Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)

A BékésWiki wikiből

A lap 2018. november 12., 18:45-kori változata

evangélikus főesperes, egyházi író

Élete

Szeberényi Lajos Zsigmond

Szeberényi Lajos Zsigmond Békéscsabán született 1859. november 4-én Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök és Dilhányi Maximiliána fiaként. Testvérei: István, József, Matild és Gusztáv.

Szülővárosában kezdett iskolába járni, középiskoláit Selmecbányán, Nagyszebenben és Szarvason végezte. 1878‒1881-ben Pozsonyban, 1881‒1882-ben Berlinben tanult teológiát, és több német és svájci egyetemen hospitált.

Kétszer házasodott, első feleségét, Sztehlo Irént 1884-ben vette feleségül, aki 1891-ben elhunyt. 1892 májusában Fürst Paulával kötött házasságot. Hét gyermekük született.

Szeberényi Lajos Zsigmond két házasságából született gyermekei: Szeberényi Pál vegyész, Szeberényi János orvos, Szeberényi Lajos (1898-1977) gimnáziumi tanár, Szeberényi Andor gyógyszerész, Szeberényi Gusztáv evangélikus lelkész és Szeberényi Irén.

Szeberényi Lajos Zsigmond kevéssel nyugdíjazása után, fia halála előtt egy héttel, 1941. szeptember 24-én hunyt el.

Munkássága

Pályáját segédlelkészként kezdte 1882-ben Békéscsabán, édesapja mellett. 1883-ban Tótaradácra költözött, ahol két évig a helyi gyülekezet lelkésze volt. Apja halála után, 1890-ben tért vissza Békéscsabára. Igazgató lelkészként erős kézzel vezette a csabai egyházat. Úgy ismerték, mint a szegények és az egyház bátor védelmezőjét. Lelkipásztorként hosszas küzdelmet folytatott a „szekták”, főként a nazarénusok ellen. 1885 és 1887 között több cikke jelent meg a pozsonyi Evangélikus Egyház és Iskola című lapban. 1895-től 1901-ig az általa alapított Evangélikus Egyházi Szemlét szerkesztette.

1918-ban az arad‒békési evangélikus egyházmegye esperese lett. Tagja volt a megye törvényhatósági bizottságának és a város képviselő-testületének. 1930-ban Békés vármegye törvényhatósági bizottsága a magyar országgyűlés felsőházának tagjává választotta.

1896-ban megalakította a békéscsabai Evangélikus Egyházi Könyvkereskedést, mely magyar és szlovák nyelvű könyveket adott ki. Saját írásaiban teológiai és egyházi problémák mellett agrárpolitikai és szociológiai kérdésekkel is foglalkozott; magyar, szlovák és német nyelven publikált. Irodalmi tevékenysége az ország határain túl is ismertté tette a nevét. Rengeteget olvasott és utazott, nyelveket tanult. Dán, norvég és svéd nyelvről fordított magyarra és szlovákra.

Emlékezete

• 1911-ben a bécsi egyetem teológiai fakultása díszdoktori címmel ismerte el tudományos munkásságát.
• 2001-ben avatták fel a Szeberényi család három tagjának – dr. Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890) evangélikus püspök, dr. Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941) esperes és dr. Szeberényi Gusztáv (1890‒1941) igazgató lelkész – emlékművét a nevüket viselő téren, az evangélikus gimnázium előtt (Széri-Varga Géza szobrászművész és Minya Gábor kőfaragómester közös alkotása).

Főbb művei

• Nasarenismus (Budapest, 1888; németül, 1890)
• Luther Márton élete (Pest, 1889)
• Utazásom a külföldön (Békéscsaba, 1899)
• A földmívelő munkások földszerzését előmozdító törvény Dániában (Békéscsaba, 1905)
• Modern boszorkánypörök (Békéscsaba, 1907)
• A parasztok helyzete Magyarországon (Békéscsaba, 1907)
• Parasztkérdés külföldön és hazánkban (Békéscsaba, 1908)
• A magas Északon. Izland leírása az ifjúság és nép számára (Debrecen, 1912)
• Tömegmozgalmak az alföldi parasztvárosokban (Budapest, 1913)
• A reformáció társadalmi és kulturális hatása (Debrecen, 1918)
• Mózes vagy Jézus (Békéscsaba, 1918; szlovákul is)
• Konfirmációi oktatás (Békéscsaba, 1920)
• Luther vagy Loyola? (Békéscsaba, 1928; szlovákul is)
• Luther ultramontán ócsárlói (Békéscsaba, 1929)
• Gusztáv Adolf svéd király (Békéscsaba, 1932)
• Marxtól Leninig (Békéscsaba, 1933; szlovákul is)
• Kierkegaard élete és munkássága (Békéscsaba, 1937)
• A parasztság története a legrégebbi időktől napjainkig (Budapest, 1937)
• Jézus élete és tanítása (Békéscsaba, 1941)

Fontosabb fordításai

• Kielsen: A keresztyén egyház történetének vezérfonala (Budapest, 1907)
• A pénz és az emberek (Békéscsaba, 1912)
• Kierkegaard (Békéscsaba, 1913)
• Ammundsen: Husz János (Liptószentmiklós, 1915; szlovákul is)
• Luttemann: Az egyház és a munkásmozgalom Svédországban (Budapest, 1928)
• Kierkegaard: Önvizsgálat (Békéscsaba, 1929)

Források

• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei képes kalendárium 1942. évre, szerk. és kiad. Zsilinszky Lajos, Békéscsaba, 1942. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Cabiansky Kalendar. Na obycajny rok, 1931. Békéscsaba : Nákl. Cirkevného Knihkupectva, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Cabiansky Kalendar. Na obycajny rok, 1942. Békéscsaba : Nákl. Cirkevného Knihkupectva, 1941. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718‒1985-ig. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1985. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Új magyar életrajzi lexikon, VI. kötet, főszerk.: Markó László. Budapest : Helikon Kiadó, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Stummer Andrea: A Szeberényi tér névadóiról. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 192. szám (1994. augusztus 16.) 4. p. (Látogatva: 2018. 04. 13.)