Kevermes

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2022. december 9., 17:05-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Kevermes címere
A templom és a község első iskolája a 19. század végén
Kevermes központja a községházával a 20. század elején
Cséplőgépen dolgozó munkások a 20. század elején

Kevermes Békés megye délkeleti részén helyezkedik el. Az 1740 lakosú (2022 – KSH) település Békéscsabától 40 km-re található.

Tartalomjegyzék

Története

Az eddig talált leletek mind azt bizonyítják, hogy a bronzkortól egészen a mai Kevermes telepítéséig, ha nem is állandó folyamatossággal, de állandóan laktak ezen a területen. A szarmaták településeinek nyomai a belterületet és az egész határt behálózzák. Ebben a korban rómaiak is járhattak errefelé, és az avarok sem kerülték el a területet. Honfoglalás- és Árpád-kori leletek is gyakran kerültek elő, míg magyar középkori leleteket több helyen is találtak.

Az első falu, melyről hivatalosan is tudunk, a mai Kevermestől északnyugatra eső Barta-halom körül feküdt. Kevermesről 1418-ból maradt fenn adat, ekkor a gyulai uradalom részeként Maróti János macsói bán birtoka volt. A Maróti család kihalásával Corvin Jánosra, majd 1510-ben királyi adományként Brandenburgi György őrgrófra szállt. A török megszállás idején, 1596-ben török–tatár csapatok a környező falvakkal együtt elpusztították. Ezután több mint 200 évig az egész környék kihalt puszta volt.

1721-ben I. József király Tököly Jánosnak adományozta a kevermesi és vizesi birtokot. 1794-ben tizenöten laktak itt, faluról azonban még ekkor sem beszélhettünk. 1807 környékén Tököly Sebők egy szép kastélyt építtetett (ezt 1906 után fokozatosan felszámolták), az újratelepítés 1813-tól kezdődött el. Elsősorban palócföldi, délvidéki és Arad-környéki, magyar anyanyelvű és római katolikus vallású dohánykertészek (gányók) érkeztek erre a területre. A betelepítésnek köszönhetően a lakosságszám 1815-ben megközelítette az 1500 főt. A kevermesi uradalmat (Vizes pusztával együtt) Tököly Péter (Tököly Sebők testvérének fia) 1837-ben kezelés végett átadta báró Sina Györgynek.

1835-ben felépült a község első temploma, melyet 1835. szeptember 20-án szenteltek fel Kisboldogasszony ünnepén. Egy évre rá felépült az első, egytantermes iskolaépület. A község első tanítója Mánásy István lett, majd őt követte Székessy György, aki ötven évig tanított a faluban. 1848-ben új templom, 1853–54-ben plébánialak, 1857–58-ban új, kéttantermes és két tanítói lakásos iskola létesült. Az első orvos és gyógyszerész csak az 1870-es években költözött a községbe. 1874. október 1-jén báró Sina Simon földesúr örökváltsági szerződést kötött telepeseinek egy részével, melynek értelmében földet adott el nekik. Ebben az időszakban sorra épültek a bel- és külterületi iskolák.

A 20. század elején Kevermes Csanád vármegye legsúlyosabb anyagi gondokkal küzdő községe volt. 1906-ban a mintegy 8000 kat. holdat kitevő hercegi uradalmat parcelláztatták, a földek a kevermesiek kezébe kerültek. Az első világháború alatt Kevermesről 282 ember vonult hadba, s ebből 136-an haltak meg. 1920-ban Kevermes lakossága 4379 fő volt. A trianoni békediktátum következményeként jelentős terület került át Romániához, azonban többek között egy, a kevermesiek által a Trianoni Határmegállapító Bizottsághoz írt Memorandum, valamint nemeskéri Kiss Vilmos főjegyző közbenjárásának köszönhetően a terület újra Magyarországhoz került. A második világháború 127 hősi halottat követelt Kevermestől. A hitleri német megszállás idején zsidókat deportáltak, közülük tizenkilencen maradtak a koncentrációs táborokban. 1951-ben megkezdték a Lőkösházát Mezőkovácsházával összekötő kisvasút építését, melyet 1952-ben adtak át. Az 1956-os események részeként megmozdulások, szervezkedések zajlottak településen, melyek decemberre lecsendesedtek. 1957 után az életszínvonal folyamatosan emelkedett. Felújították a kultúrházat, valamint több középületet, folytatódott az utcákon a járdák betonozása, bővült az ivóvízellátás.

Gazdaság

1949-ben megalakult az első termelőszövetkezeti csoport, mely a Petőfi nevet vette fel. Ettől kezdve a termelőszövetkezetek döntő szerepet játszottak a település életében. Kevermes 1960-ban termelőszövetkezeti község lett. 1963-ben egyesültek a termelőszövetkezetek és ettől kezdve a kevermesi határ újra egy nagybirtok lett.

Kultúra

Az 1929-ben kezdődő gazdasági világválság idején rendkívüli szegénység volt a faluban. Ennek ellenére a kulturális élet virágzott Kevermesen, hiszen cserkészcsapat, színjátszókör, iparos és katolikus dalárda és több más egyesület is működött.

1961-ben a határőrség volt laktanyáját diákotthonként átadták az oktatásnak, majd a központi iskola udvarán egy 2+2 tantermes új épület létesült. 1970-ben új könyvtárat létesítettek a művelődési ház épületében, amelyet szintén felújítottak. 1988-ban átadták a kibővített orvosi rendelőt és a könyvtárral szemben található iskolaépületet.

Látnivalók, rendezvények

Képgaléria

Az 1932-ben felavatott országzászló az egykori piactéren

Kevermesi dohánytermelők az 1960-as években

Források

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kevermes”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök