Gaburek Károly (1936–1986)
A BékésWiki wikiből
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (kép feltöltése) |
(Nyelvi ellenőrzés) |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
- | '''Békéscsabán született [[1936]]. [[április 5.|április 5-én]].''' Édesapja asztalos, amatőr festő volt. '''Az általános iskola elvégzése után''' gimnáziumba jelentkezett, de '''a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt'''. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért '''járt''' második osztályos korától az ismert csabai festőművész, '''[[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]] szakkörébe''', ahol megpróbálta a rajzolás és festés műhelytitkait | + | '''Békéscsabán született [[1936]]. [[április 5.|április 5-én]].''' Édesapja asztalos, amatőr festő volt. '''Az általános iskola elvégzése után''' gimnáziumba jelentkezett, de '''a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt'''. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért '''járt''' második osztályos korától az ismert csabai festőművész, '''[[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]] szakkörébe''', ahol megpróbálta ellesni a rajzolás és festés műhelytitkait. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként '''különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba'''. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd [[1955|1955-től]] '''az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett'''. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. '''[[1960|1960-ban]] kapta meg az oklevelet'''. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem." |
- | A diploma megszerzése után, '''[[1960|1960-ban]] szülővárosában telepedett le. Ekkor lett tagja a | + | A diploma megszerzése után, '''[[1960|1960-ban]] szülővárosában telepedett le. Ekkor lett tagja a Művészeti Alap Dél-Alföldi Területi Munkacsoportjának''', s ettől az évtől állított ki rendszeresen. Több önálló bemutatója is volt, gyakran vett részt csoportos tárlatokon. Közben '''hat évig a Békés Megyei Tanács Tervezőirodáján dolgozott''' grafikusként. |
- | Gaburek Károly '''művészetének egyik alapélménye az ember és természet ősi és mindig | + | Gaburek Károly '''művészetének egyik alapélménye az ember és természet ősi és mindig megújuló együttélése'''. Alkotásaiban a vásárhelyi iskola és az alföldi realisták hatása érvényesült. '''Életműve a tájszeretetre és a humánumra épült'''. Monumentalitás, drámai erő, feszültség jellemzi műveinek többségét. Különös tekintettel nyúlt a család és az anyaság témájához, melynek oka, hogy '''utóda nem született'''. |
- | Műveiből '''tárlatot nyitottak megyeszerte''' ([[Békéscsaba]], [[Orosháza]], [[Gyoma]], [[Gyula]]), Budapesten, de külföldön, például Zrenjaninban is ([[1972]]). '''Első önálló | + | Műveiből '''tárlatot nyitottak megyeszerte''' ([[Békéscsaba]], [[Orosháza]], [[Gyoma]], [[Gyula]]), Budapesten, de külföldön, például Zrenjaninban is ([[1972]]). '''Első önálló tárlata [[1973]] [[október 14.|október 14-én]] nyílt meg a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]].''' [[1973|1973-ban]] felajánlotta négy alkotását az új központi fűtést és új bútorokat kapó Vilim utca óvoda számára. Neki köszönhetően a KISZ-lakótelepi óvoda is faliképpel gazdagodott. |
- | Művészete elismeréseképpen '''négy alkalommal Miniszteri Nívódíjat, [[1971|1971-ben]] a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulóján a Békés Megyei Tanács jutalmazta kiemelkedő népművelői munkásságáért. [[1973|1973-ban]] Békéscsaba város különdíját kapta'''. Nagyjából 2000 alkotása létezik, melyek közintézményekben, hazai és külföldi közgyűjteményekben és magánkézben vannak. Békéscsabán, Orosházán és [[Békés|Békésen]] találhatók meg faliképei. | + | Művészete elismeréseképpen '''négy alkalommal Miniszteri Nívódíjat kapott, [[1971|1971-ben]] a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulóján a Békés Megyei Tanács jutalmazta kiemelkedő népművelői munkásságáért. [[1973|1973-ban]] Békéscsaba város különdíját kapta'''. Nagyjából 2000 alkotása létezik, melyek közintézményekben, hazai és külföldi közgyűjteményekben és magánkézben vannak. Békéscsabán, Orosházán és [[Békés|Békésen]] találhatók meg faliképei. |
