Kemény Mihály (1825–1903)
A BékésWiki wikiből
a (képek feltöltése) |
a (→Munkássága: Boczkó hivatkozás) |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
[[Békéscsaba|Békéscsabára]] [[1849|1849-ben]] került, s bár eredetileg tanítóképezdét (tanítóképzőt) végzett, itt '''[[1861|1861-ig]] Csaba első községi mérnöke'''ként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. [[1855|1855-ben]] térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, [[1859|1859-ben]] pedig a város körüli szabad területekről. [[1857]] tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is bekapcsolni kívánta a Tiszavidéki Vasút új vonalába. | [[Békéscsaba|Békéscsabára]] [[1849|1849-ben]] került, s bár eredetileg tanítóképezdét (tanítóképzőt) végzett, itt '''[[1861|1861-ig]] Csaba első községi mérnöke'''ként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. [[1855|1855-ben]] térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, [[1859|1859-ben]] pedig a város körüli szabad területekről. [[1857]] tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is bekapcsolni kívánta a Tiszavidéki Vasút új vonalába. | ||
| - | Mérnöki állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. [[Boczkó Dániel]] halála után [[1870|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. Országgyűlési beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok Doboka vármegye, majd [[1879|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett. | + | Mérnöki állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. [[Boczkó Dániel (1789–1870)|Boczkó Dániel]] halála után [[1870|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. Országgyűlési beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok Doboka vármegye, majd [[1879|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett. |
Igen fordulatos, aktív életet élt. Tagja volt az [[1861|1861-ben]] alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés megyei honvédegyletnek, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott, a kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára. | Igen fordulatos, aktív életet élt. Tagja volt az [[1861|1861-ben]] alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés megyei honvédegyletnek, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott, a kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára. | ||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
Békéscsabáról való távozása után is fenntartotta a kapcsolatot a város polgárságával, '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''; nem múlt el március 15. anélkül, hogy a kört ne üdvözölte volna. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a békés-csanádi evangélikus egyházmegye felügyelője volt, [[1881|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották. | Békéscsabáról való távozása után is fenntartotta a kapcsolatot a város polgárságával, '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''; nem múlt el március 15. anélkül, hogy a kört ne üdvözölte volna. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a békés-csanádi evangélikus egyházmegye felügyelője volt, [[1881|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották. | ||
| - | Kemény Mihályt '''[[1890|1890-ben]] nyugdíjazták''', de a Csanád megyei honvédegylet elnökeként továbbra is aktív maradt. | + | Kemény Mihályt '''[[1890|1890-ben]] nyugdíjazták''', de a Csanád megyei honvédegylet elnökeként továbbra is aktív maradt. |
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
A lap 2018. május 11., 18:48-kori változata
mérnök, közgyám, országgyűlési követ
Tartalomjegyzék |
Élete
Makón született 1824-ben. Az 1830-as évek második felében Aszód evangélikus gimnáziumába járt; Petőfi iskolatársa volt.
Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, 1849 nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki szívén viselte 1848‒49 eszméit.
Testvére, Kemény József, Makón volt lelkész, 1880-ben halt meg. Fia, Kemény Géza, Mezőhegyesen dolgozott mint uradalmi intéző.
Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, 1906. július 8-án hunyt el Brassóban szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban.
Munkássága
Békéscsabára 1849-ben került, s bár eredetileg tanítóképezdét (tanítóképzőt) végzett, itt 1861-ig Csaba első községi mérnökeként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. 1855-ben térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, 1859-ben pedig a város körüli szabad területekről. 1857 tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is bekapcsolni kívánta a Tiszavidéki Vasút új vonalába.
Mérnöki állását feladva tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnökeként támogatta a polgári magániskola létesítését. Boczkó Dániel halála után 1870-ben Csaba országgyűlési követe lett, és három cikluson át, 1878-ig képviselte a várost a Parlamentben. Országgyűlési beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. 1878 novemberében elköltözött Csabáról, s előbb Szolnok Doboka vármegye, majd 1879-ben Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.
Igen fordulatos, aktív életet élt. Tagja volt az 1861-ben alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés megyei honvédegyletnek, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott, a kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth 1868-ban Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, 2012 augusztusában került vissza Békéscsabára.
Békéscsabáról való távozása után is fenntartotta a kapcsolatot a város polgárságával, a Polgári Körrel, mely örökös díszelnökévé választotta; nem múlt el március 15. anélkül, hogy a kört ne üdvözölte volna. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a békés-csanádi evangélikus egyházmegye felügyelője volt, 1881-ben pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.
Kemény Mihályt 1890-ben nyugdíjazták, de a Csanád megyei honvédegylet elnökeként továbbra is aktív maradt.
Emlékezete
- 2013-ban emléktáblát avattak tiszteletére a városháza földszinti árkádsorán.
Források
- Békés Megyei Közlöny, 1878. július 7., 5. évf. 54. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
- Békés, 1870. október 30., 2. évf. 44. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
- Békés, 1899. augusztus 6., 31. évf. 179. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
- Békés, 1903. július 19., 35. évf. 29. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
- Békés, 1906. december 16., 38. évf. 50. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
- Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005−2015 között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. Szerkesztette: Jároli József. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei Közlöny, 1877. augusztus 19., 4. évf. 66. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei Közlöny, 1878. július 4., 5. évf. 53. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei Közlöny, 1879. október 2., 6. évf. 104. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei Közlöny, 1880. április 13., 8. évf. 70. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei Közlöny, 1881. július 12.., 7. évf. 84. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei Közlöny, 1899. augusztus 3., 26. évf. 62. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei Közlöny, 1903. július 12., 30. évf. 56. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei Közlöny, 1903. július 23., 30. évf. 59. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
- Csabai Mérleg, 2002. május 2., 12. évf. 9. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
- Gécs Béla: A békéscsabai városháza krónikája, Békéscsaba, 2013. Lelőhelye: Békés Megyei
- Körösvidék, 1922. augusztus 8., 3. évf. 179. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
- Körösvidék, 1922. május 16., 3. évf. 110. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
