Rosenthal Adolf (1863–1941)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Ker0 (vitalap | szerkesztései) 2020. június 30., 07:57-kor történt szerkesztése után volt.

földbirtokos, kereskedő, gőzmalom-tulajdonos

Tartalomjegyzék

Élete

Rosenthal Adolf
Vállalati gyászjelentése

Rosenthal Adolf 1863. augusztus 13-án született Gyulán izraelita családba. Édesapja Rosenthal Jakab Márton szappanfőző-, gyertyaöntő mester, később gőzmalom-tulajdonos, édesanyja Lustig (Lusztig) Cecília. Testvérei: Ignác, Fanny (Franciska), Hermina (Minka), Gyula, Erzsébet (Liza), Epstein Berta és Epstein Róza (mostohatestvérek, édesapja második feleségének, Steiner Teréznek leányai).

1875 és 1879 között végezte el a gimnázium négy osztályát a békéscsabai evangélikus gimnáziumban, majd a kereskedelmi akadémiát Budapesten. Később Németország egyik molnáriskolájában szerezte meg szaktudását, majd vált elismerten az ország egyik legképzettebb malomszakemberévé.

1889. január 20-án házasságot kötött – Kugel Tini és Kun Miksa békéscsabai kereskedő leányával – Kun Gizellával. Öt gyermekük született: Andor, Margit, Irma, Ella és Magda. Andor 1915-ben a császári és királyi 8. huszárezred hadapródjaként Brodyban (Galícia) hősi halált halt, Margit és Magda gyermekkorukban hunytak el. Első felesége halála után mégegyszer megnősült, második felesége Marmorstein Lujza volt.

1840. október 2-án áttért az evangélikus hitre, Szeberényi Lajos Zsigmond keresztelte meg.

Sírja a Felsővégi temetőben.
Rosenthal Adolf 77 éves korában, 1941. május 16-án hunyt el Békéscsabán. Temetése május 18-án a békéscsabai Felsővégi evangélikus temetőben (Berényi úti temető) volt, Rohály Mihály evangélikus lelkész búcsúztatta.

Munkássága

Rosenthal Adolf 1886-ban egyenlő joggal felruházva belépett az Első B.-Csabai Gőzmalom Rosenthal Márton cég tulajdonosai közé (édesapja, Rosenthal Márton és testvére, Ignác mellé). A malmot a fokozatos fejlesztések az ország egyik legnagyobb és legmodernebb malmai közé emelték, a „Rosenthal-liszt” külföldön fogalommá vált. A magántulajdonban lévő malom 1914-ben részvénytársasággá alakult Első Békés-Csabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. néven, majd 1936-ban egyesült a Borsod-Miskolci és Debreceni István Gőzmalom Részvénytársasággal, végül államosították.

Rosenthal Adolf a közélet terén is élénk tevékenységet fejtett ki: tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a város képviselő-testületének, választmányi tagja az izraelita hitközségnek.

Számos társaságnál igazgatósági tag volt: a Békés-Csabai Takarékpénztár-Egyesületnél, az Alföldi Mezőgazdasági Ipar- és Kereskedelmi Részvénytársaságnál, a Csabai Gőztéglagyár Társaság Suk, Wagner és Társai Részvénytársaságnál, a Békésmegyei Általános Takarékpénztár Részvénytársaságnál, a Hubertus Kötött- és Szövöttárugyárnál, az Alföldi Sertéshízlaló és Húsipari Részvénytársaságnál, a Hazai Bank Részvénytársaságnál, az Alföldi Első Gazdasági Vasút Részvénytársaságnál. Alelnöke az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE) békéscsabai kerületének, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége aradi fiókjának választmányi tagja. 1931-ben a kormányzó Rosenthal Adolf békéscsabai malomtulajdonosnak közhasznú érdemes tevékenységének elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta. 1932-ben a kereskedelemügyi miniszter a Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság kereskedelmi tanácsosává nevezte ki.

Rosenthal Adolf hatalmas földbirtokkal is rendelkezett, a 1920-as években 6000 hold földje volt.

Sokat jótékonykodott. 1912-ben feleségével, Kun Gizellával alapítványt hozott létre, amely minden évben egy, a békéscsabai evangélikus főgimnáziumban tanuló, jó magaviseletű, osztályozóvizsgát tett gyermeket jutalmazott. 1915-ben fiúk, Andor emlékére létrehoztak egy másik alapítványt is a Rudolf Főgimnáziumnál, mely egy szegénysorsú iparos szülőktől származó, jó magaviseletű és szorgalmas tanulót részesített ösztöndíjban. A házaspár a gőzmalom tisztviselőivel együtt hadiárvák, hadiözvegyek és rokkantak megsegítésére is tett alapítványt. Rosenthal Adolf 1918-ban fiú hadiárvaházat alapított Erzsébethelyen, az Aggok-Háza megépítését 150.000 tégla adományozásával támogatta.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök