Bohn téglagyár (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A békéscsabai Bohn téglagyár, később I-es számú téglagyár a város déli részén, Jamina városrészben található, már nem működő vállalat. A központi gyártelep megmaradt részei a Fiumei út, Orosházi út és Tégla utca által közbezárt területen tekinthetők meg.

Tartalomjegyzék 1 Története 1.1 A téglagyár építése 1.2 Építéstől az államosításig 1.3 Az államosítás után 2 Bohn SC 3 Emlékezete 4 Lásd még 5 Képgaléria 6 Források 7 Kapcsolódó irodalom 8 Külső hivatkozások

Története

A téglagyár építése

A gyár létrehozását a mennyiségében és minőségében is megfelelő nyersanyag tette lehetővé. A Körösök vidékén a lapos, mocsaras ártereken nagy mennyiségben keletkezett olyan üledékes réteg, mely alkalmas a nagyipari tégla- és cserépgyártásra.

Bohn Mihály nagykikindai és zsombolyai téglagyáros gyáralapítás céljából 1907-ben Békéscsabán 68 kataszteri hold földterületet vásárolt a kereki dűlő 16. szám alatt. A munkálatok 1908 kora tavaszán kezdődtek, kijelölték az első körkemence helyét, a téglaverő helyeket és felállítottak egy tábori kemencét. Az első 120 méter hosszú Hoffmann-féle körkemence építését egy zsombolyai építési vállalkozó végezte. A kemence építésével párhuzamosan gyártulajdonosi lakást és irodát építettek. Még ugyanebben az évben elkészült a stabil gőzgéppel felszerelt gépház és a cserépprésház. 1908 őszére befejeződött az első kemence építése, az eltávozó hő hasznosítására kétszintes térszárítót alakítottak ki. A telephelyen artézi kutat fúrtak. 1909-ben azonos tervek szerint elkészült a második, szintén 120 méter hosszú körkemence. Ugyanebben az évben iparvasút létesült az gyártelep és a MÁV állomás között.

Építéstől az államosításig

A gyár területén 1909-ben új szárítók épültek, 1910-ben megnövelték a cserépprések számát. A téglagyár az indulásakor 3 millió téglát és 8-10 millió cserepet termelt, a munkások száma meghaladta a 200 főt. A zsombolyai és kikindai alkalmazottak számára munkásépület épült. 1911-ben forgalomba hozták a „253-as Bohn Patent” nevű, később nagy sikerre szert tevő cseréptípust. 1912-ben Bohn Mihály segítésére jött Zsombolyáról a fia, Bohn István. Az első világháború idején a munkaerőhiány és a szállítási nehézségek miatt a termelés visszaesett. 1919. július 29-én az I. sz kemence leégett, melyet a következő év elejére sikerült helyrehozni. 1920-tól megindultak az építkezések, megnőtt a kereslet az építőanyagok iránt.

1927-ben betegeskedni kezdett Bohn Mihály, a budapesti téglagyárukból Békéscsabára jött a legkisebb fia, Bohn József. Fia bevezette a gyár területére és a rakodóra a villanyvilágítást, kiépíttette az üzemen belüli távbeszélőt. 1928–29 években újabb kotrógépet állítottak munkába, és egy nagyobb teljesítményű gőzgépet is beszereztek. A gyár termelékenysége 10%-ot javult, a munkáslétszám 500-ról 1000 főre emelkedett.

A gyár 1930-ban részvénytársasággá alakult, az ügyvezető igazgatói feladatokat Bohn József látta el. Még ebben az évben elhunyt a gyáralapító Bohn Mihály. Az 1931–1933-as világgazdasági válság alatt a termelés 50%-kal visszaesett. A válság után Kirchknopf István mérnök vezetésével modernizálták a gyárat. Ekkor tértek át a lóvontatásról a villamos vontatásra, új szárítószínek létesültek. Elindult a Bohn-födémtéglák, válaszfal- és üreges téglák gyártása. 1935 és 1938 között a kisvasúti síneket teljesen kicserélték, a gyárudvart mérnöki szintezéssel kiegyenlítették, a II. sz. kemence alatt keletkezett vizet elvezették, mellyel jelentős szénmennyiséget takarítottak meg. A gyár évente 10 millió nagyméretű téglát, 25 millió cserepet állított elő, nagyjából 1200 munkással üzemelt. A Bohn téglagyárat az országban a legmodernebbek között tartották számon.

A második világháború alatt a gyárat hadiüzemmé nyilvánították. Az anyagok beszerzése nehézkessé vált, a besorozások miatt megjelent a munkaerőhiány. Az 1944. szeptember 21-i angol–amerikai légitámadás során nem érte találat a gyárat, de a légnyomás károkat okozott a létesítményekben. A gyártulajdonos Bohn József a világháborút követő kezdeti időszakban a termelés felfuttatását, valamint a gyár bővítését irányozta elő. Szerette volna megvásárolni a közeli vetélytárs Suk–Wagner téglagyárat.

Az államosítás után

1948-ban mindkét békéscsabai téglagyárat államosították, majd összevonták. Az egykori Bohn üzem lett a Békéscsaba I. Téglagyár. A gyár 1948–49-ben a Tiszántúli Tégla- és Cserépipari Központ, majd a Békés megyei Téglagyárak Nemzeti Vállalat székhelye és irányítója volt. 1950-ben megszűnt a nemzeti vállalat, Békéscsabai Téglagyárak néven minisztériumi vállalatként működött.

