Dedinszky Gyula (1905–1994)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2018. október 16., 11:50-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Ugrás: navigáció, keresés

evangélikus lelkész, helytörténész, néprajzkutató

Élete

Dedinszky Gyula

A Bács-Bodrog megyei, szlovák lakosú Dunagáloson született 1905. március 24-én. Apja, Dedinszky János, evangélikus lelkész, anyja Stollmann Anna. A Felvidékről származó családban hat generáción át, 200 évre visszamenőleg mindig volt evangélikus lelkész. Édesapja harminc éven át volt Dunagálos lelkipásztora. Dedinszky Gyulát szülei tudatosan nevelték a kétnyelvűségre, édesanyja szlovákul, édesapja magyarul beszélt gyermekeivel. Dedinszky Gyula 1931-ben vette feleségül Veres Margitot, házasságukból két gyermek született, Gyula és Tamás.

Szülőfalujából a három elemi elvégzése után édesapja a közeli Újverbászra küldte, hogy németül is megtanuljon. A gimnázium első évét is itt végezte, majd Békéscsabára került, ahol 1923-ban érettségizett a Rudolf Főgimnáziumban. Tanulmányait ezután a Pécsi Egyetem soproni teológiai fakultásán folytatta. 1927-ben – első magyar teológusként – egy évet a helsinki egyetem teológiai szakán töltött.

Lelkésszé szentelése után 1928-ban Kiskőrösre került segédlelkésznek a kétnyelvű (magyar-szlovák) gyülekezethez. A következő évben hat hónapot Ipolyvecen, majd újabb fél évet Szarvason szolgált. 1931-ben visszahívták Kiskőrösre, ahol lelkésszé választották. 1942-ben hívták Békéscsabára lelkésznek, Szeberényi Lajos Zsigmond és Szeberényi Gusztáv halála miatt. Lelkészi munkáját jól felkészülten, nagy odaadással végezte, látogatta a híveket, gyakran egész heteket töltött tanyákon. Csabán a gyülekezet kétnyelvű volt: szlovák nyelvű istentiszteletet minden nap, magyar nyelvűt pedig hetente egyszer tartottak. Dedinszky tehetségére hamarosan felfigyeltek: a bányai egyházkerület lelkészi főjegyzőnek, valamint országos aljegyzőnek választotta. Alelnöki tisztséget töltött be a Magyarországi Evangélikus Lelkészegyházban.

Az 1947-es magyar-szlovák lakosságcsere komoly csapást jelentett Békéscsaba számára, 7000 szlovák hagyta el a várost. A városban maradt szlovákok lemondtak az anyanyelvű oktatásról és istentiszteletről.

1948 után egyre erősebb politikai nyomás nehezedett rá. A 2. világháború után minden egyházi tisztségétől megfosztották azzal az indokkal, hogy zavarja az egyház és az állam közötti jó viszony kialakulását. Fél évre a gyülekezeti munkától is eltiltották. Lelkészként szolgált nyugdíjaztatásáig, 1972-ig.

A mellőzés éveiben helytörténeti és néprajzi kutatásokkal kezdett foglalkozni. Dolgozott könyvtárakban, a békéscsabai evangélikus szaklevéltárban. Figyelemmel kísérte híveinek életét, szokásait. Rövidesen nem akadt ember a városban, aki többet tudott volna Békéscsaba múltjáról, népének származásáról, nyelvéről, szokásairól, mint ő. Ismereteit számos kéziratban rögzítette, melyekből néhány önálló kötetben is megjelent. Publikációjának egy része egyházi és helyi lapokban látott napvilágot. Munkáival rendszeres és eredményes résztvevője volt a megyei és országos néprajzi pályázatoknak. Tanulmányt írt Csaba nemzetiségi történetéről, a csabai tanyavilágról, az ottani népéletről, a paraszti munkaeszközökről, a helyi szlovákok történetéről, Stark Adolf munkásságáról. A szlovák betű útja Békéscsabán című művében elemzi a városban szlovák nyelven megjelent könyveket, dokumentumokat. Feldolgozta a város szociális és kulturális történetét, írt a "Cabiansky Kalendár" jelentőségéről, összegyűjtötte a csabai anekdotákat. Németül, finnül, szlovákul beszélt és írt. Zahorán György, a békéscsabai evangélikus egyház presbitere Haán Lajos méltó utódjának tartotta. A publikálások mellett adománnyal támogatta a Harangszót, az Országos Luther-Szövetség hivatalos lapját.

