Várkonyi János (festőművész)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
Jzoltan (vitalap | szerkesztései)
(Új oldal, tartalma: „festőművész == Élete == '''Várkonyi János Békéscsabán született 1947. szeptember 23-án.''' Középiskolás éveiben '…”)
Újabb szerkesztés →

A lap 2018. május 10., 15:14-kori változata

festőművész

Tartalomjegyzék

Élete

Várkonyi János Békéscsabán született 1947. szeptember 23-án.

Középiskolás éveiben Mokos József szakkörébe járt. A Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola földrajz‒rajz szakát végezte el 1971-ben, mesterei Cs. Pataj Mihály, Vinkler László és Fischer Ernő voltak. 1971-től Mezőberényben, majd 1979-től Békéscsabán rajzot és művészettörténetet tanított. Már a főiskola elvégzése után belecsöppent a művészeti közéletbe, jelentős hazai és külföldi tárlatokon vett részt.

A kezdetektől bekapcsolódott a békéscsabai Országos Grafikai Művésztelep munkájába, a békési Csuta és a nagykanizsai Ludvig Nemzetközi Művésztelep állandó résztvevője volt. Festményei hazai múzeumokban, közintézményekben és külföldi magánygyűjteményekben is megtalálhatók (Ausztria, Bulgária, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Szlovákia, Szlovénia, Ausztrália, Japán, Kanada, USA). Békéscsaba önkormányzata gazdag Várkonyi János-kollekcióval rendelkezik.

Művészete

Várkonyi János cizelláltan és mívesen megkomponált festményein a lírai humanizmus, figuratív munkáiban a romantika és az irónia egyaránt felfedezhető. Alkotásai meseszerű utazások az időben, ember- és természetszeretetet sugároznak, érzelmek kifejeződései színekben, formákban, békéscsabai hangulatok, álomszerű tájak. A táblaképek mellett könyvillusztrációkat és grafikákat is készít. Művészettörténészek Várkonyi Jánosról:

„Eszközei, hangulati tónusai, gesztusai: az irónia, a groteszk, a megsemmisítő hevületű vagy abszurd leleplező helyzetek, viszonyok s a nosztalgikus visszagyönyörködés a kis dolgok, a régi jó meleg emberi kapcsolatok félmúltjába. Stíluselemei pedig: a holland kismesterek pontos mívessége. Munkácsy ember- és Csontváry tájábrázoló fantasztikuma, s a rejtett összefüggések szürrealista feltáró technikája.”

„E magának teremtett, múltidéző, jelmezes, romantikus világban zajló jelenetek nem mentesek a groteszk hangvételtől sem. A képein ábrázolt jeleneteket homogén háttér elé helyezi, az elő- és középtérben színpadként szolgáló képrészre komponálva.”

„Gyakran ihleti meg ecsetét múltunk, közelmúltunk világa, történései és emberei egyaránt. Nem nosztalgikus visszakívánás hatja át e műveit, hanem sokkal inkább a különös iránti, nem szépítő, megmosolyogtató, humorral átszőtt érdeklődést érezzük bennük. Nem a sokkolás, nem a világ megváltoztatása, inkább a bensőséges örömszerzés munkásságának célja és egyben sikerének titka is.”

Művészeti szervezeti tagságai

Főbb díjai

Murális munkái

Válogatott kiállításai

Önálló

Kollektív

Külföldi tárlatok

Önálló

Kollektív

Források

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök