Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)
A BékésWiki wikiből
a (Leírások egységesítése) |
a (Nyelvi ellenőrzés) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
[[Fájl:Szeberenyi Gusztav.jpg|bélyegkép|300px|Szeberényi Gusztáv Adolf]] | [[Fájl:Szeberenyi Gusztav.jpg|bélyegkép|300px|Szeberényi Gusztáv Adolf]] | ||
| - | '''[[1816]]. [[október 14.|október 14-én]] Kochanócon (Trencsén megye) született.''' Anyja Podhradszky Eszter, apja | + | '''[[1816]]. [[október 14.|október 14-én]] Kochanócon (Trencsén megye) született.''' Anyja Podhradszky Eszter, apja Szeberényi János, selmeci lelkész és bányakerületi püspök. Édesapja magyarul nem tudott, de azt fontosnak tartotta, hogy fia megtanuljon, ezért az iskolai szünetekben a Bars megyei Szecsőre küldte az ottani református lelkészhez „magyar szóra”. Gusztáv Adolf családjában már magyar nyelvet használtak. |
| - | '''Elemi iskoláit és a gimnáziumot Selmecbányán végezte.''' Felsőfokú tanulmányai során '''Pozsonyban filozófiát és teológiát tanult''' | + | '''Elemi iskoláit és a gimnáziumot Selmecbányán végezte.''' Felsőfokú tanulmányai során '''Pozsonyban filozófiát és teológiát tanult''', valamint a francia nyelvet is elsajátította. [[1838|1838-ban]] sikeresen levizsgázott, ezt követően '''két évig a jénai egyetem hallgatója volt'''. Eközben megfordult Weimarban, Eisenachban, Halléban, Göttingában és Berlinben. Hazatérése után '''nevelői munkát vállalt Világoson''', ahol Bohus János fiait nevelte. |
| - | [[1845]]. [[május 28.|május 28-án]] '''feleségül vette''' a lelkészcsaládból származó '''Dlhányi | + | [[1845]]. [[május 28.|május 28-án]] '''feleségül vette''' a lelkészcsaládból származó '''Dlhányi Maximilianát.''' A házasságból '''öt gyermekük született''': István, Josef, Matild, Gusztáv és [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)|Lajos Zsigmond]]. |
| - | Életének utolsó éveiben | + | Életének utolsó éveiben súlyos betegség gyötörte, mégis folytatta munkáját. '''[[1890]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] halt meg [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| - | [[1843|1843-ban]] '''apja maga mellé vette segédlelkésznek''', majd felavatása után '''az egyházasmaróti gyülekezet lelkésze lett. [[1853|1853-ban]] került Békéscsabára''', | + | [[1843|1843-ban]] '''apja maga mellé vette segédlelkésznek''', majd felavatása után '''az egyházasmaróti gyülekezet lelkésze lett. [[1853|1853-ban]] került Békéscsabára''', az idős [[Haan János (1779-1855)|Haan János]] mellé, akivel rendbe hozták az egyház anyagi ügyeit. Szeberényi Gusztáv Adolf a régi harangok helyébe újakat szerzett, nevéhez fűződik a jaminai evangélikus templom építtetése. '''Sokat tett a nép vallásos nevelése érdekében''', megreformálta ‒ a 20.000 fős szlovák nyelvű evangélikus ‒ gyülekezet belső életét. Megerősítette a vasárnapi istentiszteletek gyülekezeti fegyelmét, megváltoztatta a hétköznapi könyörgések rendjét, és bevezette az óév esti istentiszteletet, amely azután az egész egyházmegyében általánossá vált. Nagy hangsúlyt fektetett a fiatalok konfirmációs oktatásának megreformálására is. Újításai visszaállították a korábban létező lelki gyakorlatokat. |
| - | ''' | + | '''Haan János halála után lelkésztársa [[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]] lett''', akivel évenként felváltva töltötték be az igazgató-lelkészi tisztséget. A nagy műveltségéről és szorgalmáról híres Szeberényi Gusztáv Adolfot '''[[1868|1868-ban]] esperessé, [[1872]]. [[június 20.|június 20-án]] bányakerületi püspökké nevezték ki.''' |
Az egyházi feladatok mellett a politikával is foglalkozott. [[1879|1879-ben]] gróf Apponyi Alberttel szemben nagy aránnyal '''megválasztották Békéscsaba országgyűlési képviselőjévé'''. [[1890]]. [[április 29.|április 29-én]] '''főrendiházi tag''' lett. | Az egyházi feladatok mellett a politikával is foglalkozott. [[1879|1879-ben]] gróf Apponyi Alberttel szemben nagy aránnyal '''megválasztották Békéscsaba országgyűlési képviselőjévé'''. [[1890]]. [[április 29.|április 29-én]] '''főrendiházi tag''' lett. | ||
