Lenkefi Konrád (1936–1995)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(Nyelvi ellenőrzés) |
a (Leírások egységesítése) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | '''[[1936]]. [[november 18.|november 18]]-án született''', Békéscsabán nőtt fel. | + | '''[[1936]]. [[november 18.|november 18]]-án született''', [[Békéscsaba|Békéscsabán]] nőtt fel. |
| - | Ötéves korától rajzolt; iskolásként [[Lipták Pál (1922-2007)|Lipták Pál]] és [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]] volt a mestere. Festőművésznek készült, de saját bevallása szerint rendes iparosként tudott volna csak helytállni. Hatodikos korában kezdett bábozással foglalkozni, majd két évvel később, [[1952|1952-ben]] a Gellért Erzsébet alapította Tücsök gyermektársulat tagja lett. Az 50-es években több tanfolyamon is vett részt, ahol többek között dr. '''Németh Antal, a Nemzeti Színház rendezője, dr. Mészáros Vincéné''', az óvodai bábjátékok támogatója és tudora voltak tanárai. | + | Ötéves korától rajzolt; iskolásként [[Lipták Pál (1922-2007)|Lipták Pál]] és [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]] volt a mestere. Festőművésznek készült, de saját bevallása szerint rendes iparosként tudott volna csak helytállni. Hatodikos korában kezdett bábozással foglalkozni, majd két évvel később, [[1952|1952-ben]] a Gellért Erzsébet alapította Tücsök gyermektársulat tagja lett. Az '50-es években több tanfolyamon is vett részt, ahol többek között dr. '''Németh Antal, a Nemzeti Színház rendezője, dr. Mészáros Vincéné''', az óvodai bábjátékok támogatója és tudora voltak tanárai. |
| - | A 60-as évek elején már a tervezés, bábkészítés és rendezés munkálataiba is belefogott. Felsőoktatásba kerülve József Dezső keze alatt csiszolhatta tovább képzőművészeti tudását. A tanítóképző főiskola elvégzése után rövid ideig tanított, majd a Békés Megyei Művelődési Központ munkatársa lett népművelőként. A bábegyüttes a művelődési ház keretein belül működött, melynek [[1961]]-től volt a művészeti vezetője. Erre a posztra mentora, Gellért Erzsébet javasolta. | + | A '60-as évek elején már a tervezés, bábkészítés és rendezés munkálataiba is belefogott. Felsőoktatásba kerülve József Dezső keze alatt csiszolhatta tovább képzőművészeti tudását. A tanítóképző főiskola elvégzése után rövid ideig tanított, majd a Békés Megyei Művelődési Központ munkatársa lett népművelőként. A bábegyüttes a művelődési ház keretein belül működött, melynek [[1961]]-től volt a művészeti vezetője. Erre a posztra mentora, Gellért Erzsébet javasolta. |
Pályája fokozatosan épült, első megyén kívüli sikerét [[1964]]-ben '''Karlovy Varyban''' érte el Weöres Sándor verseiből összeállított ''Vásár'' című bábjátékkal. Ezt követően társulatával sorban kapta a külföldi meghívásokat. Műsoraikat nagy sikerrel mutatták be '''Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában, Szovjetunióban, Dél-Amerikában, Peruban, Venezuelában és Argentínában'''. | Pályája fokozatosan épült, első megyén kívüli sikerét [[1964]]-ben '''Karlovy Varyban''' érte el Weöres Sándor verseiből összeállított ''Vásár'' című bábjátékkal. Ezt követően társulatával sorban kapta a külföldi meghívásokat. Műsoraikat nagy sikerrel mutatták be '''Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában, Szovjetunióban, Dél-Amerikában, Peruban, Venezuelában és Argentínában'''. | ||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| - | Sokoldalúságára jellemző, hogy egy személyben tanító, népművelő, bábtervező- és készítő iparművészként is megállta a helyét. Tagja volt a Képzőművészeti Alapnak. Ő alapította [[1968]]-ban a '''Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivált'''. A Bábjátékosok Nemzetközi Szervezetében (UNIMA) vezetőségi tagként szerepelt, valamint tagja volt az Amatőr Bábjátékosok Országos Tanácsának (ABOT). A Békéstáji Művészeti Társaság örökös tagjának választotta. Neve összeforrt a Napsugár Bábegyüttessel, melynek művészeti vezetője volt. A társulat művészi arculatát több mint négy évtizeden át meghatározta, Békéscsaba egyik kimagasló kulturális értékévé tette. Segítette az országban és határainkon túl is megismertetni és becsülni a magyar (békéscsabai) bábművészetet. Szakkönyvet írt a bábkészítésről, valamint a Békés Megyei Népújságban több cikket publikált a bábegyüttes külföldi útjairól. A bábokat, a díszleteket maga tervezte és készítette az előadásokhoz, a bábut mozgó műtárgyként értelmezte. | + | Sokoldalúságára jellemző, hogy egy személyben tanító, népművelő, bábtervező- és készítő iparművészként is megállta a helyét. Tagja volt a Képzőművészeti Alapnak. Ő alapította [[1968]]-ban a '''Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivált'''. A Bábjátékosok Nemzetközi Szervezetében (UNIMA) vezetőségi tagként szerepelt, valamint tagja volt az Amatőr Bábjátékosok Országos Tanácsának (ABOT). A Békéstáji Művészeti Társaság örökös tagjának választotta. Neve összeforrt a Napsugár Bábegyüttessel, melynek művészeti vezetője volt. A társulat művészi arculatát több mint négy évtizeden át meghatározta, Békéscsaba egyik kimagasló kulturális értékévé tette. Segítette az országban és határainkon túl is megismertetni és becsülni a magyar (békéscsabai) bábművészetet. Szakkönyvet írt a bábkészítésről, valamint a [[Békés Megyei Népújság|Békés Megyei Népújságban]] több cikket publikált a bábegyüttes külföldi útjairól. A bábokat, a díszleteket maga tervezte és készítette az előadásokhoz, a bábut mozgó műtárgyként értelmezte. |
'''Koós Iván''' Kossuth-díjas báb- és díszlettervező szerint: “'''Igazi bábos képzőművész''' módjára mindig alkalmazkodni tud kifejező eszközeivel a vállalt feladathoz, az előadás tervezett karakteréhez. De jól megfigyelhető az is, hogy a különféle műsorokhoz készített bábszériái tervezői kísérletekre is alkalmat adtak. A korszerű képzőművészeti törekvésekkel lépést tartva, kialakította egyéni tervezői arculatát. Ennek jellegzetes vonásai: a bátor, de mindig harmóniára törekvő anyagkezelés, a plasztikai viccek, meglepetések ügyes elhelyezése és a finom humor, mely még poétikusabb munkáinak is belső derűt kölcsönöz.” | '''Koós Iván''' Kossuth-díjas báb- és díszlettervező szerint: “'''Igazi bábos képzőművész''' módjára mindig alkalmazkodni tud kifejező eszközeivel a vállalt feladathoz, az előadás tervezett karakteréhez. De jól megfigyelhető az is, hogy a különféle műsorokhoz készített bábszériái tervezői kísérletekre is alkalmat adtak. A korszerű képzőművészeti törekvésekkel lépést tartva, kialakította egyéni tervezői arculatát. Ennek jellegzetes vonásai: a bátor, de mindig harmóniára törekvő anyagkezelés, a plasztikai viccek, meglepetések ügyes elhelyezése és a finom humor, mely még poétikusabb munkáinak is belső derűt kölcsönöz.” | ||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
(egyaránt szóltak a gyermekekhez és felnőttekhez is) | (egyaránt szóltak a gyermekekhez és felnőttekhez is) | ||
*Weöres Sándor – Kovács Ildikó: Vásár, 1961 | *Weöres Sándor – Kovács Ildikó: Vásár, 1961 | ||
| - | *Dudás István | + | *Dudás István – Balogh Beatrix: Éljen a tavasz, 1965 |
