Sámson vár (Doboz)
A BékésWiki wikiből
A Békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. A Sámson vár vagy "Sámson vára" név eredete bizonytalan. Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban. A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya.
Tartalomjegyzék |
Monda
Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.
Lásd még
Külső hivatkozások
Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat [2]
A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133 (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.
Haan Lajos: Békés vármegye hajdana I–II. Pest, 1870.