1978-ban részt vett a helsinki egyetem fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyen.

1994. május 22-én hunyt el Békéscsabán 90 éves korában. Május 28-án, szombaton a Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temetőben helyezték végső nyugalomba.

Díjak, kitüntetések

A szlovák betű útja Békéscsabán című művét 2. helyezéssel és különdíjjal jutalmazták 1970-ben.

Az 1971-es megyei néprajzi pályázaton másodikként értékelték a Szlovák parasztok élete a békéscsabai tanyákon című munkáját.

A XVIII. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázaton (1971) 2. helyezést ért el a Békéscsabai szlovák tájnyelv kisszótára című munkájával.

A néprajzi megyei pályázaton 1. helyezést ért el Zahorán Györggyel közösen készített Munkaeszközök és munka a század elején című munkájával 1980-ban.

A Magyar Néprajzi Társaság a Sebestyén Gyula-emlékéremmel díjazta gyűjtő tevékenységét 1981-ben.

1981-ben a Magyar Néprajzi Társaság az Asztalos Gyula-emlékéremmel tüntette ki gyűjtőmunkáját.

A Békés megyei Múzeumbaráti Kör 1982-ben néprajzi kategóriában megosztott 2. díjban részesítette.

1983 októberében Vámos László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője miniszteri dicséretet adott át neki.

1983-ban a Munkácsy Mihály Múzeum megyei pályázatán 2. helyezést ért el a Vallásos elemek a békéscsabai evangélikus szlovákok népi életében, népi elemek vallásosságukban című tanulmányával. Ezzel a munkájával a Néprajzi Múzeum pályázatán 3. helyen végzett.

85. születésnapja köszöntésekor (1990-ben), munkásságát kitüntetve Pro Urbe díjat adott át neki dr. Simon Mihály vb-titkár, valamint elismerő plakettet nyújtott át dr. Szabó Lóránt, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója.

1992. november 7-én az Evangélikus Teológiai Akadémia tiszteletbeli doktorává avatta dr. Reuss András, az Evangélikus Teológiai Akadémia dékánja. Haan Lajos és Szeberényi Lajos után a 3. csabai lelkész, akit tiszteletbeli doktorrá neveztek ki.

Békéscsaba Önkormányzata „A Békéscsaba városért” díjjal tüntette ki.

Emlékezete

Születésének 100. évfordulójára emlékező kiállítás nyílt 2005. márciusában Élet a régi Csabán címmel.

Születésének centenáriumi évében ünnepségsorozatot tartottak Békéscsabán 2005. március 5–6. és 24-én: tudományos emlékülés, emléktáblájának megkoszorúzása a Nagytemplomban, ünnepi istentisztelet, emléktábla-avatás a Szt. István tér 20. szám alatti parókia falán. A Munkácsy Mihály Múzeumban emlékkiállítás nyílt.

1999-ben a békéscsabai evangélikus nagytemplom felszentelésének 175. évfordulóján emléktáblát avattak fel 5 lelkésznek, köztük Dedinszky Gyulának. (Rohály Mihály, Mekis Ádám, dr. Dedinszky Gyula, Kiss György és Povázsai Mihály).

2013-ban Békéscsabán a korábbi Peter Jilemniczky utcát (a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium utcáját) átnevezték Dedinszky Gyula utcára.