| - | '''Irodalmi munkássága is jelentős:''' az 50-es években egyházjogi cikkeket írt, melyek | + | '''Irodalmi munkássága is jelentős:''' az '50-es években egyházjogi cikkeket írt, melyek hazai és német lapokban jelentek meg. Haan Lajossal és több csabai tanítóval a népiskola részére olvasókönyvet állított össze, illetve közreműködött Haan énekeskönyvének szerkesztésében. [[1867|1867-ben]] jelent meg szlovák nyelvű agendája. Az egyetemes közgyűlés [[1868|1868-ban]] rábízta a zsinati előmunkálatok ‒ azaz a leendő evangélikus egyházszervezet és törvénykönyv ‒ sajtó alá rendezését, amely [[1870|1870-ben]] készült el. [[1876|1876-ban]] kiadta konfirmációs kátéját és Luther kiskátéjának szlovák fordítását. [[1877|1877-ben]] megjelentette édesapja életrajzát a ''Nagy papok életrajza'' című gyűjteményes kötetben. Püspöki megbízásból kiadta az istentiszteletnél használandó agendát, melynek elismeréséül '''a bécsi teológiai fakultás díszdoktori címmel tüntette ki'''. Számos vallásos könyvet is újra kiadatott. Tevékenységéért '''I. Ferenc József kitüntette és királyi tanácsossággal ruházta fel'''. A bécsi egyetem '''a teológia tiszteletbeli doktora''' címmel tüntette ki. |
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| - | * '''Békéscsabán [[1938|1938-ban]] teret neveztek el róla''', melyet [[1962|1962-ben]] Rózsa Ferenc névre változtattak. [[1992|1992-től]] | + | * '''Békéscsabán [[1938|1938-ban]] teret neveztek el róla''', melyet [[1962|1962-ben]] Rózsa Ferenc névre változtattak. [[1992|1992-től]] a tér ismét Szeberényi Gusztáv Adolf nevét viseli. |
| - | + | * [[2001]] októberében a Szeberényi család 3 tagjának (Szeberényi Gusztáv Adolf, Szeberényi Lajos Zsigmond, Szeberényi Gusztáv) '''emlékoszlopot állítottak fel''' Békéscsabán. | |
| - | * [[2001]] | + | * [[2013]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-én]] rendhagyó ünnepi évnyitónak adott otthont a békéscsabai Evangélikus Nagytemplom, amikor is Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök '''nevét vette fel a békéscsabai evangélikus iskola'''. |
| - | + | ||
| - | * [[2013]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-én]] | + | |
== Művei == | == Művei == | ||
A lap 2019. február 8., 07:31-kori változata
evangélikus lelkész
Tartalomjegyzék |
Élete
1816. október 14-én Kochanócon (Trencsén megye) született. Anyja Podhradszky Eszter, apja Szeberényi János, selmeci lelkész és bányakerületi püspök. Édesapja magyarul nem tudott, de azt fontosnak tartotta, hogy fia megtanuljon, ezért az iskolai szünetekben a Bars megyei Szecsőre küldte az ottani református lelkészhez „magyar szóra”. Gusztáv Adolf családjában már magyar nyelvet használtak.
Elemi iskoláit és a gimnáziumot Selmecbányán végezte. Felsőfokú tanulmányai során Pozsonyban filozófiát és teológiát tanult, valamint a francia nyelvet is elsajátította. 1838-ban sikeresen levizsgázott, ezt követően két évig a jénai egyetem hallgatója volt. Eközben megfordult Weimarban, Eisenachban, Halléban, Göttingában és Berlinben. Hazatérése után nevelői munkát vállalt Világoson, ahol Bohus János fiait nevelte.
1845. május 28-án feleségül vette a lelkészcsaládból származó Dlhányi Maximilianát. A házasságból öt gyermekük született: István, Josef, Matild, Gusztáv és Lajos Zsigmond.
Életének utolsó éveiben súlyos betegség gyötörte, mégis folytatta munkáját. 1890. augusztus 19-én halt meg Békéscsabán.
Munkássága
1843-ban apja maga mellé vette segédlelkésznek, majd felavatása után az egyházasmaróti gyülekezet lelkésze lett. 1853-ban került Békéscsabára, az idős Haan János mellé, akivel rendbe hozták az egyház anyagi ügyeit. Szeberényi Gusztáv Adolf a régi harangok helyébe újakat szerzett, nevéhez fűződik a jaminai evangélikus templom építtetése. Sokat tett a nép vallásos nevelése érdekében, megreformálta ‒ a 20.000 fős szlovák nyelvű evangélikus ‒ gyülekezet belső életét. Megerősítette a vasárnapi istentiszteletek gyülekezeti fegyelmét, megváltoztatta a hétköznapi könyörgések rendjét, és bevezette az óév esti istentiszteletet, amely azután az egész egyházmegyében általánossá vált. Nagy hangsúlyt fektetett a fiatalok konfirmációs oktatásának megreformálására is. Újításai visszaállították a korábban létező lelki gyakorlatokat.