*Bartók Béla: Cantata Profana (bábadaptáció), 1966 | *Bartók Béla: Cantata Profana (bábadaptáció), 1966 | ||
*Kodály Zoltán: Kádár Kata (Mónár Anna népballada feldolgozások), 1967 | *Kodály Zoltán: Kádár Kata (Mónár Anna népballada feldolgozások), 1967 | ||
*Bartók Béla: Magyar népdalok, 1970 | *Bartók Béla: Magyar népdalok, 1970 | ||
| - | *Garay József | + | *Garay József – Tóthmátyás Lajos - Ambrus Ferencné: A három kismalac, 1972 |
*Slágerek és paródiák (felnőtteknek), 1974 | *Slágerek és paródiák (felnőtteknek), 1974 | ||
*Milne, Alan Alexander – Karinthy Frigyes: Micimackó, 1977 | *Milne, Alan Alexander – Karinthy Frigyes: Micimackó, 1977 | ||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
*Marék Veronika: A csúnya kislány, 1987 | *Marék Veronika: A csúnya kislány, 1987 | ||
*Prokofjev, Szergej Szergejevics: Hamupipőke (báb-balett), 1990 | *Prokofjev, Szergej Szergejevics: Hamupipőke (báb-balett), 1990 | ||
| - | *Debreczeni Tibor | + | *Debreczeni Tibor – Somlai Pál: Hüvelyk Matyi (bábmusical), 1993 |
== Írásai == | == Írásai == | ||
| - | |||
* A békéscsabai KPVDSZ Napsugár Bábszínház története (kézirat), Békéscsaba, 1961. | * A békéscsabai KPVDSZ Napsugár Bábszínház története (kézirat), Békéscsaba, 1961. | ||
| - | * | + | * Bábjátékos kiskönyvtár. szerk.: Séd Teréz. Budapest : Népműv. Int., 1963. /házi soksz. 84 p. 20 cm./ |
| - | + | * Gondolatok az UNIMA Magyar Tagozatának II. közgyűléséről: miért kifogásolható a tv Cicavízió című műsora? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1963_10/?query=cicav%C3%ADzi%C3%B3&pg=188&layout=s Békés Megyei Népújság, (1963. október 27.) 9. p.] | |
| - | + | * Csabai Napsugár Latin-Amerikában 1–14. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJEQVRBQkFTRSI6IFsiSEVMWUlMQVBPSyJdLCAiU0VSSUUiOiBbIkJla2VzTWVneWVpTmVwdWpzYWciXSwgIlNPVVJDRSI6IFsiS1RfQkVLRVNNRUdZRSJdfSwgInF1ZXJ5IjogIkNTQUJBSSBOQVBTVUdcdTAwYzFSIExBVElOLUFNRVJJS1x1MDBjMUJBTiAifQ Békés Megyei Népújság, (1974. december 18–29.)] | |
| - | + | * A békéscsabai bábjátékos rendezvényekről. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia. 3. évf. 5. szám (1975) 93–100. p. | |
| - | + | * Schiffrin, Bernaedo és Lenkefi Kondrád: Pinocho tábornok pompás felsülései. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia, 4. évf. 6. szám (1976) 7–27. p. | |
| - | * Gondolatok az UNIMA Magyar Tagozatának II. közgyűléséről: miért kifogásolható a tv Cicavízió című műsora? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1963_10/?query=cicav%C3%ADzi%C3%B3&pg=188&layout=s Békés Megyei Népújság, 1963. | + | * A gyermek és a bábjáték. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia. 3. szám (1979) 51–58. p. |
| - | * | + | * Miért kevés a bábelőadás megyénkben és Békéscsabán? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1979_06/?query=Lenkefi%20Konr%C3%A1d&pg=26&layout=s Békés Megyei Népújság, (1979. június 3.) 11. p.] |
| - | * Schiffrin, Bernaedo és Lenkefi Kondrád: Pinocho tábornok pompás felsülései In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia, | + | * Bábkészítés. In: Békési Műhely, 12. évf. 1. szám (1983) |
| - | * | + | * Bábkészítés. Budapest : Múzsák Közművelődési Kiadó, 1985. |
| + | * Állatmesék. /Bábjátékok./ (Rendezői tanácsok: Lenkefi Konrád, Kós Lajos) | ||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
*A Békési úti Meseházban és a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban ma is megtekinthetőek gyönyörű bábjai. | *A Békési úti Meseházban és a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban ma is megtekinthetőek gyönyörű bábjai. | ||
