Horváth János (1823–1901)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása)
a (Emlékudvar belső hivatkozása + 1 kapcs. irodalom)
30. sor: 30. sor:
* Halálát követően '''a gimnáziumban ösztöndíj-alapítványt hoztak létre''' emlékére.  
* Halálát követően '''a gimnáziumban ösztöndíj-alapítványt hoztak létre''' emlékére.  
* [[1910|1910-ben]] '''Békéscsabán [https://goo.gl/EUXaxP utcát neveztek el]''' tiszteletére (egykori Kutyatenger utca).
* [[1910|1910-ben]] '''Békéscsabán [https://goo.gl/EUXaxP utcát neveztek el]''' tiszteletére (egykori Kutyatenger utca).
-
* Emlékét a '''[[Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium|Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnáziumban]] emlékudvar''' és a benne felállított Horváth János '''szoborportré''' őrzi, amit [[Mladonyiczky Béla (1936-1995)|Mladonyiczky Béla]] készített a gimnázium 125. évfordulójára.  
+
* Emlékét a '''Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnáziumban [[A Horváth János-emlékudvar emléktáblája (Békéscsaba)|emlékudvar]]''' és a benne felállított Horváth János '''szoborportré''' őrzi, amit [[Mladonyiczky Béla (1936-1995)|Mladonyiczky Béla]] készített a gimnázium 125. évfordulójára.  
-
* Horváth János munkássága előtt '''emlékplakettel és tanulmányi versennyel''' (angol nyelv, matematika) '''tiszteleg az [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Békéscsaba)|Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium]]'''.
+
* Horváth János munkássága előtt '''emlékplakettel és tanulmányi versennyel''' (angol nyelv, matematika) '''tiszteleg az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium'''.
== Művei ==
== Művei ==
64. sor: 64. sor:
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium évkönyve az 1980–81. iskolai évről. Szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium, 1982. 19–22. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Machalek István: Nyolcvanöt éve alakult meg az első csabai sportegyesület. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1973_08/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=59&layout=s Békés Megyei Népújság, 28. évf. 183. szám (1973. augusztus 7.) 8. p.]  
* Machalek István: Nyolcvanöt éve alakult meg az első csabai sportegyesület. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1973_08/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=59&layout=s Békés Megyei Népújság, 28. évf. 183. szám (1973. augusztus 7.) 8. p.]  

A lap 2019. július 30., 10:00-kori változata

tanár, gimnáziumi igazgató

Tartalomjegyzék

Élete

Horváth János

A Győr-Moson-Sopron megyei Beziben született 1823. december 22-én. A soproni gimnáziumi tanulmányok után a jogakadémiát Győrben végezte el. A szabadságharcot Kossuth oldalán honvédtisztként harcolta végig. A forradalom bukása után sok katonatársával együtt Törökországba emigrált. Hazatérve a császári sereg lovasezredébe sorozták közlegénynek, majd Olaszországba vitték. Hat évig szolgálta – kényszerből – a császárt.

Otth Katalint vette feleségül, három gyermekük született: Erzsébet, Ilona és György.

Miután családja kiváltotta a katonai szolgálatból, a Vas megyei főispánnál lett nevelő. 1862-ben Orosházán magániskolát nyitott Győry Vilmos támogatásával. A gimnázium két évig fogadott diákokat.

Haan Lajos csabai lelkész felfigyelt rá, 1864-ben áthívta Békéscsabára, hogy a városi evangélikus gimnázium segítségére legyen, mint tanár. Nagy hatással volt az iskolai bizottságra a nevelésről és a tanítóról tartott beszéde, így az ő pályázatát fogadták el Mokry Sámuellel szemben. 1864. november 16-án nevezték ki a gimnázium tanárának. Styaszny Soma igazgató lemondását követően, igazgató-tanárnak választották 1865. július 18-án, amely tisztséget 1895. augusztus 15-ig töltötte be.

1893. október 9-én agyvérzést kapott, súlyos beteg lett. Az 1894–95-ös tanévben még próbálkozott ugyan tanítással, de nem sok eredménnyel, így 1895. március 9-én végleg kimaradt az iskolából, december 1-től pedig nyugállományba került. Hálából a gimnáziumi bizottság portrét festetett róla. Az igazgatói feladatokat Bukovszky János vette át.

Békéscsabán 1901. december 4-én hunyt el. Temetésére december 6-án a Felsővégi (Berényi úti) temetőben került sor.

Munkássága

Horváth János 1882-es zászlóavató beszédének részlete

Kiváló pedagógiai érzékkel, remek előadókészséggel és éleslátással, valamint jó helyzetfelismerő képességgel rendelkezett. Tanóráit precízen megtervezte, egyaránt foglalkozott a tehetséges és a nehezebben haladó tanulókkal, utóbbiaknak szívesen tartott pluszórákat.

Meghatározó szerepet játszott az iskola fennmaradásáért vívott harcban. Érveivel mindig sikeresen szállt szembe az iskolát megszüntetni akaró véleményekkel. Írt a békéscsabai gimnázium létjogosultságáról, lakossági szükségességéről. Az 1870/71-es tanévben az algimnázium polgári iskolaként, 1871/72-től öt éven át reálgimnáziumként működött. Egy 1882-es rendelet értelmében ismét algimnázium vezetője lehetett. Az 1883-as középiskolai törvény nehéz helyzetbe hozta az iskolát, Horváth János érdeme volt a működéshez szükséges segélyek elnyerése. Folyamatosan tevékenykedett, hogy az intézmény területileg és a tanári kar létszámát tekintve is gyarapodjon.

Tanári képesítést ugyan soha nem szerzett, de 30 éven át a gyakorlatban bebizonyította rátermettségét az oktató-nevelő munkára. Így külön miniszteri engedéllyel (1886. március 27-i 9939-es miniszteri rendelet) végezte a magyar és a latin nyelv oktatását. A tanítás mellett csaknem egy évtizednyi fáradságos munkával érte el, hogy az intézmény a legelső iskolaépületéből 1892-re egy korszerűbb, egyemeletes algimnáziumi épületbe költözhetett. Iskolatörténeti írása az egyetlen olyan hiteles forrásanyagnak tekinthető, mely a békéscsabai gimnáziumi oktatás kezdeti időszakával, első évtizedével részletesen foglalkozik. Ezek az értekezések a békéscsabai gimnázium értesítőiben jelentek meg, melynek 1865-től 1893-ig volt szerkesztője. Munkatársa volt a Békés című folyóiratnak, ami a '70-es évektől folyamatosan közölte cikkeit. Írásai megjelentek a Békésmegyei Közlöny hasábjain is.

A gimnázium vezetése mellett a város közügyeivel is foglalkozott. Az 1888. november 4-én megalakuló Békés-Csabai Torna Egylet elnöke lett.

Remek szónoki képességekkel rendelkezett: Szeberényi Gusztávot 1872-es Csabára érkezésekor köszöntő beszéddel fogadta. 1878-ban a békéscsabai Iparos Ifjak Önképző Egylet zászlóavatásakor ünnepi beszédet mondott az iparosok társadalmi szerepvállalásáról. Felkért szónoka volt a Békéscsabai Férfi-Dalkar zászlószentelő ünnepségén 1882-ben. Félix Ákos közjegyző temetésén Szemián Sámuellel együtt mondott gyászbeszédet. A Fiume szállóban dr. Réthy Pál tiszteletére tartott ünnepi ebéden többek között Horváth János is tósztot mondott.

Emlékezete

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök