 3. évfolyam 66. szám (1876. augusztus 17.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Központi Értesítő, 8. évfolyam 75. szám (1883. szeptember 20.) (Látogatva: 2020. 10.02.)
• Központi Értesítő, 31. évfolyam 23. szám (1906. március 22.) 463. p. (Látogatva: 2020. 10.02.)
• Magyar malomvállalatok egyesülése In: Pesti Napló, 47. évfolyam 296. szám (1896. október 27.) 10. p. (Látogatva: 2020. 10.02.)
• Magyar zsidók a milleniumon : művelődéstörténeti tanulmány. Szerk. Zichy Herman, Derestye Gy. M. Budapest : Miljkovic Dragutin, 1896. 235. p. (Látogatva: 2020. 10.02.)
• Mihók-féle magyar compass, 29. évfolyam 2. szám (1901) 27., 530. p. (Látogatva: 2020. 10.02.)
• A Nemzeti Szövetség Csabán In: Pesti Napló, 50. évfolyam 74. szám (1899. március 15.) 7. p. (Látogatva: 2020. 10.02.)
• Rell Lajos: A békéscsabai Múzeum : története, épületének és gyűjteményének leírása. Békéscsaba : Múzeum-Egyesület, 1914. 9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Rosenthal Ignácz In: Békésmegyei Közlöny, 32. évfolyam 27. szám (1905. február 23.) 2-3. p. (Látogatva: 2020. 10.02.)
• Rosenthal Ignácz gyászjelentése (Látogatva: 2020. 10.02.)
• Rosenthal Piroska halála In: Békésmegyei Közlöny, 21. évfolyam 1. szám (1894. január 4.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Rosenthal Ignáczné, szül. Epstein Róza gyászjelentése (Látogatva: 2020. 10.02.)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 11. kötet. Budapest : Hornyánszky Viktor, 1906. 1180. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Pataky László: Az István Malom múltja és jelene In: Békési Élet, 9. évfolyam 1. szám (1974) 135-143. p. (Látogatva: 2020. 10.02.)

Külső hivatkozások

• István malom. In: Csabai házak blog