| - | *Emléktáblát avattak 1996-ban a volt megyei [[Lenkefi Konrád-emléktábla (Békéscsaba, Irányi utca)|művelődésiház Irányi utcai falán]]. | + | *Emléktáblát avattak [[1996|1996-ban]] a volt megyei [[Lenkefi Konrád-emléktábla (Békéscsaba, Irányi utca)|művelődésiház Irányi utcai falán]]. |
| - | *1996-ban a megyei művelődési központban, a 11. nemzetközi bábfesztivál alatt emlékkiállítást rendeztek neki. | + | *[[1996|1996-ban]] a megyei művelődési központban, a 11. nemzetközi bábfesztivál alatt emlékkiállítást rendeztek neki. |
*Nevét viseli a Munkácsy Mihály Múzeum gyermekfoglalkoztató helyisége. | *Nevét viseli a Munkácsy Mihály Múzeum gyermekfoglalkoztató helyisége. | ||
| + | *Életművének átfogó bemutatása [[2009]]-ben a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] Angyalkáim címmel volt látható. | ||
*Szülővárosában [[2013]] óta egy [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Lenkefi+Konr%C3%A1d+u.,+5600/@46.6782065,21.0633622,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442bef8ff5e58f:0xbfc3c2f1839e7c6b!8m2!3d46.6782065!4d21.0655509|utca is viseli a nevét]. | *Szülővárosában [[2013]] óta egy [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Lenkefi+Konr%C3%A1d+u.,+5600/@46.6782065,21.0633622,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442bef8ff5e58f:0xbfc3c2f1839e7c6b!8m2!3d46.6782065!4d21.0655509|utca is viseli a nevét]. | ||
*[[2015]]-ben fia, Lenkefi Zoltán állíttatott [[Lenkefi Konrád-emléktábla (Békéscsaba, Penza ltp. 1.)|emléktáblát neki a Penza lakótelep 1. számú házának falán]], ahol sokáig lakott és dolgozott. | *[[2015]]-ben fia, Lenkefi Zoltán állíttatott [[Lenkefi Konrád-emléktábla (Békéscsaba, Penza ltp. 1.)|emléktáblát neki a Penza lakótelep 1. számú házának falán]], ahol sokáig lakott és dolgozott. | ||
| - | |||
== Családja == | == Családja == | ||
| 70. sor: | 70. sor: | ||
*Lenkefi Lola Luna (2007) | *Lenkefi Lola Luna (2007) | ||
| - | == | + | == Források == |
| - | *Balog Zsuzsanna: A bábjátszás In: A művelődés évszázadai Békéscsabán, Békéscsaba, 1998. | + | *Balog Zsuzsanna: A bábjátszás. In: A művelődés évszázadai Békéscsabán. szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. 728–735 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | *Balogh Géza: A Napsugár fél évszázada | + | *Balogh Géza: A Napsugár fél évszázada. Békéscsaba : BMKT Megyei Művelődési Központja és Kézműves Szakiskolája, 1999. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | *Lenkefi Konrád | + | *Lenkefi Konrád. Békéscsaba : Békési Úti Közösségi Házak, 1993. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | *Nagy Ágnes: Fesztiválok és a Napsugár Bábegyüttes történetéről In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1984_07/?query=Lenkefi%20Konr%C3%A1d&pg=37&layout=s Békés Megyei Népújság | + | *Nagy Ágnes: Fesztiválok és a Napsugár Bábegyüttes történetéről. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1984_07/?query=Lenkefi%20Konr%C3%A1d&pg=37&layout=s Békés Megyei Népújság, 39. évf. 157. szám (1984. július 6.) 6. p] |
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| - | * | + | *Bántai Ilona et al.: Állatmesék. rend. tanácsok: Lenkefi Konrád, Koós Lajos, Séd Teréz. Budapest : Népműv. Int., 1963. |
| - | + | *Bartók Béla: A kilenc csodaszarvas. tervezte: Lenkefi Konrád. szerkesztette és fényképezte: Lázár Júlia. Budapest: MDV, 1982. ([http://diafilm.osaarchivum.org/public/?fs=2350 Diafilm]) | |
| - | *A | + | *Híves László et al.: Zenei dolgozatok. ill.: Kós Lajos, Lenkefi Konrád. Budapest: Népművelési Propaganda Iroda, 1972. |
| - | *Hollós Róbertné: Bábjátszás a népművelésben | + | *Hollós Róbertné: Bábjátszás a népművelésben. közreműködők: Kós Lajos, Lenkefi Konrád. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1971. |
| - | * | + | *Ibos Éva: Utat találni a közönséghez: Beszélgetés Lenkefi Zoltánnal és Lenkefi Rékával. In: Bárka, 2015/6. |
| - | + | *Kiabán Gyuláné, Darázs Endre, et.al.: Favágó kiskakas. Rend. tanácsok, díszlettervek: Balogh Beatrix, Lenkefi Konrád et.al. Budapest : Népművelési Intézet, 1965. | |
| - | *Krimi a kosárban | + | *Krimi a kosárban. Iván Rozália et al. bábjátékai. rend. tanácsok: Iván Rozália et al. bábtervek, díszletek: Kecskeméti Kálmán, Lenkefi Konrád. Budapest : NPI, 1969. |
| - | + | *Lenthár Márta: FaggatÓra In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_05/?query=napsug%C3%A1r%20d%C3%A9l-amerika&pg=87&layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 106. szám (1993. május 8–9.) 8. p.] | |
| - | *Lenthár Márta: FaggatÓra In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_05/?query=napsug%C3%A1r%20d%C3%A9l-amerika&pg=87&layout=s Békés Megyei Hírlap, 1993. | + | *Milan Pavlik et al.: A hét királyfi. ford.: Kralik Aladár, Földesi Tamás, Árpádi Gabriella. átd.: Lenkefi Konrád, Balogh Beatrix. zene: Lenkefi Konrád, Bőcs Attila. Budapest : Népműv. Int., 1965. |
== Külső hivatkozások == | == Külső hivatkozások == | ||
| - | [http://napsugarbab.hu/ | + | * A Napsugár bábszínház [http://napsugarbab.hu/ weboldala] |
[[Kategória:Személyek]] | [[Kategória:Személyek]] | ||
A lap 2018. október 30., 10:26-kori változata
bábtervező, bábkészítő iparművész és bábművészeti szakíró
Tartalomjegyzék |
Élete
1936. november 18-án született, Békéscsabán nőtt fel.
Ötéves korától rajzolt; iskolásként Lipták Pál és Mokos József volt a mestere. Festőművésznek készült, de saját bevallása szerint rendes iparosként tudott volna csak helytállni. Hatodikos korában kezdett bábozással foglalkozni, majd két évvel később, 1952-ben a Gellért Erzsébet alapította Tücsök gyermektársulat tagja lett. Az '50-es években több tanfolyamon is vett részt, ahol többek között dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház rendezője, dr. Mészáros Vincéné, az óvodai bábjátékok támogatója és tudora voltak tanárai.
A '60-as évek elején már a tervezés, bábkészítés és rendezés munkálataiba is belefogott. Felsőoktatásba kerülve József Dezső keze alatt csiszolhatta tovább képzőművészeti tudását. A tanítóképző főiskola elvégzése után rövid ideig tanított, majd a Békés Megyei Művelődési Központ munkatársa lett népművelőként. A bábegyüttes a művelődési ház keretein belül működött, melynek 1961-től volt a művészeti vezetője. Erre a posztra mentora, Gellért Erzsébet javasolta.
Pályája fokozatosan épült, első megyén kívüli sikerét 1964-ben Karlovy Varyban érte el Weöres Sándor verseiből összeállított Vásár című bábjátékkal. Ezt követően társulatával sorban kapta a külföldi meghívásokat. Műsoraikat nagy sikerrel mutatták be Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában, Szovjetunióban, Dél-Amerikában, Peruban, Venezuelában és Argentínában.
Lenkefi nem csak mind tervező és előadó tevékenykedett. A művelődési központba szervezett bábos továbbképzéseken oktatóként is feltűnt. Publikációval is a bábjáték népszerűsítésére törekedett. Számos kitüntetést kapott a bábegyüttes vezetése alatt: 1982-ben Blattner Géza-emlékérmet, valamint posztumusz a Békés Megyei Önkormányzat Békés Megyéért kitüntetésében részesült. Többször díjazta munkásságát a Bábjátékosok Nemzetközi Szervezete.
Munkássága
Sokoldalúságára jellemző, hogy egy személyben tanító, népművelő, bábtervező- és készítő iparművészként is megállta a helyét. Tagja volt a Képzőművészeti Alapnak. Ő alapította 1968-ban a Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivált. A Bábjátékosok Nemzetközi Szervezetében (UNIMA) vezetőségi tagként szerepelt, valamint tagja volt az Amatőr Bábjátékosok Országos Tanácsának (ABOT). A Békéstáji Művészeti Társaság örökös tagjának választotta. Neve összeforrt a Napsugár Bábegyüttessel, melynek művészeti vezetője volt. A társulat művészi arculatát több mint négy évtizeden át meghatározta, Békéscsaba egyik kimagasló kulturális értékévé tette. Segítette az országban és határainkon túl is megismertetni és becsülni a magyar (békéscsabai) bábművészetet. Szakkönyvet írt a bábkészítésről, valamint a Békés Megyei Népújságban több cikket publikált a bábegyüttes külföldi útjairól. A bábokat, a díszleteket maga tervezte és készítette az előadásokhoz, a bábut mozgó műtárgyként értelmezte.
Koós Iván Kossuth-díjas báb- és díszlettervező szerint: “Igazi bábos képzőművész módjára mindig alkalmazkodni tud kifejező eszközeivel a vállalt feladathoz, az előadás tervezett karakteréhez. De jól megfigyelhető az is, hogy a különféle műsorokhoz készített bábszériái tervezői kísérletekre is alkalmat adtak. A korszerű képzőművészeti törekvésekkel lépést tartva, kialakította egyéni tervezői arculatát. Ennek jellegzetes vonásai: a bátor, de mindig harmóniára törekvő anyagkezelés, a plasztikai viccek, meglepetések ügyes elhelyezése és a finom humor, mely még poétikusabb munkáinak is belső derűt kölcsönöz.”
Legkiemelkedőbb művészi alkotásai
(egyaránt szóltak a gyermekekhez és felnőttekhez is)
- Weöres Sándor – Kovács Ildikó: Vásár, 1961
- Dudás István – Balogh Beatrix: Éljen a tavasz, 1965
- Bartók Béla: Cantata Profana (bábadaptáció), 1966
- Kodály Zoltán: Kádár Kata (Mónár Anna népballada feldolgozások), 1967
- Bartók Béla: Magyar népdalok, 1970
- Garay József – Tóthmátyás Lajos - Ambrus Ferencné: A három kismalac, 1972
- Slágerek és paródiák (felnőtteknek), 1974
- Milne, Alan Alexander – Karinthy Frigyes: Micimackó, 1977
- Tarbay Ede – Váry Ferenc: Kunkori és Kandúrvarázsló, 1982
- Mészöly Miklós: A három kisgida, 1984
- Marék Veronika: A csúnya kislány, 1987
- Prokofjev, Szergej Szergejevics: Hamupipőke (báb-balett), 1990
- Debreczeni Tibor – Somlai Pál: Hüvelyk Matyi (bábmusical), 1993
Írásai
- A békéscsabai KPVDSZ Napsugár Bábszínház története (kézirat), Békéscsaba, 1961.
- Bábjátékos kiskönyvtár. szerk.: Séd Teréz. Budapest : Népműv. Int., 1963. /házi soksz. 84 p. 20 cm./
- Gondolatok az UNIMA Magyar Tagozatának II. közgyűléséről: miért kifogásolható a tv Cicavízió című műsora? In: Békés Megyei Népújság, (1963. október 27.) 9. p.
- Csabai Napsugár Latin-Amerikában 1–14. In: Békés Megyei Népújság, (1974. december 18–29.)
- A békéscsabai bábjátékos rendezvényekről. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia. 3. évf. 5. szám (1975) 93–100. p.
- Schiffrin, Bernaedo és Lenkefi Kondrád: Pinocho tábornok pompás felsülései. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia, 4. évf. 6. szám (1976) 7–27. p.
- A gyermek és a bábjáték. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia. 3. szám (1979) 51–58. p.
- Miért kevés a bábelőadás megyénkben és Békéscsabán? In: Békés Megyei Népújság, (1979. június 3.) 11. p.
- Bábkészítés. In: Békési Műhely, 12. évf. 1. szám (1983)
- Bábkészítés. Budapest : Múzsák Közművelődési Kiadó, 1985.
- Állatmesék. /Bábjátékok./ (Rendezői tanácsok: Lenkefi Konrád, Kós Lajos)
Emlékezete
- A Békési úti Meseházban és a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban ma is megtekinthetőek gyönyörű bábjai.
- Emléktáblát avattak 1996-ban a volt megyei művelődésiház Irányi utcai falán.
- 1996-ban a megyei művelődési központban, a 11. nemzetközi bábfesztivál alatt emlékkiállítást rendeztek neki.
- Nevét viseli a Munkácsy Mihály Múzeum gyermekfoglalkoztató helyisége.
- Életművének átfogó bemutatása 2009-ben a Munkácsy Mihály Múzeumban Angyalkáim címmel volt látható.
- Szülővárosában 2013 óta egy is viseli a nevét.
- 2015-ben fia, Lenkefi Zoltán állíttatott emléktáblát neki a Penza lakótelep 1. számú házának falán, ahol sokáig lakott és dolgozott.
Családja
Felesége: Lenkefi Konrádné, született Csányi Edit Mária (1941)
Gyermekei:
- Lenkefi Péter (1968)
- Lenkefi Zoltán (1977)
Unokák:
- Lenkefi Sára Boglárka (2002)
- Lenkefi Soma Boldizsár (2004)
- Lenkefi Luca Laura (2005)
- Lenkefi Lola Luna (2007)
Források
- Balog Zsuzsanna: A bábjátszás. In: A művelődés évszázadai Békéscsabán. szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. 728–735 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Balogh Géza: A Napsugár fél évszázada. Békéscsaba : BMKT Megyei Művelődési Központja és Kézműves Szakiskolája, 1999. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Lenkefi Konrád. Békéscsaba : Békési Úti Közösségi Házak, 1993. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nagy Ágnes: Fesztiválok és a Napsugár Bábegyüttes történetéről. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 157. szám (1984. július 6.) 6. p
Kapcsolódó irodalom
- Bántai Ilona et al.: Állatmesék. rend. tanácsok: Lenkefi Konrád, Koós Lajos, Séd Teréz. Budapest : Népműv. Int., 1963.
- Bartók Béla: A kilenc csodaszarvas. tervezte: Lenkefi Konrád. szerkesztette és fényképezte: Lázár Júlia. Budapest: MDV, 1982. (Diafilm)
- Híves László et al.: Zenei dolgozatok. ill.: Kós Lajos, Lenkefi Konrád. Budapest: Népművelési Propaganda Iroda, 1972.
- Hollós Róbertné: Bábjátszás a népművelésben. közreműködők: Kós Lajos, Lenkefi Konrád. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1971.
- Ibos Éva: Utat találni a közönséghez: Beszélgetés Lenkefi Zoltánnal és Lenkefi Rékával. In: Bárka, 2015/6.
- Kiabán Gyuláné, Darázs Endre, et.al.: Favágó kiskakas. Rend. tanácsok, díszlettervek: Balogh Beatrix, Lenkefi Konrád et.al. Budapest : Népművelési Intézet, 1965.
- Krimi a kosárban. Iván Rozália et al. bábjátékai. rend. tanácsok: Iván Rozália et al. bábtervek, díszletek: Kecskeméti Kálmán, Lenkefi Konrád. Budapest : NPI, 1969.
- Lenthár Márta: FaggatÓra In: Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 106. szám (1993. május 8–9.) 8. p.
- Milan Pavlik et al.: A hét királyfi. ford.: Kralik Aladár, Földesi Tamás, Árpádi Gabriella. átd.: Lenkefi Konrád, Balogh Beatrix. zene: Lenkefi Konrád, Bőcs Attila. Budapest : Népműv. Int., 1965.
Külső hivatkozások
- A Napsugár bábszínház weboldala