Művei

Békéscsabai tanyavilág. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1962. 27. p
A békéscsabai szlovák evangélikusság szétrajzása. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1963. 33. p
Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása. Békéscsaba: 1965. 44. p
Szól a harang : harangozók, harangok, harangozás a békéscsabai evangélikus egyházban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1966. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
Vidám Csaba : Veselá Caba. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1967.
Paraszthonoráciorok a békéscsabai evangélikus egyházban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1968.
Békéscsaba tanyavilága. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1969. - 27. p
A békéscsabai szlovák tájnyelv kisszótára = Slovnicok cabianskeho nárecia. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1970. 205 p.
Szlovák parasztok élete a békéscsabai tanyákon. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1971. 105. p
Békéscsaba nemzetiségi története : A Müvelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztálya által 1971. évben kiirt pályázatra benyújtott dolgozat. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1971.
A "Cabiansky Kalendár" jelentősége az alföldi szlovákság életében : Vyznam Cabianského Kalendára v zivote dolnozemskych slovákov. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1972.
Három békéscsabai helytörténeti dolgozat. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1973.
Békéscsabai jobbágyparasztok élete a 18. századi végrendeletek és adásvételi szerződések tükrében : Zivot poddanych sedliakov na Cabe v zrkadle testamentov a kúpno-predajnych zmlúv 18. storocia. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1974.
Kiskőrösi jobbágyok végrendelei az 1782-1811 évekből : Testamenty kiskőrösskych poddanychz rokov 1782-1811. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1974.
Csabai kolbász : Cabianska klbása. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1975.
Adalékok Békéscsaba szociális és kulturális történetéhez. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1976.
A Békéscsabát újraalapító telepesek származási helye a helységnevekből képzett családnevek alapján. Békéscsaba: 1978. 40. p
Munkaeszközök és munka békéscsabai szlovák középparaszti gazdaságban századunk elején = Pracovné prostriedky a práca c cabianskom slovenskom strednorol'níckom gazdovstve ha zaciatku násho storocia. Békéscsaba : Dedinszky Gy. : Zahoran Gy., 1980.
Stark Adolf békéscsabai szőlőnemesítő. Békéscsaba, 1981. 92. p
Vallásos elemek a békéscsabai evangélikus szlovákok népi életében, népi elemek vallásosságukban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1982.
Regeszták a Békéscsaba történetéhez és néprajzához felhasználható szlovák nyelvű forrásanyagról. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1983. 87. p
A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718-1985-ig. Békéscsaba: 1985.
Szól a harang. Néprajzi tanulmányok. Békéscsaba: Új Auróra Szerk. 1986. 53. p
A szlovák betű útja Békéscsabán. Cesta slovenskejlitery na Cabe. Békéscsaba: Békés M. Tanács Tud.-Koord. Szakbiz. 1987. 293. p
Békéscsabai családnevek a 18. században. Békéscabianske priezviska v 18. storoci. Békéscsaba: 1988. 118. p
A Biblia néprajza. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1989. 159. p
A Biblia néprajza. Budapest: Ev. Sajtóosztály., 1991. 123. p
Cabjanski nárecovi slovnik : Csabai tájszótár. Békéscsaba : Békéscsaba M. Jogú Vár. Önkorm., 1993. 186 p.
Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula: Békés M. Levéltár., 1993. 330. p
Csabai tájszótár. Cabjanskí nárecovislovnik. Békéscsaba: Békéscsaba M. Jogú Város Önkorm., 1993. 186. p
Munkaeszközök és munka a békéscsabai szlovák középparaszti gazdaságban a XX. század elején = Pracovné prostriedky a práca v cabianskom slovenskom stredorol'nickom gazdovstve na zaciatku XX. storocia. Békéscsaba : Szlovák Kisebbségi Önkorm., 2005. 98. p

Képgaléria

A fiatal Dedinszky Gyula 1927. szeptember 4-én	Tavasz ünnep Uppsulában (1928. május 16.)	Dedinszky Gyula Kiskörösön 1938 körül	Dedinszky Gyula és Dedinszky Gyuláné első közös finnországi útja (1964)
A Dedinszky házaspár közös finnországi útja

Források

A 85 éves Dedinszky Gyula köszöntése. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. (1990.) 12. sz. 1. p

Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 264. szám, 1992. november 9. 1.p (Látogatva: 2017. 08. 01.)

Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 122. szám, 1994. május 26. 3.p (Látogatva: 2017. 08. 01.)

Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 122. szám, 1994. május 26. 3.p (Látogatva: 2017. 07. 31.)

Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 68. szám, 2005. március 23. 13.p (Látogatva: 2017. 07. 31.)

Békés Megyei Népújság, 26. évf. 274. szám, 1971. november 20. 1.p (Látogatva: 2017. 08. 01.)

Békés Megyei Népújság, 36. évf. 15. szám, 1981. január 18. 7.p (Látogatva: 2017. 07. 31.)

Békés Megyei Népújság, 37. évf. 256. szám, 1982. október 31. 3.p (Látogatva: 2017. 07. 31.)

Békés Megyei Népújság, 38. évf. 238. szám, 1983. október 8. 3.p (Látogatva: 2017. 08. 01.)

Békés Megyei Népújság, 45. évf. 66. szám, 1990. március 20. 5.p (Látogatva: 2017. 08. 01.)

Békés Megyei Népújság, 45. évf. 67. szám, 1990. március 21. 3.p (Látogatva: 2017. 07. 31.)

Békéscsaba MJV közgyűlési jegyzőkönyv, 2013. febr. 22. (Látogatva: 2017. 08. 04.)

Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718-1985-ig. Békéscsaba: 1985. 76-81. p

Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1993. 5-6.p (Látogatva: 2017. 08. 02.)

Erdmann Gyula: Békéscsaba evangélikus lelkésze, történésze és néprajzosa: Dedinszky Gyula. In: Népszabadság. 51. évf. (1993. június 2.) 126. sz. 19. p

Erdmann Gyula: Dedinszky Gyuláról. In: Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula: Békés M. levéltár, 1993. 5-7. p

Evangélikus Élet, 36. évf. 13. szám, 1971. március 28. 2.p (Látogatva: 2017. 08. 03.)

Evangélikus Élet, 45. évf. 6. szám, 1980. február 10. 2.p (Látogatva: 2017. 07. 31.)

Evangélikus Élet, 46. évf. 31. szám, 1981. augusztus 2. 2.p (Látogatva: 2017. 08. 03.)

Evangélikus Élet, 46. évf. 38. szám, 1981. szeptember 20. 5.p (Látogatva: 2017. 07. 31.)

Evangélikus Élet, 48. évf. 5. szám, 1983. január 30. 5.p (Látogatva: 2017. 08. 03.)

Evangélikus Élet, 57. évf. 49. szám, 1992. december 6. 1.p (Látogatva: 2017. 08. 03.)

Evangélikus Élet, 57. évf. 49. szám, 1992. december 6. 1.p (Látogatva: 2017. 07. 31.)

Evangélikus Élet, 64. évf. 31. szám, 1999. augusztus 1. 1.p (Látogatva: 2017. 08. 03.)

Evangélikus Élet, 70. évf. 10. szám, 2005. március 6. 8.p (Látogatva: 2017. 08. 03.)

Evangélikus Élet, 70. évf. 13. szám, 2005. március 27. 13.p (Látogatva: 2017. 08. 03.)

Harangszó, 48. szám, 1925. november 29. 8.p (Látogatva: 2017. 08. 04.)

Ladnyik Erzsébet: Sok virág, kézszorítás, könnyek... Dedinszky Gyula az Evangélikus Teológiai Akadémiadíszdoktora. In: Napi Délkelet, (1992. november 8.) 186. sz. 3. p

Somogyiová, Helena Július Dedinszky 85-rocny. In: Cabiansky Kalendár na rok 1991. Békéscsaba: Ev. Cirkev; M.Rada; Cabianska Org. Slovákov, 1990. 71-73. p

Szabó Ferenc: Dedinszky Gyuláról és könyvéről. In: Dedinszky Gyula: A szlovák betű útja Békéscsabán. Cesta slovenskej litery na Cabe. Békéscsaba: Békés M. Tanács Tud.-Koord. Szakbiz., 1987. 278-282. p