- | Gaburek Károlyhoz nem csak a festmények készítése állt közel. [[1978]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] [[Mladonyiczky Béla (1936-1995)|Mladonyiczky Béla]] műtermének udvarán tartott művészi összejövetelen | + | Gaburek Károlyhoz nem csak a festmények készítése állt közel. [[1978]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] [[Mladonyiczky Béla (1936-1995)|Mladonyiczky Béla]] műtermének udvarán tartott művészi összejövetelen ő készítette el a birkapörköltet. |
Utolsó kiállítása nem sokkal az 50. születésnapját követően [[1986]] áprilisában nyílt a Megyei Tanács székházában. Békéscsabán halt meg [[1986]]. [[június 23.|június 23-án]] hosszantartó betegség után. [[július 4.|Július 4-én]] a békéscsabai ligeti temetőben helyezték végső nyugalomba. | Utolsó kiállítása nem sokkal az 50. születésnapját követően [[1986]] áprilisában nyílt a Megyei Tanács székházában. Békéscsabán halt meg [[1986]]. [[június 23.|június 23-án]] hosszantartó betegség után. [[július 4.|Július 4-én]] a békéscsabai ligeti temetőben helyezték végső nyugalomba. | ||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
- | * 2006-ban a festőművész '''születésének 70., halálának 20. évfordulóján Otthonainkból címmel nyílt tárlat''' a Munkácsy Mihály Emlékházban 13 | + | * 2006-ban a festőművész '''születésének 70., halálának 20. évfordulóján ''Otthonainkból'' címmel nyílt tárlat''' a Munkácsy Mihály Emlékházban 13 családok kölcsönzött festményből. |
* '''1996-ban''', születésének 60. évfordulója alkalmából Békéscsabán a Zsíros utca 13. szám alatt '''[[Gaburek Károly-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak tiszteletére.''' | * '''1996-ban''', születésének 60. évfordulója alkalmából Békéscsabán a Zsíros utca 13. szám alatt '''[[Gaburek Károly-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak tiszteletére.''' | ||
A lap 2018. október 16., 12:48-kori változata
festőművész
Tartalomjegyzék |
Élete
Békéscsabán született 1936. április 5-én. Édesapja asztalos, amatőr festő volt. Az általános iskola elvégzése után gimnáziumba jelentkezett, de a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért járt második osztályos korától az ismert csabai festőművész, Mokos József szakkörébe, ahol megpróbálta ellesni a rajzolás és festés műhelytitkait. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd 1955-től az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. 1960-ban kapta meg az oklevelet. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem."
A diploma megszerzése után, 1960-ban szülővárosában telepedett le. Ekkor lett tagja a Művészeti Alap Dél-Alföldi Területi Munkacsoportjának, s ettől az évtől állított ki rendszeresen. Több önálló bemutatója is volt, gyakran vett részt csoportos tárlatokon. Közben hat évig a Békés Megyei Tanács Tervezőirodáján dolgozott grafikusként.
Gaburek Károly művészetének egyik alapélménye az ember és természet ősi és mindig megújuló együttélése. Alkotásaiban a vásárhelyi iskola és az alföldi realisták hatása érvényesült. Életműve a tájszeretetre és a humánumra épült. Monumentalitás, drámai erő, feszültség jellemzi műveinek többségét. Különös tekintettel nyúlt a család és az anyaság témájához, melynek oka, hogy utóda nem született.
Műveiből tárlatot nyitottak megyeszerte (Békéscsaba, Orosháza, Gyoma, Gyula), Budapesten, de külföldön, például Zrenjaninban is (1972). Első önálló tárlata 1973 október 14-én nyílt meg a Munkácsy Mihály Múzeumban. 1973-ban felajánlotta négy alkotását az új központi fűtést és új bútorokat kapó Vilim utca óvoda számára. Neki köszönhetően a KISZ-lakótelepi óvoda is faliképpel gazdagodott.
Művészete elismeréseképpen négy alkalommal Miniszteri Nívódíjat kapott, 1971-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulóján a Békés Megyei Tanács jutalmazta kiemelkedő népművelői munkásságáért. 1973-ban Békéscsaba város különdíját kapta. Nagyjából 2000 alkotása létezik, melyek közintézményekben, hazai és külföldi közgyűjteményekben és magánkézben vannak. Békéscsabán, Orosházán és Békésen találhatók meg faliképei.
Gaburek Károlyhoz nem csak a festmények készítése állt közel. 1978. augusztus 20-án Mladonyiczky Béla műtermének udvarán tartott művészi összejövetelen ő készítette el a birkapörköltet.
Utolsó kiállítása nem sokkal az 50. születésnapját követően 1986 áprilisában nyílt a Megyei Tanács székházában. Békéscsabán halt meg 1986. június 23-án hosszantartó betegség után. Július 4-én a békéscsabai ligeti temetőben helyezték végső nyugalomba.
Emlékezete
- 2006-ban a festőművész születésének 70., halálának 20. évfordulóján Otthonainkból címmel nyílt tárlat a Munkácsy Mihály Emlékházban 13 családok kölcsönzött festményből.
- 1996-ban, születésének 60. évfordulója alkalmából Békéscsabán a Zsíros utca 13. szám alatt emléktáblát avattak tiszteletére.
Katalógusok
- Gaburek Károly. Békéscsaba. Városi Tanács. Munkácsy Mihály Múzeum. 1973. október 14. -november 5. Bev. Enyedi G. Sándor. 1973. Dürer ny. Leporelló.
- Gaburek Károly. Az én műhelyem. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1984. április 13. - május 2. Bev. Sass Ervin. Fel. kiad. dr. Szabó Ferenc. Leporelló.
Források
- Andódy Tibor: Arcok közelről. Gaburek Károly. In: Békés Megyei Népújság. 40. évf. (1985. július 20.) 169. sz. 9. p
- B. Sajti Emese: Közös élményeken alapuló emberi, művészi kapcsolatokat teremteni… In. Békés Megyei Népújság, 33. évf. 199. szám, 1978. augusztus 24. 6.p (Látogatva: 2017.08.17.)
- Békés Megyei Népújság, 26. évf. 262. szám, 1971. november 6. 4.p (Látogatva: 2017.08.17.)
- Békés Megyei Népújság, 27. évf. 245. szám, 1972. október 17. 4.p (Látogatva: 2017.08.17.)
- Békés Megyei Népújság, 41. évf. 153. szám, 1986. július 1. 7.p (Látogatva: 2017.08.17.)
- Cs. Tóth János: Gaburek Károly festőművész kiállítása Békéscsabán. In. Békés Megyei Népújság, 41. évf. 80. szám, 1986. április 6. 4.p (Látogatva: 2017.08.17.)
- Dömötör János: Gaburek Károlyról. In: Új Aurora. 7. évf. (1979.) 1. sz. 77-81. p
- Festőt nem lehet feledni. In. Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 247. szám, 2006. október 20. 4.p (Látogatva: 2017.08.17.)
- Gaburek Károly 1936-1986. In: Békés Megyei Népújság. 41. évf. (1986. június 24.) 147. sz. 3. p
- Gaburek Károly kiállítása In. Békés Megyei Népújság, 28. évf. 240. szám, 1973. október 13. 12.p (Látogatva: 2017.08.17.)
- Gaburek Károly. Az én műhelyem. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1984. április 13. - május 2. Leporelló. (Önarckép)
- Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Huszár Rezső: Úgy emlékszem az absztraktokkal kezdtük... In: Békés Megyei Népújság. 17. évf. (1962. augusztus 5.) 182. sz. 4. p
- Koszta Rozália: Gaburek kiállítása elé. In: Új Aurora. 7. évf. (1979.) 1. sz. 76-77. p
- Központi fűtés, új bútorok, festmények az óvodának. In. Békés Megyei Népújság, 28. évf. 294. szám, 1973. december 16. 3.p (Látogatva: 2017.08.17.)
- Sass Ervin: Gaburek Károly kiállítása. In: Békés Megyei Népújság. 39. évf. (1984. április 25.) 96. sz. 6. p
- Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged: 1988. p. 191.
- Vass Márta: Arcok közelről. Gaburek Károly. In: Békés Megyei Népújság. 37. évf. (1982. március 20.) 67. sz. 9. p
- V. Kiss Margit: Falkép egy óvodában. In. Békés Megyei Népújság, 29. évf. 293. szám, 1974. december 15. 6.p (Látogatva: 2017.08.17.)