Bélmegyer
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „'''Község''', amely Békés megyében található. Történelmileg színes foltja a megyének. Békéscsabától közúton 25 kilométerre fekszik. Szo…”)
Újabb szerkesztés →
A lap 2020. január 2., 13:27-kori változata
Község, amely Békés megyében található. Történelmileg színes foltja a megyének.
Békéscsabától közúton 25 kilométerre fekszik. Szomszédos települései Mezőberény, Vésztő, Békés, melyek közúton megközelíthetőek, valamint Köröstarcsa, Körösladány és Tarhos, amelyekkel csak földrajzilag szomszédos.
Tartalomjegyzék |
Történet
Egy a Kr. e. II.–I. évezred fordulójáról származó, Gáva-kultúrához köthető állatszobrocska is előkerült területén, mely alapján régészetileg ismert és jelentős hely. Nevének első említése 1346-ra datálható, amikor még Megyer néven létezett. Miklós fia, János megyeri nemes hősiesen védelmezte faluját, mely tettéért a körösladányi Nadányi nemesi család emberei megsebesítették. A következő évtizedekben különböző kisnemesi családok (főként a Kánya, Bélmegyeri, Ábránfy, Herpay familiák) birtokolták a megyeri területet, vagy annak egy részét. A következő évszázadokban úgy elaprózódott a területe a nemesi családok között, hogy 1552-ben már csak annyit írtak adózási összeíráskor, hogy „együléses nemesek bírják”. Később már nem tudott adót fizetni, az adózásból is eltűnt. Az 1557–1558-i török összeírás alapján Bélmegyer 20 házból állott, lakossága 200-ra tehető volt. 1561-ben már csak három nemesi család volt itt jegyezve. A török viszonyok feldúlták az elaprózodott nemesi birtokokat. 1685-ben még fennállott, majd pár évvel később elpusztult Bélmegyer. 1699-ben kezdett új életre kelni, mely olyan sikeres volt, hogy alig két évvel később, 1701-ben már adózott is. Ez az állapot nem tartott sokáig, mert alig két év múlva újra elnéptelenedett. Lakói feltehetőleg Békésre, Fásra és Vésztőre települtek. 1720-ban először Harruckern, majd több más nemes tulajdonába került a terület, mint puszta. 1798-ban a Wenckheim család birtokába került, akik inkább a saját jobbágyaiknak akartak haszonbérleti szerződéssel segíteni, melyek Mezőberényből és Körösladányból származtak. 1850-ben közigazgatás terén Békéshez tartozott. A század végére szóba került, hogy a gróf d’Orsaytól megvett földön újjáalakul a falu, de csak 1946-ban létesült újra a település.
Gazdaság
A régi Bélmegyer termékeny terület volt erdőségekkel, tavakkal, mocsarakkal. Jelentős mennyiségű halastóval rendelkezett, valamint a szántóföldek mennyisége is tekintélyes volt. A bélmegyeri terület egészen Körösladányig nyúlt. Később pusztává redukálódott és jelentős veszteségek érték. 641,7 ha természetvédelmi terület található határában, 141 ha pedig fokozottan védett belőle. Szintén védett az „Öreg hölgy” nevezetű fehér fűzfa is, mely 250–300 év körüli. Közigazgatásilag Kamuthoz tartozik a 6 305 hektáron elterülő 901 lakossal rendelkező község.
Kultúra
A helyi Könyvtár Információs és Közösségi Hely a kultúrában és az ismeretek bővítésében is oszlopos tagja a városnak.
A bélmegyeri helyi értéktárban a látványosságok mellett a következőek is megtalálhatók:
- Sinka István munkássága: Kossuth-díjas költő, író.
- Hájas tészta: tradicionális magyar étel, amely a legtöbb megyei településen mai napig népszerű.
- Bélmegyeri akácméz: jelentős bevételi forrás, a hosszas eredményes munka folytán fontos gasztronómiai szerepe van a térségben.
- Bélmegyeri disznótoros: a hagyományos disznóvágás töretlenül népszerű, az utókor számára megőrzésre került, mai napig űzik Bélmegyeren.
- Bélmegyeri vadászati lehetőség: korábbi magyar vezetők, politikusok, tekintélyes emberek – a nemeseket, majd Kádár Jánost is beleértve – örömmel vadásztak a területen, majd a rendszerváltás után szabadabb légkörben elérhetővé vált bármely vadászlelkű ember számára.
Látnivalók, rendezvények
Látnivalók
- Wenckheim-vadászkastély
- Kárász-vadászkastély
- Fási vadászház
- Fási erdőspuszta
- „Öreg hölgy” több évszázados fűzfa
- Református templom
- Református harangláb
- Római katolikus templom
- Petőfi emlékmű
Rendezvények
- Bélmegyeri Láderbi
- Bélmegyeri Falunap
A Bélmegyeri Kárász Vadászkastély bérelhető, így számos, a település határán kívülről érkező esemény is megrendezésre kerül a községben.
Források
- Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [KSH.hu (Látogatva: 2020. 01. 02.)
Kapcsolódó irodalom
- Szelekovszky László: Békés megye famatuzsálemei. Békéscsaba : Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyes., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyes., 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szilágyi Károly: Szövetkezeti élet Bélmegyeren. Budapest : Magyar Népi Művelődési Intézet, 1947 (Budapest : Sylvester ny.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
