Papp János (1933–2007)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
Ker0 (vitalap | szerkesztései)
(Új oldal, tartalma: „főiskolai tanár == Élete == Papp János 1933. március 17-én született Makón. '''Édesapja''' pénzügyi tisztviselő volt, aki '''József Att…”)
Újabb szerkesztés →

A lap 2018. február 14., 16:30-kori változata

főiskolai tanár

Tartalomjegyzék

Élete

Papp János 1933. március 17-én született Makón. Édesapja pénzügyi tisztviselő volt, aki József Attilával egy időben járt a makói gimnáziumba, s akit még Juhász Gyula tanított. Az általános iskolát Makón végezte, gimnáziumi éveit Zilahon és Esztergomban töltötte, végül a makói Csanád Vezér Gimnáziumban (később Szántó Kovács János Gimnázium) érettségizett. Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar‒történelem szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet 1955-ben, ezzel párhuzamosan zenekonzervatóriumot végzett. Szintén a szegedi egyetemen nyert bölcsészettudományi doktori címet 1964-ben. Karmester szeretett volna lenni, ám az élet a tanári pályára vezette. Negyvenhat évet töltött a katedrán. 1955-től 1974-ig Békéscsabán, a Rózsa Ferenc Gimnázium tanáraként generációkat nevelt a magyar nyelv és irodalom szeretetére. 1974-től tizenhárom éven át Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola adjunktusa, majd 1977-től docense. 1987-ben Békéscsabára hívták, 1989-ig az új tanítóképző főiskolán tanszéki csoportvezető főiskolai docens volt, 1990-től a magyar nyelv és irodalom tanszék tanszékvezető főiskolai tanáraként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1962-ben házasságot kötött Ádám Györgyi matematikatanárral, egy fiuk született, Péter. Sokoldalú, érdeklődő ember volt, tanítványai, munkatársai körében köztiszteletnek örvendett. Élete javát Békéscsabán töltötte, szinte nap mint nap eljárt a megyei könyvtárba. A városban rengetegen ismerték és kedvelték a mindig kedves, mosolygós, ősz hajú tanár urat. Igazi úriember és européer volt. Nagy zenerajongó hírében állt, rendszeresen publikált az Opera című folyóiratban. Nyitott volt más népek és országok élete és kultúrája iránt, nagyon szeretett utazni, amikor csak tehette, járta a világot. Papp János 2007. április 12-én, hetvennégy évesen, rövid betegség után hunyt el. Budapesten helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Publikációinak száma megközelíti a háromszázat. Színháztörténeti, irodalomtörténeti munkái mellett számos kiadványt, könyvet szerkesztett, válogatásokat adott közre, könyv-, színházi, zenekritikákat írt, honismereti, helytörténeti, hadtörténeti kérdésekkel is foglalkozott. Több, Békéscsabával és Békés megyével kapcsolatos írás mellett nevéhez fűződik a szegedi, a pécsi, a miskolci opera történetének feldolgozása. A nyomdászok nagy barátja volt, tiszteletbeli nyomdásznak számított. Évtizedekig tartó kapcsolata a nyomdászszakmával 1964-ben kezdődött, amikor a Rózsa Ferenc Gimnáziumban elindult az első szedőosztály, és Papp János bekapcsolódott a képzésbe. Közreműködésével 1966-tól kezdődően a tanműhely kiadásában több könyv és könyvsorozatok látott napvilágot. A Bibliotheca Bekesiensis címmel 1967-ben indult könyvsorozat 1‒11. kötetének sorozatszerkesztője Papp János volt. A gyomai Kner Nyomdával való együttműködésének köszönhetően született meg a Kner Nyomdaipari Múzeum Füzetei című igényes sorozat, amelyből négy kötetnek Papp János a szerzője. Másik kedvenc területe a békéscsabai színészet volt, ennek történetét négy kötetben dolgozta fel. Jelentős munkái közé tartozik még a Hangversenyélet Békéscsabán című könyv.

Díjak, kitüntetések

Válogatott könyvei, tanulmányai

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök