Szeberényi János (1896–1961)

A BékésWiki wikiből

kerületi, majd városi orvos, belgyógyász szakorvos

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Emlékezete 4 Lásd még 5 Források 6 Kapcsolódó irodalom

Élete

Békéscsabán született 1896. május 16-án. Apja, Szeberényi Lajos Zsigmond, evangélikus lelkész, anyja Fürst Paula.

Békéscsabán a Rudolf Főgimnáziumban érettségizett, majd 1914-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább. A világháború miatt félbe kellett szakítania tanulmányait - harctéri szolgálatra hívták be: az orosz és a szerb fronton teljesített szolgálatot. Leszerelése után, 1918-ban folytathatta csak az egyetemet. A román megszállás alatt - hazafias magatartása miatt - 1919-ben négy hónapot Krassóban és Krajovában töltött fogságban. A több ízben megszakított tanulmányait befejezve 1921. június 25-én a Pázmány Péter m. kir. Tudomány Egyetemen avatták doktorrá.

Békéscsabán hunyt el 1961. november 26-án.

Munkássága

Négy évig a budapesti I. számú belgyógyászati klinikán dolgozott a nagy hírű Korányi Sándor akadémikus professzor mellett mint kinevezett gyakornok. Itt megszerezte a belgyógyász szakképesítést is.

1923-ban Békéscsabára költözött, miután orvosgyakornok lett a városban. 1925-ben Békéscsabán a Munkás Biztosító Pénztár körzeti kezelőorvosa lett.

1927-ben tévesen a Kereskedelmi Csarnok elleni választási listán szerepelt neve. Szeberényi János kijelentette, hogy egyik kerületben sem kíván jelöltetni magát.

Az 1928. január 16-án Békéscsaba képviselő-testülete kerületi orvosnak választotta tisztújító közgyűlésén dr. Komássy Mihállyal, dr. Szondy Lászlóval és dr. Francziszky Dániellel szemben. A kinevezés Szeberényi doktor élete végéig szólt.

1936-ban városi orvosnak nevezték ki, miután megemelték a városi orvosok számát.

1945-től az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet) körzeti orvosi munkája mellett, a rendelőintézet belgyógyász szakorvosi teendőit is ellátta.

Szeberényi János a város legkedveltebb, legnépszerűbb orvosa volt. Kitűnően beszélt szlovákul, így számos csabai család választotta háziorvosának. Minden betegét a legjobb tudása szerint kezelte, éjjel-nappal rendelkezésükre állt. Meggyőződése szerint a halálos ágyán fekvő betegnek is van reménye, bízhat az isteni csodában.

Orvosi munkája mellett élénk társadalmi és kulturális tevékenységet folytatott a város közéletében.

1936-ban a békéscsabai orvosok kezdeményezésére, a szakmai összefogás elősegítése céljából megalakult a Békéscsabai Orvosi Kör. A kulturális és közéleti szerepvállalás céljából létrejövő egyesület választmányi tagja lett Szeberényi János is. Az Orvosi Kör tudományos ülésein előadóként is szerepet kapott. A békéscsabai Kereskedők Atlétikai és Vívó Egyesület tisztikarában orvosi feladatokat látott el. Választmányi póttagja volt a Békésmegyei Orvosszövetségnek. A város legtöbb adót befizetői között tartották számon.

Emlékezete

• 2001-ben emléktáblát állítottak egykori békéscsabai lakása falán.

Lásd még

• Szeberényi Gusztáv
• Szeberényi Lajos Zsigmond

Források

• A Békéscsabai Orvosi Kör tudományos ülése. In: Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 276. szám (1937. december 4.) 3. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• A Békésmegyei Orvosszövetség tisztujitó közgyülése. In: Békés, 62. évf. 47. szám (1930. június 11.) 2. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• A csabai kereskedők egyöntetű lelkesedéssel kitartanak a községi választáson a Kereskedelmi Csarnok listája mellett. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 282. szám (1927. december 13.) 2. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• A Kereskedők Atlétikai és Vivó Egyesületének közgyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 30. szám (1924. február 19.) 3. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• Békésvármegye Hivatalos Lapja, 37. évf. 51. szám (1934. november 5.) 5. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• Békésvármegyei Hivatalos Lapja, 26. évf. 49. szám (1923. december 10.) 313. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• Békésmegyei fejek, 1929. szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. 185. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kinevezték a városi orvosokat. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 138. szám (1936. június 18.) 3. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• Nem helyes, ha megmondjuk a betegnek, hogy gyógyíthatatlan – ez a csabai orvosok véleménye is az arénauti öngyilkossággal kapcsolatban. In: Békésmegyei Közlöny, 61. évf. 254. szám (1934. november 11.) 7. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• Önálló javaslóbizottságot kér a kamarától Békéscsaba orvostársadalma. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 277. szám (1936. december 3.) 1. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• Sonkoly Kálmán: Egy régi háziorvos emlékére: Dr. Szeberényi János (1896–1961). In: Békés Megyei Hírlap. 48. évf. 59. szám (1993. március 11.) 9. p. (Látogatva: 2018. 11. 12.)
• Szeberényi János dr. lett a kerületi orvos. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 13. szám (1928. január 17.) 1. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• Uj doktor. In: Körösvidék, 2. évf. 139. szám (1921. június 26.) 2. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)

Kapcsolódó irodalom

• A csabai Szeberényi család. In: Csabai Mérleg, 11. évf. 18. szám (2001. október 11.) 12. p.
• Békéscsaba város OTI kezelőorvosi körzeteinek uj beosztása. In: Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 171. szám (1937. július 30.) 2. p.
• Stummer Andrea: A Szeberényi tér névadóiról. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 192. szám (1994. augusztus 16.) 4. p.