1738–39. évi nagy pestisjárvány Békés megyében
A BékésWiki wikiből
1726-ban pestisjárvány tört ki az Oszmán Birodalom területén.
A járvány néhány évvel később Havasalföldön keresztül Erdélyben is megjelent, majd hamarosan Békés megyét is elérte. A pestis 1738–1740-ig tartó időszakban pusztított megyénkben.
Csabán 1738-ban hónapokig tombolt a járvány és a következő pár évben még kétszer kitört. Összesen 65 ember vesztette életét.
Gyulán a lakosság kétharmadát (1 059 fő) ragadta el a halálos kór. A települést egy időre zárt városnak minősítették, vásárokat hat évig nem tarthattak.
Körösladányban 220 fő hunyt el, ami a település lakosságának csaknem a fele volt.
Békésen az 1739. évi rendeletek és korlátozások annyira felháborították a lakosságot, hogy lázadás tört ki. A pestis tovább tombolt, a lakosság fele, 1 185 ember elhunyt. A lázadás során a békési főszolgabíró és a csendlegénység elmenekült. Csak két századnyi katona és a Gyuláról, Mezőberényből és Csabáról érkező fegyveresek tudták megfékezni a zavargásokat.
Minden településen járványkórházat állítottak fel a lakott területen kívül. Csabán a település szélén található szolgabírói ház látta el ezt a feladatot. Ha onnan fertőzött vagy fertőzéssel gyanúsított ember engedély nélkül távozott, szabadon agyonlőhető volt. A járványkórházban Burián Sámuel evangélikus lelkész biztosított egyházi szolgálatot. Úrvacsora idején egy hosszú bottal nyújtotta át az ostyát és a bort. A fertőzött és fertőzésgyanús embereket teljes családjukkal a járványkórházba, más néven vesztegházba (latinul contumatio) vitték. Lakásukat lezárták, ingóságaikat és ruhájukat pedig elégették az udvaron.
Békés megyében nem teljesen három év alatt 5 165 ember halt meg a pestisben. A későbbi, 1773-as összeírás szerint a megye lakossága 11 468 fő volt. Az adatokból érzékelhető, hogy a harminc évvel korábban zajló járvány milyen mértékű pusztítást végzett. A korabeli Helytartótanács tagjai a halálozási adatokat látva azonnal megvizsgálták a megye egészségügyi helyzetét. Az orvosi ellátás minőségét nem találták megfelelőnek, hiszen a megye területén két sebész kivételével egyetlen orvos és gyógyszertár sem volt. Később némileg javult a helyzet, de hosszú évekbe telt, mire a pestist megfelelően tudták kezelni.
A pestis tombolásának időszaka és a halálesetek száma
| Település | Időszak | Halálesetek száma |
|---|---|---|
| Gyula | 1738. július 15.–1738. december 17. | 1 059 fő |
| Csaba | 1738. július 1.–1738. szeptember 1. | 65 fő |
| Gyulavári | 1738. november 1.–1739. február 15. | 300 fő |
| Gyoma | 1739. január 15.–1739. április 3. | 485 fő |
| Békésszentandrás | 1739. január 15.–1739. április 3. | 228 fő |
| Öcsöd | 1738. november 28.–1739. május 25. | 440 fő |
| Doboz | 1739. április 12.–1739. augusztus 9. | 171 fő |
| Köröstarcsa | 1739. május 22.–1739. november 12. | 341 fő |
| Mezőberény | 1739. július 6.–1739. augusztus 2. | 28 fő |
| Békés | 1739. szeptember 15.–1740. január 5. | 1 185 fő |
| Körösladány | 1739. október 15.–1739. december 29. | 220 fő |
| Szeghalom | 1739. szeptember 1.–1739. december 26. | 215 fő |
| Vésztő | 1739. augusztus 22.–1739. december 18. | 269 fő |
| Fás | 1739. július 15.–1739. november 2. | 163 fő |
Források
- A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve. Szerk.: Zsilinszky Mihály. Gyula : Békésvárm. Régészeti és Művelődéstörténetitört. Társ., 1884. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Banner János: Mozaikok Békésmegye multjából. In: Körösvidék, 3. évf. 265. szám (1922. november 19.) 2. p. (Látogatva: 2020. 04. 01.)
- Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János Könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Réthy Pál: A pestis Magyarországban a mult század első felében. In: Békésmegyei közlöny, 1879, 6. évf. 15. szám (1879. február 20.) 2. p. (Látogatva: 2020. 04. 01.)
- Zöldy János: Békésvármegye közegészségi hajdana. In: Békés,15. évf. 51. szám (1896. december 13.) 1-2. p. (Látogatva: 2020. 04. 01.)
