Terpitkó András (1913–1999)
A BékésWiki wikiből
a (→Élete: kép feltöltése) |
a (Leírások egységesítése) |
||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
== Források == | == Források == | ||
| - | * Békés Megyei Népújság | + | * Békés Megyei Népújság, 38. évf. 189. szám (1983. augusztus 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Békés Megyei Népújság | + | * Békés Megyei Népújság, 42. évf. 237. szám (1987. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Békés Megyei Népújság | + | * Békés Megyei Népújság, 43. évf. 145. szám (1988. június 18.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Békés Megyei Hírlap | + | * Békés Megyei Hírlap, 45. évf. 135. szám (1999. június 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Csabai Mérleg | + | * Csabai Mérleg, 9. évf. 20. szám (1999. július 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
[[Kategória:Békéscsaba]] | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
A lap 2019. február 23., 15:31-kori változata
pénzügyőr, vezérőrnagy, MLSZ-elnök
Tartalomjegyzék |
Élete
1913. augusztus 13-án született Békéscsabán, tízgyerekes családba. Édesapja napszámos volt, édesanyja a dohánybeváltóban dolgozott. A szegénység ellenére minden gyerek elvégezhette a négy polgárit, a fiúk mesterséget is tanultak. Terpitkó András műbútorasztalos lett, 1934 után inaséveit a Békéscsabán ismert Leel-Össy Albertnél töltötte.
A munka mellett 1957-ben elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet. 1986-ban a Békéscsaba Baráti Kör elnökévé választották. A Külkereskedelmi áruforgalom vámellenőrzése (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1969) című kiadvány társszerzője.
A modem Vám- és Pénzügyőrség egyik megalapítója, legelső vezetője. Neve inkább mint a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) egyik vezetőjeként vált ismertté. Népszerű sportvezető volt, aki szívügyének tekintette a magyar sport ügyét, Békéscsaba és Békés megye sportéletét. 86 éves korában, 1999. május 7-én hunyt el, sírja a Szarvasi úti temetőben található.
Munkássága
A segédlevél megszerzése után három évig itt dolgozott, majd tényleges katonai szolgálatra vonult be Gyulára az 5. határőrezredhez. Katonai szolgálata letöltése után Budapestre került, a Ganz gyárban kapott állást. 1940-ben, a világháborús felkészülés időszakában, szinte havonként kapta a behívót. Egész lénye tiltakozott a háború ellen. Egy ilyen soron kívüli behívás alkalmával egyik ismerősétől megtudta, hogy a pénzügyőrök felmentést kapnak a katonai szolgálat alól. Ez a szerencsés véletlen segítette későbbi életpályájára. A pénzügyi szolgálatot így 1940-ben választotta élethivatásul. Végigjárta a testület minden lépcsőfokát. Az altiszti iskola elvégzése után Szolnokon beosztottként dolgozott, majd 1944 után Gyulán és Békéscsabán írnokként folytatta.
A családi indíttatás révén már inasévei után bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1945-ben pedig belépett a Magyar Kommunista Pártba. Békéscsabán a III. kerületi pártszervezet titkára, majd a megyei pártbizottság munkatársa lett. 1946-ban B listára került, elbocsátották. 1948-ban áthelyezték Budapestre a pénzügyőri iskolába, amit osztályelsőként végzett el. Ezután a Pénzügyminisztérium személyzeti osztályára került, 1949-ben ezredesi rangban a pénzügyőrségi ügyosztály vezetőjévé nevezték ki. 1950-ben a pénzügyőrség országos főparancsnoka lett, munkájának egyik eredménye, hogy a Vám- és Pénzügyőrséget 1964-ben egyesítették. 25 éven át volt a szervezet parancsnoka, 1974-ben vonult nyugdíjba.
Terpitkó András életében meghatározó szerepet töltött be a labdarúgás. 1945 után bekapcsolódott a futballélet újjászervezésébe Békéscsabán. 1950-ben Budapesten Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója és az MLSZ elnöke hívta a szövetségbe, melynek két év után az alelnöke lett, abban az időben, amikor az aranycsapat elindult fényes pályáján. 1970-ben megválasztották az MLSZ elnökének, ezt a tisztséget négy évig viselte. 1974 után az MLSZ tiszteletbeli elnöke, elnökségi tagja, valamint a Közép-európai Kupa Bizottságának elnöke és területi versenybizottságának elnöke volt.
Díjak, kitüntetések
- Politikai, közéleti tevékenysége elismeréséül ‒ 70. születésnapja alkalmából ‒ 1983-ban az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetésben részesítette.
Források
- Békés Megyei Népújság, 38. évf. 189. szám (1983. augusztus 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Népújság, 42. évf. 237. szám (1987. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Népújság, 43. évf. 145. szám (1988. június 18.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Hírlap, 45. évf. 135. szám (1999. június 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csabai Mérleg, 9. évf. 20. szám (1999. július 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
