Chován (Záborszky) Kálmán (1852–1928)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
Jzoltan (vitalap | szerkesztései)
(Új oldal, tartalma: „zongorapedagógus, zeneszerző == Élete == Chován Kálmán '''Szarvason született 1852. január 18-án'''. A család eredeti neve Zábo…”)
Újabb szerkesztés →

A lap 2018. december 21., 17:35-kori változata

zongorapedagógus, zeneszerző

Tartalomjegyzék

Élete

Chován Kálmán Szarvason született 1852. január 18-án. A család eredeti neve Záborszky volt, a szintén szlovák Chován (jelentése: árva) ragadványnév. Apja, Chován Zsigmond evangélikus lelkész és tanító, a szabadságharc idején Békéscsabán volt segédlelkész, 1849-ben került Szarvasra, ahol 42 éven át köztiszteletben álló alakja volt mind a tanítói testületnek, mind a város társadalmi életének.

Chován Kálmán zenélni kezdetben az édesapjától tanult, állítólag már három-négy éves korában játszott zongorán és orgonán, majd a szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium diákjaként két tanárnál, Benka Gyulánál és Dolhányi Zsigmondnál folytatta a zenetanulást.

A gimnázium elvégzése után egy évig a bölcsészkarra járt, s egyidejűleg beiratkozott a bécsi konzervatóriumba.

1875-ben megházasodott, Zins Saroltát vette feleségül. Két lányuk ‒ Margit és Berta ‒ és egy fiuk ‒ Richárd ‒ született. Lányából, Chován Margitból szintén zongoraművész lett (1896-ban közös koncertet adtak Budapesten, a Békés megyei segítő egyesület rendezvényén).

Chován Kálmán Budapesten halt meg 1928. március 16-án.

Munkássága

Zeneakadémiai tanulmányai befejezése után a nagy reményekre jogosító fiatal zeneművészt az osztrák fővárosban marasztalták; a Saint-Genois grófi háznál töltött egy évet zongoratanítóként Bécsben és Badenben. Katonai önkéntes éve után 1876-tól 1889-ig a bécsi Horák-féle zongoraiskola tanára, majd igazgatója volt, és mint zongoraművész és zeneszerző tevékenyen részt vett a bécsi zenei életben. 1889-ben tért vissza Magyarországra, amikor a budapesti Zeneakadémián az Erkel Ferenc nyugdíjazásával megüresedett zongoratanári székre nevezték ki. 1891-ben az akkor alapított zongoratanár-képző intézet vezetője lett. 1916-ig volt zongora- és metodikatanár.

Az 1870‒1880-as években több hangversenyt adott Békéscsabán és Békés megye nagyobb településein szólóban vagy közösen későbbi feleségével, Zins Sarolta bécsi hárfaművésszel, valamint hegedűs öccsével, ifj. Chován Zsigmonddal.

Chován Kálmán termékeny zeneszerző és zenepedagógus volt. 1874-ben jelentek meg első szerzeményei, főleg kamarazenét és zongoraműveket komponált. Elméleti és gyakorlati zongoraiskolát és módszertani könyvet írt, új és gyakorlatias szempontokkal gyarapította a modern zenepedagógiát. Zongorametodikai munkái, klasszikus műveket tartalmazó publikációi a magyar zongorapedagógia maradandó értékű munkáinak számítanak.

Emlékezete

Könyvei

Főbb zongoraművei

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök