Gerla

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Kiadás dátumának helyesbítése: Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély...)
(Torténteti, forrás és kapcsolódó irodalom kiegészítése)
15. sor: 15. sor:
== Története ==
== Története ==
-
[[Fájl:Gerla_20030717_022.jpg|bélyegkép|Az iskola épülete (2003)]] A település nevének, meglétének első írásos nyomai '''1295'''-ből származnak. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során a Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a '''XIV-XVI század'''ban az '''Ábrahámffy család''' birtoka volt. A család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot '''Soldos István'''nak, '''Gombos György'''nek és '''Trombitás István'''nak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település XVIII. században már a Wenckheim család birtokát képezte. A gerlai kastélyt és magtárat 1854-1862 között gróf '''Wenkcheim Károly''' építette '''Ybl Miklós''' tervei alapján. 1888. tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alatt úszott.
+
[[Fájl:Gerla_20030717_022.jpg|bélyegkép|Az iskola épülete (2003)]] A település nevének, meglétének első írásos nyomai '''1295'''-ből származnak. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során a Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a '''XIV-XVI század'''ban az '''Ábrahámffy család''' (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vizi malma volt Gerlának, ezek igen értékessé tették. Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot '''Zsoldos István'''nak, '''Gombos György'''nek és '''Trombitás István'''nak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben elpusztult, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban került Harruckern János György tulajdonába. A gyulai uradalmat Harruckern György szolgálatai elismeréséül kapta IV. Károlytól. A Harruckern család férfi ágon kihalt. A település XVIII. században már a Wenckheim család birtokát képezte. A gerlai kastélyt és magtárat 1854-1862 között gróf '''Wenkcheim Károly''' építette '''Ybl Miklós''' tervei alapján. 1888. tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alatt úszott.
-
A II. világháború után a kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A megmaradt kastélypark természetvédelmi terület. '''Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították. Önállósága 1984. január 1-jén megszűnt''', VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. '''1998. szeptember 1.''' óta Gerlát '''kerékpárút''' köti össze Békéscsabával.
+
A II. világháború után a kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület. '''Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították. Önállósága 1984. január 1-jén megszűnt''', VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. '''1998. szeptember 1.''' óta Gerlát '''kerékpárút''' köti össze Békéscsabával.
== Lásd még ==
== Lásd még ==
27. sor: 27. sor:
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38161&secID=88138 A Doboz-Gerlapusztán lévő Wenckheim Jenő féle kastély felhasználása.] A Földművelésügyi Miniszter 26499/1948 ikt. számú iratának másolata. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38161&secID=88138 A Doboz-Gerlapusztán lévő Wenckheim Jenő féle kastély felhasználása.] A Földművelésügyi Miniszter 26499/1948 ikt. számú iratának másolata. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38160&secID=88137 Doboz-Gerla tanyaközpont részterve. Irat. 1949.] Lelőhely: Békés Megyei Levéltár
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38160&secID=88137 Doboz-Gerla tanyaközpont részterve. Irat. 1949.] Lelőhely: Békés Megyei Levéltár
-
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3728&secID=7506 Göndöcs Benedek: Elnöki beszéd és értekezés. In.: Békési Lapok 3. évf. 43. sz. 1-2 p.]
+
* Göndöcs Benedek: Elnöki beszéd és értekezés. In.: Békési Lapok 3. évf. 43. sz. 1-2 p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3728&secID=7506 elektronikus változat])
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3835&secID=7613 Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Körösvidék Ny., 1923]
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3835&secID=7613 Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Körösvidék Ny., 1923]
-
* Haán Lajos: Békés Vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870.
+
* Haán Lajos: Békés Vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár
-
* Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960
+
* Karácsonyi János: Békésvármegye története : Az egyes városok és községek története. Gyula : Békésvármegy közönsége, 1896. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=543 elektronikus változat])
 +
* Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3143&secID=6921 A békés-gerlai út. In.: Békés 33. évf. 34. sz. 2.p] (1901. augusztus 25.)
+
* A békés-gerlai út. In.: Békés 33. évf. 34. sz. 2.p (1901. augusztus 25.) Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3143&secID=6921 elektronikus változat])
 +
* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve : Boszorkány perek Békésvármegyében. Békés-Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat, 1888. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=566 elektronikus változat])
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=4279&secID=8057 A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011.]
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=4279&secID=8057 A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011.]
-
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3392&secID=7170 A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In.: Békés 35. évf. 32. sz. 1.p.]
+
* A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In.: Békés 35. évf. 32. sz. 1.p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3392&secID=7170 elektronikus változat])
* Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In.: Magyar Hírlap, 13.évf. (1980. december 30.) 304.sz. melléklet 6-7. p.
* Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In.: Magyar Hírlap, 13.évf. (1980. december 30.) 304.sz. melléklet 6-7. p.
-
* Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznositási lehetőségei. In: Magyar építőipar 36.évf. (1987) 9-10.sz. 521-524. p.
+
* Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar építőipar 36.évf. (1987) 9-10.sz. 521-524. p.
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=2825&secID=6603 Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (szakdolgozat, 2011.)
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=2825&secID=6603 Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (szakdolgozat, 2011.)
-
* Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. Békés Megyei Hirlap 58. évf. (2003. jún. 6.) 131. sz. 1. p.
+
* Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. Békés Megyei Hirlap 58. évf. (2003. jún. 6.) 131. sz. 1. p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
* Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In.: Nimród 7.évf. (1975) 11.sz. 18-19. p.
* Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In.: Nimród 7.évf. (1975) 11.sz. 18-19. p.
* Kovács Aranka: "Mienk most a legszebb ház". In.: Ország Világ 21. évf. (1977) 51. sz. 16-17. p.
* Kovács Aranka: "Mienk most a legszebb ház". In.: Ország Világ 21. évf. (1977) 51. sz. 16-17. p.
* Krattinger Márton: Kevesebb bizottság, tartalmasabb munka. In.: Magyar Hírlap 15.évf. (1982. január 12.) 9.sz. melléklet 2-3. p.
* Krattinger Márton: Kevesebb bizottság, tartalmasabb munka. In.: Magyar Hírlap 15.évf. (1982. január 12.) 9.sz. melléklet 2-3. p.
* Ludvig Ede: A rablás megfékezése. In.: Méhészet 22.évf. (1974) 7.sz. 130. p.
* Ludvig Ede: A rablás megfékezése. In.: Méhészet 22.évf. (1974) 7.sz. 130. p.
-
* Megóvják a gerlai Wenckheim kápolnát. In: Békés Megyei Hírlap 60. évf. (2005. jún. 23.) 145. 3.p.
+
* Megóvják a gerlai Wenckheim kápolnát. In: Békés Megyei Hírlap 60. évf. (2005. jún. 23.) 145. 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
* Méri István: A nadabi kályhacsempék. In.: Archaeológiai Értesítő 84. évf. (1957) 187-206. p.
* Méri István: A nadabi kályhacsempék. In.: Archaeológiai Értesítő 84. évf. (1957) 187-206. p.
-
* Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In.: Heti Mérleg 3. (1993) 8. 4. p.
+
* Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In.: Heti Mérleg 3. (1993) 8. 4. p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
-
* Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Bp. : Trefort Kiadó, 2008.
+
* Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Bp. : Trefort Kiadó, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=4280&secID=8058 Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében.] (szakdolgozat)
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=4280&secID=8058 Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében.] (szakdolgozat)
-
* Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In.: Békés Megyei Hírlap 59. (2004. jún. 28.) 149. 6.p.
+
* Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In.: Békés Megyei Hírlap 59. (2004. jún. 28.) 149. 6.p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
* Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1996. (szakdolgozat)  
* Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1996. (szakdolgozat)  
-
* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&secID=4445 Elektronikus változat]  
+
* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&secID=4445 Elektronikus változat]  
* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. július 30.) 31. sz. 1853-1859. p.
* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. július 30.) 31. sz. 1853-1859. p.
* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. augusztus 27.) 35. sz. 2111-2115. p.
* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. augusztus 27.) 35. sz. 2111-2115. p.

A lap 2012. március 2., 07:14-kori változata

A Békéscsaba belvárostól 8 km-re fekvő városrészt a Békéscsabát és Dobozt összekötő műútról leágazó bekötőúton lehet megközelíteni. Vasútállomása nincsen. A 20-as helyi járattal, vagy a Békéscsaba-Doboz helyközi autóbuszjárattal közelíthető meg.

Szomszédos települések: Doboz, Békés, Gyula.

A városrész két részre tagolódik, belső és külső Gerlára. Az elnevezéseket a régi Gerla köré, a Körösök gyakori áradása miatt épített gátrendszer inspirálta. Belső Gerlához a gátrendszeren belüli rész, külső Gerlához a gátrendszeren kívüli rész tartozik.

Gerlától 1-1,5 km-re fekszik Póstelek - a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani Weinckheim birtok - ahová Gerláról a sárga túrista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni.

Tartalomjegyzék

Adatok

Története

Az iskola épülete (2003)
A település nevének, meglétének első írásos nyomai 1295-ből származnak. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során a Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a XIV-XVI században az Ábrahámffy család (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vizi malma volt Gerlának, ezek igen értékessé tették. Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot Zsoldos Istvánnak, Gombos Györgynek és Trombitás Istvánnak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben elpusztult, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban került Harruckern János György tulajdonába. A gyulai uradalmat Harruckern György szolgálatai elismeréséül kapta IV. Károlytól. A Harruckern család férfi ágon kihalt. A település XVIII. században már a Wenckheim család birtokát képezte. A gerlai kastélyt és magtárat 1854-1862 között gróf Wenkcheim Károly építette Ybl Miklós tervei alapján. 1888. tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alatt úszott.

A II. világháború után a kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület. Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították. Önállósága 1984. január 1-jén megszűnt, VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. 1998. szeptember 1. óta Gerlát kerékpárút köti össze Békéscsabával.

Lásd még

Gerlai vonatkozású szócikkek

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Térképek, birtokvázlatok

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Gerla
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök