Becsey Oszkár (1889–1979)
A BékésWiki wikiből
a (Fejezetekre tagolás) |
a (kép feltöltése) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | |||
'''[[1889]]. [[június 12.|június 12-én]] [[Szabadka|Szabadkán]] született.''' Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte, ahol '''[[1913|1913-ban]] orvosi oklevelet kapott.''' | '''[[1889]]. [[június 12.|június 12-én]] [[Szabadka|Szabadkán]] született.''' Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte, ahol '''[[1913|1913-ban]] orvosi oklevelet kapott.''' | ||
| 12. sor: | 11. sor: | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| + | [[Fájl:Becsey csalad sirja.jpg|bélyegkép|300px|A Becsey család sírja]] | ||
Hatéves klinikai tevékenysége után '''[[1919|1919-ben]]''' a [[Békéscsaba|békéscsabai]] városi vezetés meghívására – '''[[Remenár Elek (1876-1959)|dr. Remenár Elek]] igazgató főorvos ajánlására – osztályvezető főorvosnak nevezték ki''' a közkórház belgyógyászati és fertőző osztályának élére. '''Fontosnak tartotta egy korszerű belgyógyászati osztály létrehozását, de lényegesnek tartotta a fertőzőbeteg-gyógykezelés elfogadható szintre emelését.''' Osztályán egy gyenge minőségű röntgenkészüléken végezte a röntgendiagnosztikát és létrehozott egy jól felszerelt laboratóriumot is. Az alapvető vizsgálatok elvégzésére megtanította az orvosokat és ápolónőket is. Szükségesnek tartotta egy központi laboratórium és kórbonctani részleg felállítását. A fertőzőbeteg-ellátás területén már nehezebben tudott eredményeket elérni, mindig ellenállásba ütközött a kórházi bizottságnál. '''A 25 ágyas fertőző pavilont 50 ágyasra szerette volna bővíteni''', mert a járványos betegségek nagy számban tizedelték a város lakosságát. Az eredménytelen kísérletezés után [[1940|1940-ben]] 10.000 pengőt ajánlott fel a kórházi fertőzőpavilon bővítésére, azzal a feltétellel, hogy az építkezést a következő évben kezdjék meg és a nevét ne tüntessék fel sehol. A kórházi bizottság és Jánossy Gyula polgármester a felajánlott támogatást hálával vette tudomásul, '''[[1942|1942-ben]] megvalósult a fertőző osztály kibővítése'''. | Hatéves klinikai tevékenysége után '''[[1919|1919-ben]]''' a [[Békéscsaba|békéscsabai]] városi vezetés meghívására – '''[[Remenár Elek (1876-1959)|dr. Remenár Elek]] igazgató főorvos ajánlására – osztályvezető főorvosnak nevezték ki''' a közkórház belgyógyászati és fertőző osztályának élére. '''Fontosnak tartotta egy korszerű belgyógyászati osztály létrehozását, de lényegesnek tartotta a fertőzőbeteg-gyógykezelés elfogadható szintre emelését.''' Osztályán egy gyenge minőségű röntgenkészüléken végezte a röntgendiagnosztikát és létrehozott egy jól felszerelt laboratóriumot is. Az alapvető vizsgálatok elvégzésére megtanította az orvosokat és ápolónőket is. Szükségesnek tartotta egy központi laboratórium és kórbonctani részleg felállítását. A fertőzőbeteg-ellátás területén már nehezebben tudott eredményeket elérni, mindig ellenállásba ütközött a kórházi bizottságnál. '''A 25 ágyas fertőző pavilont 50 ágyasra szerette volna bővíteni''', mert a járványos betegségek nagy számban tizedelték a város lakosságát. Az eredménytelen kísérletezés után [[1940|1940-ben]] 10.000 pengőt ajánlott fel a kórházi fertőzőpavilon bővítésére, azzal a feltétellel, hogy az építkezést a következő évben kezdjék meg és a nevét ne tüntessék fel sehol. A kórházi bizottság és Jánossy Gyula polgármester a felajánlott támogatást hálával vette tudomásul, '''[[1942|1942-ben]] megvalósult a fertőző osztály kibővítése'''. | ||
A lap 2018. október 9., 15:53-kori változata
belgyógyász főorvos
Tartalomjegyzék |
Élete
1889. június 12-én Szabadkán született. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte, ahol 1913-ban orvosi oklevelet kapott.
1913-tól 1919-ig az ország egyik leghíresebb belgyógyászati klinikáján Jendrassik Ernő akadémikus mellett dolgozott tanársegédként. Pesten bel- és ideggyógyászatból kitűnő képzettséget kapott, ugyanakkor bővítette kórtani és laboratóriumi ismereteit is. Korányi Sándornál belgyógyászatot, Lenhossek Mihálynál anatómiát tanult, fizikából Eötvös Lóránd vizsgáztatta.
A mély vallású humanista orvos két gyermekét már kiskorukban elvesztette, a legidősebb fiú pedig felnőtt korában halt meg. Ő maga gégerák miatt súlyos műtéten esett át, de erős akarattal újra megtanult beszélni.
1979. május 13-án, 90 éves korában hunyt el Békéscsabán.