Az 1950-es években elsősorban szociális beruházások (üzemi bölcsőde, napközi, fürdő, munkásszállás, kultúrotthon, étkezde, orvosi rendelő) valósultak meg, majd 1958-ban erőművet – s benne új kazánt és turbinaházat – építettek. Az éles gőz villamos energiát termelt, a fáradt gőzt szárításra használták fel. Megszüntették a villamos vontatást, helyettük MIB és Zetor motoros vontatókat alkalmaztak. Az üzem ekkor már saját öntődével is rendelkezett. A gyár dolgozói több újítást bevezették, például a cserépvágó-automatát. Az újítások lehetővé tették, hogy a Bohn és Suk–Wagner gyár 1967-ben 73 millió égetett téglát és 67 millió égetett cserepet gyártott.

1963-ban összevonták a megyei téglagyárakat, és létrejött a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat. 1969-től hosszú tervezés után megkezdték a gáztüzelésre való átállást. 1973-ban a Békés megyei vállalathoz csatolták a Csongrád megyei Téglaipari Vállalatot. Az 1970-es évek elején az egykori Suk–Wagner téglagyárból modern üzemet alakítottak ki, 1974-ben pedig korszerű cserépgyár létesült a gyulai vasút mellett (az alsóvégi tehénlegelő helyén), míg a Bohn téglagyár változatlan formában üzemelt. A gyár gőzigénye csökkent, ezért 1981-ben leállították az erőművet. 1982-ben statikai okok miatt le kellett bontani a Bohn II. számú kemencéjét.

Miután a gyártási technológia elöregedett, és a gyárat nem lehetett tovább korszerűsíteni, 1986-ban, közel nyolc évtizedes működés után a teljes üzem leállt. Az I-es számú téglagyár lebontott épületei helyén új utcákat és lakótelepet alakítottak ki. Az egykori Bohn téglagyár telephelyére művelődési ház, szakiskola és többféle üzlet került.

Bohn SC

1927. augusztus 30-án Bohn József kezdeményezésére megalakult a Bohn Sport Club. A labdarúgók a téglagyár alkalmazottai lettek, egy régi bányagödör helyén futballpályát alakítottak ki. A Bohn SC megnyerte az 1931–32. évi amatőr labdarúgó-bajnokságot, 1932-ben pedig legyőzték Kairó válogatottját. Az együttes az 1930-as évek gazdasági válsága és az elbocsátások miatt feloszlott.

Emlékezete

2014-ben a jaminai téglagyár tárgyi emlékeinek megőrzése és bemutatása céljából megalakult a Suk–Bohn Téglagyár Emlékei Facebook-csoport.

Lásd még

• Bohn Mihály (1864–1930) téglagyáros

Képgaléria

Források

• Képek a téglagyár múltjából. In: Csabai Mérleg, 26. évf. 21. szám (2016. október 20.) 7. p. (Látogatva: 2022. 08. 08.)
• Szigeti Lajos: Békéscsabai Téglagyár 1908–1968. Békés megyei Nyomdaipari Vállalt, Gyula, 1968 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szigeti Lajos: Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat : tanulmány. Békéscsaba : Szigeti L., 1974? (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ahol a cserép és tégla készül. In: Körösvidék, 8. évf. 257. szám (1927. november 13.) 2. p.
• Balkus Imre: Egy évtized a Békéscsabai Téglagyár életében. In: Békés Megyei Népújság, 3. évf. 238. szám (1958. október 9.) 3. p.
• Csobai László: Bohnék hírek téglagyára. In: Csabai Mérleg, 20. évf. 10. szám (2010. május 20.) 12. p.
• Egy hatalmas ipartelepről. In: Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 65. szám (1909. augusztus 15.) 3. p.
• Épitő ipar. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 250. szám (1928. november 4.) 5. p.
• Évente 200 millió tégla és 75 millió cserép készül. In: Békés Megyei Népújság, 24. évf. 213. szám (1969. szeptember 15.) 12. p.
• Fontos építőanyag a tégla és a cserép. In: Békés Megyei Népújság, 32. évf. 84. szám (1977. április 10.)
• Gécs Béla: 90 éve indult : Bohn M. és Társai Gőztéglagyár. In: Heti Mérleg, 8. évf. 44. szám (1998. december 10.) 8. p.
• Képiró Ferenc: A Bohn SC és utódai. Békéscsaba : Képiró F., 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Közel 800 munkással kezdte meg az idei gyártási szezont a Bohngyár Békéscsabán. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 82. szám (1928. április 11.) 2. p.
• Krizsán András: Csendes jubileum a téglagyárban. In: Békés Megyei Népújság, 38. évf. 296. szám (1983. december 16.) 5. p.
• Krizsán András: Üzemi múzeum a csabai téglagyárban. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 43. szám (1984. február 21.) 6. p.
• 2000 négyzetméteres diszkont Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 45. évf. 270. szám (1990. november 17.) 3. p.
• Pásztor Béla: Ez a munkásművelődés. In: Békés Megyei Népújság, 31. évf. 131. szám (1976. június 4.) 3. p.
• Pásztor Béla: Gépgyártó üzem a téglagyárban. In: Békés Megyei Népújság, 27. évf. 88. szám (1972. április 15.) 5. p.
• Szekeres Béla: Békéscsaba ipari fejlődése a felszabadulásig (1). In: Békés Megyei Népújság, 16. évf. 203. szám (1961. augusztus 29.) 2. p.
• Szekeres Béla: Békéscsaba ipari fejlődése a felszabadulásig (2). In: Békés Megyei Népújság, 16. évf. 204. szám (1961. augusztus 30.) 2. p.

Külső hivatkozások

• A békéscsabai gyár története. In: Wienerberger.hu
• Békéscsaba ipartörténete. In: Bekescsaba.hu
• Suk–Bohn Téglagyár Emlékei Facebook-csoport