Haan János halála után lelkésztársa Haan Lajos lett, akivel évenként felváltva töltötték be az igazgató-lelkészi tisztséget. A nagy műveltségéről és szorgalmáról híres Szeberényi Gusztáv Adolfot 1868-ban esperessé, 1872. június 20-án bányakerületi püspökké nevezték ki.
Az egyházi feladatok mellett a politikával is foglalkozott. 1879-ben gróf Apponyi Alberttel szemben nagy aránnyal megválasztották Békéscsaba országgyűlési képviselőjévé. 1890. április 29-én főrendiházi tag lett.
Irodalmi munkássága is jelentős: az '50-es években egyházjogi cikkeket írt, melyek hazai és német lapokban jelentek meg. Haan Lajossal és több csabai tanítóval a népiskola részére olvasókönyvet állított össze, illetve közreműködött Haan énekeskönyvének szerkesztésében. 1867-ben jelent meg szlovák nyelvű agendája. Az egyetemes közgyűlés 1868-ban rábízta a zsinati előmunkálatok ‒ azaz a leendő evangélikus egyházszervezet és törvénykönyv ‒ sajtó alá rendezését, amely 1870-ben készült el. 1876-ban kiadta konfirmációs kátéját és Luther kiskátéjának szlovák fordítását. 1877-ben megjelentette édesapja életrajzát a Nagy papok életrajza című gyűjteményes kötetben. Püspöki megbízásból kiadta az istentiszteletnél használandó agendát, melynek elismeréséül a bécsi teológiai fakultás díszdoktori címmel tüntette ki. Számos vallásos könyvet is újra kiadatott. Tevékenységéért I. Ferenc József kitüntette és királyi tanácsossággal ruházta fel. A bécsi egyetem a teológia tiszteletbeli doktora címmel tüntette ki.
Emlékezete
- Békéscsabán 1938-ban teret neveztek el róla, melyet 1962-ben Rózsa Ferenc névre változtattak. 1992-től a tér ismét Szeberényi Gusztáv Adolf nevét viseli.
- 2001 októberében a Szeberényi család 3 tagjának (Szeberényi Gusztáv Adolf, Szeberényi Lajos Zsigmond, Szeberényi Gusztáv) emlékoszlopot állítottak fel Békéscsabán.
- 2013. szeptember 1-én rendhagyó ünnepi évnyitónak adott otthont a békéscsabai Evangélikus Nagytemplom, amikor is Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök nevét vette fel a békéscsabai evangélikus iskola.
Művei
- Konfirmációi tanítás. Bp. 1876.
- Luther kiskátéja. Bp. 1876.
- Kézi agenda. (Magyar, szlovák és német nyelven.) Bp. 1877.
Források
- A közösségteremtőkhöz méltó dombormú. In: Békés Megyei Hírlap, 56. évf. 241. szám (2001. október 15.) 1. p. (Látogatva: 2017. 11. 07.)
- Báttaszéki Lajos: Alföldi képes emlékkönyv. Arad : Széchenyi Irodalmi Intézet, 1887. 31–34. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 204–205. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Haan Lajos: Békés-Csaba. Békéscsaba, 1991.
- Kertész Botond: Békeidők küzdelmei, Szeberényi Gusztáv Adolf élete. Békéscsaba : Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, 2014. 19–27. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szeberényi Gusztávról. In: Evangélikus Élet, 55. évf. 40. szám (1990. október 7.) 3. p. (Látogatva: 2017. 11. 07.)
- Világnak világa : egyházak a Körösök vidékén. Gyula : Erkel Ferenc Múz., 2000. 31. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Demmel József: A kettős identitás ára : a békéscsabai Szeberényi Gusztáv és a nemzetiségi kérdés a 19. századi evangélikus egyházban. Békéscsaba : Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézete, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Emléklapok. Kegyelete jeléül kiad. a bányai ág. hitv. ev. egyházkerület néhai Szeberényi Gusztáv szeretett püspökének emlékére ; szerk. Händel Vilmos. Budapest : Hornyánszky, 1890.
- Szeberényi Gusztáv Adolf: Néhai Szeberényi János ág. hitv. evang. püspök vezérfonala a konfirmálandók oktatásában. 6. kiad. Budapest : Hornyánszky ny., 1899. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szeberényi Gusztáv Adolf: Szeberényi Gusztáv Adolf írásaiból. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközs., 2012. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szeberényi Gusztáv Adolf: Truchlorec kterauz pri pohrebe ... Daniele Hawiar ... dne 7-ho Novembra 1867. w Chráme ewanj Sarwasském. Szarvas : Sámuel ny., 1867. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szeberényi Gusztáv Adolf: Wyucowáni konfirmandu, Jána Seberinyho, evang. Superintendenta. 3. wyd. Arad : Réthyho, 1862. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Új nevet kapott a békéscsabai evangélikus iskola In: beol.hu