Munkássága
Hatéves klinikai tevékenysége után 1919-ben a békéscsabai városi vezetés meghívására – dr. Remenár Elek igazgató főorvos ajánlására – osztályvezető főorvosnak nevezték ki a közkórház belgyógyászati és fertőző osztályának élére. Fontosnak tartotta egy korszerű belgyógyászati osztály létrehozását, de lényegesnek tartotta a fertőzőbeteg-gyógykezelés elfogadható szintre emelését. Osztályán egy gyenge minőségű röntgenkészüléken végezte a röntgendiagnosztikát és létrehozott egy jól felszerelt laboratóriumot is. Az alapvető vizsgálatok elvégzésére megtanította az orvosokat és ápolónőket is. Szükségesnek tartotta egy központi laboratórium és kórbonctani részleg felállítását. A fertőzőbeteg-ellátás területén már nehezebben tudott eredményeket elérni, mindig ellenállásba ütközött a kórházi bizottságnál. A 25 ágyas fertőző pavilont 50 ágyasra szerette volna bővíteni, mert a járványos betegségek nagy számban tizedelték a város lakosságát. Az eredménytelen kísérletezés után 1940-ben 10.000 pengőt ajánlott fel a kórházi fertőzőpavilon bővítésére, azzal a feltétellel, hogy az építkezést a következő évben kezdjék meg és a nevét ne tüntessék fel sehol. A kórházi bizottság és Jánossy Gyula polgármester a felajánlott támogatást hálával vette tudomásul, 1942-ben megvalósult a fertőző osztály kibővítése.
A II. világháború idején bátor magatartást tanúsított, amikor osztályán zsidó származású orvosokat alkalmazott a katonai gyakorlatra hívott orvosok helyett, akiknek egyúttal az életét is megmentette. 1946-ban minden jogigény nélkül, koholt vádakkal eltávolították az osztályáról. A betegek és a közvélemény felháborodásának nyomására 1948-ban rehabilitálták. Orvosi tevékenységét nyugdíjas korában megyeszerte híres rendelőjében – a Deák utca 5. szám alatt – folytatta, egészen 1978 januárjáig, amikor beszüntette a rendelést.
Dr. Becsey jelentős szerepet vállalt a város társadalmi életében is: tagja volt a békéscsabai Levente Egyesületnek, az 1927-ben megszerveződő békéscsabai autós és motoros egyesület, az Alföldi Touring Club választmányi tagjaként vállalt szerepet. Jogosítványt motorkerékpár vezetésére 1926 nyarán szerzett. Társelnöke volt az 1937-ben megalakuló Békéscsabai Orvosi Körnek dr. Donner László és dr. Feldmann Ignácz mellett. Többször az adományozott szegény iskolás gyermekeknek és a legtöbbet adózó békéscsabaiak között is megtaláljuk a nevét. Előadásokat tartott katolikus programokon és orvosi tanfolyamokon is.
1965-ben a békéscsabai kórház jubileumi ünnepségén a nyugdíjas Becsey doktor dicsérő oklevelet vehetett át a városi tanács elnökétől. Ugyanebben az évben közlekedési balesetet szenvedett Békéscsabán, lábtöréssel került kórházba.
Emlékezete
- Születésének századik évfordulójára emlékezve, 1989. október 19-én ünnepséget rendeztek a Réthy Pál Kórház és Rendelőintézetben. Az emléknap során leplezték le emléktábláját a fertőző osztályon, majd a Városi Tanács dísztermében tudományos ülést tartottak.
- 1990-ben felmerült, hogy az egészségügyi szakközépiskola felveszi Dr. Becsey Oszkár nevét.
- Rendelője utcáját 1991-ben tiszteletére Dr. Becsey Oszkár utcára nevezték át.
Források
- Akikről utcákat nevezhetnek el... Dr. Becsey Oszkár. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. (1990.) 42.sz. 2. p.
- Békés Megyei Hírlap, 46. évf. 215. szám, 1991. szeptember 13. 5.p (Látogatva: 2017.06.14.)
- Békés Megyei Népújság, 20. évf. 142. szám, 1965. június 18. 2.p (Látogatva: 2017.06.14.)
- Békés Megyei Népújság, 20. évf. 154. szám. 1965. július 2. 8.p (Látogatva: 2017.06.14.)
- Békés Megyei Népújság, 31. évf. 231. szám. 1976. szeptember 30. 4.p (Látogatva: 2017.06.14.)
- Békés Megyei Népújság, 32. évf. 303. szám. 1977. december 25. 13.p (Látogatva: 2017.06.14.)
- Békés Megyei Népújság, 44. évf. 246. szám. 1989. október 17. 6.p (Látogatva: 2017.06.14.)
- Békés Megyei Népújság, 45. évf. 61. szám. 1990. március 12. 3.p (Látogatva: 2017.06.14.)
- Békés, 63. évf. 27. szám, 1931. április 4. 7.p (Látogatva: 2017.06.15.)
- Békés, 63. évf. 83. szám, 1931. október 17. 4.p (Látogatva: 2017.06.15.)
- Békésmegyei közlöny, 52. évf. 292. szám, 1925. december 24. 2.p (Látogatva: 2017.06.15.)
- Békésmegyei közlöny, 53. évf. 159. szám, 1926. július 17. 1.p (Látogatva: 2017.06.15.)
- Békésmegyei közlöny, 53. évf. 49. szám, 1926. március 2. 2.p (Látogatva: 2017.06.15.)
- Békésmegyei közlöny, 54. évf. 117. szám, 1927. május 24. 2.p (Látogatva: 2017.06.15.)
- Békésmegyei közlöny, 64. évf. 51. szám, 1937. március 4. 3.p (Látogatva: 2017.06.15.)
- Körösvidék, 2. évf. 276. szám, 1921. december 6. 3.p (Látogatva: 2017.06.16.)
- Körösvidék, 3. évf. 291. szám, 1922. december 21. 3.p (Látogatva: 2017.06.16.)
- Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig… : a békéscsabai kórház története In. Békési Élet, 9. évf. 1974. 194-195.p (Látogatva: 2017.06.16.)
- Sonkoly Kálmán: Száz éve született Békés megye kimagasló orvosegyénisége: dr. Becsey Oszkár. (1889-1979) In: Békési Élet. 24. évf. (1989.) 4. sz. p. 454-463. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
