Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)

A BékésWiki wikiből

A lap 2020. május 23., 16:24-kori változata

evangélikus főesperes, egyházi író

Élete

Szeberényi Lajos Zsigmond

Szeberényi Lajos Zsigmond Békéscsabán született 1859. november 4-én Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök és Dlhányi Maximiliána fiaként. Testvérei: István, József, Matild és Gusztáv.

Szülővárosában kezdett iskolába járni, középiskoláit Selmecbányán, Nagyszebenben és Szarvason végezte. 1878 és 1881 között Pozsonyban, 1881‒től 1882-ig Berlinben tanult teológiát, és több német és svájci egyetemen hospitált.

Kétszer házasodott. Első feleségét, Sztehlo Irént 1884-ben vette feleségül, aki 1891-ben elhunyt. 1892 májusában Fürst Paulával kötött házasságot. Hét gyermekük született, közülük Szeberényi Pál vegyész, Szeberényi János orvos, Szeberényi Lajos (1898‒1977) gimnáziumi tanár, Szeberényi Andor gyógyszerész, Szeberényi Gusztáv evangélikus lelkész lett.

Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben.

Munkássága

1882-ben édesapja mellett segédlelkészként kezdte pályáját Békéscsabán. 1883-ban Tótaradácra költözött, ahol két évig a helyi gyülekezet lelkésze volt. Apja halála után, 1890-ben tért vissza Békéscsabára. Igazgató lelkészként erős kézzel vezette a csabai egyházat. Úgy ismerték, mint a szegények és az egyház bátor védelmezőjét. Lelkipásztorként hosszas küzdelmet folytatott a „szekták”, főként a nazarénusok ellen. 1885 és 1887 között több cikke jelent meg a pozsonyi Evangélikus Egyház és Iskola című lapban. 1895-től 1901-ig az általa alapított Evangélikus Egyházi Szemlét szerkesztette.

1918-ban az Arad‒Békési Evangélikus Egyházmegye esperese lett. Tagja volt a megye törvényhatósági bizottságának és a város képviselő-testületének. 1930-ban Békés vármegye törvényhatósági bizottsága a magyar országgyűlés felsőházának tagjává választotta.

1896-ban megalakította a békéscsabai Evangélikus Egyházi Könyvkereskedést, mely magyar és szlovák nyelvű könyveket adott ki. Saját írásaiban teológiai és egyházi problémák mellett agrárpolitikai és szociológiai kérdésekkel is foglalkozott; magyar, szlovák és német nyelven publikált. Irodalmi tevékenysége az ország határain túl is ismertté tette a nevét. Rengeteget olvasott és utazott, nyelveket tanult. Dán, norvég és svéd nyelvről fordított magyarra és szlovákra.

Emlékezete

• 1911-ben a bécsi egyetem teológiai fakultása díszdoktori címmel ismerte el tudományos munkásságát.
• 2001-ben avatták fel a Szeberényi család három tagjának – dr. Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890) evangélikus püspök, dr. Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941) esperes és dr. Szeberényi Gusztáv (1890‒1941) igazgató lelkész ‒ emlékművét a nevüket viselő téren, az evangélikus gimnázium előtt (Széri-Varga Géza szobrászművész és Minya Gábor kőfaragómester közös alkotása).

Főbb művei

• Nasarenismus (Budapest, 1888; németül, 1890)
• Luther Márton élete (Pest, 1889)
• Utazásom a külföldön (Békéscsaba, 1899)
• A földmívelő munkások földszerzését előmozdító törvény Dániában (Békéscsaba, 1905)
• Modern boszorkánypörök (Békéscsaba, 1907)
• A parasztok helyzete Magyarországon (Békéscsaba, 1907)
• Parasztkérdés külföldön és hazánkban (Békéscsaba, 1908)
• A magas Északon. Izland leírása az ifjúság és nép számára (Debrecen, 1912)
• Tömegmozgalmak az alföldi parasztvárosokban (Budapest, 1913)
• A reformáció társadalmi és kulturális hatása (Debrecen, 1918)
• Mózes vagy Jézus (Békéscsaba, 1918; szlovákul is)
• Konfirmációi oktatás (Békéscsaba, 1920)
• Luther vagy Loyola? (Békéscsaba, 1928; szlovákul is)
• Luther ultramontán ócsárlói (Békéscsaba, 1929)
• Gusztáv Adolf svéd király (Békéscsaba, 1932)
• Marxtól Leninig (Békéscsaba, 1933; szlovákul is)
• Kierkegaard élete és munkássága (Békéscsaba, 1937)
• A parasztság története a legrégebbi időktől napjainkig (Budapest, 1937)
• Jézus élete és tanítása (Békéscsaba, 1941)

Fontosabb fordításai

• Kielsen: A keresztyén egyház történetének vezérfonala (Budapest, 1907)
• A pénz és az emberek (Békéscsaba, 1912)
• Kierkegaard (Békéscsaba, 1913)
• Ammundsen: Husz János (Liptószentmiklós, 1915; szlovákul is)
• Luttemann: Az egyház és a munkásmozgalom Svédországban (Budapest, 1928)
• Kierkegaard: Önvizsgálat (Békéscsaba, 1929)

Források

• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei képes kalendárium 1942. évre, szerk. és kiad. Zsilinszky Lajos, Békéscsaba, 1942. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Cabiansky Kalendar. Na obycajny rok, 1931. Békéscsaba : Nákl. Cirkevného Knihkupectva, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Cabiansky Kalendar. Na obycajny rok, 1942. Békéscsaba : Nákl. Cirkevného Knihkupectva, 1941. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718‒1985-ig. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1985. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Új magyar életrajzi lexikon, VI. kötet, főszerk.: Markó László. Budapest : Helikon Kiadó, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Stummer Andrea: A Szeberényi tér névadóiról. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 192. szám (1994. augusztus 16.) 4. p. (Látogatva: 2018. 04. 13.)