Haan Albert (1891–?)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „városi aljegyző, kihágási bíró, könyvtáros Haan Albert ==Élete== '''Haan Albert Lajos Imre 1891. [[m…”)
19. sor: 19. sor:
Az utolsó ismert információ (Féja Géza közlése) szerint 1949-ben mint közveszélyes őrültet ápolták. Halálának körülményeiről és időpontjáról jelenleg nincs ismert adat.
Az utolsó ismert információ (Féja Géza közlése) szerint 1949-ben mint közveszélyes őrültet ápolták. Halálának körülményeiről és időpontjáról jelenleg nincs ismert adat.
 +
[[Fájl:Haan Albert kezevonasa retusalt.jpg‎|bélyegkép|250px|Haan Albert kezevonása]]
==Művei==
==Művei==
'''könyvek, tanulmányok'''
'''könyvek, tanulmányok'''

A lap 2018. január 29., 20:22-kori változata

városi aljegyző, kihágási bíró, könyvtáros

Haan Albert

Tartalomjegyzék

Élete

Haan Albert Lajos Imre 1891. május 5-én született Békéscsabán. Édesapja Haan Béla, csabai hites köz- és váltóügyvéd, édesanyja Keller Mária, Keller Imre gyulai ügyvéd leánya. Keresztszülei Donner Lajos és neje, Haan Ida voltak. Testvérei: Haan Ágnes, Haan Dóra, Haan Incze Ádám István. 1901 és 1908 között a békéscsabai Rudolf-gimnázium tanulója volt, ahol Zvarinyi Lajostól magánrajzórákat, Falchetto Ettore olasz vívómestertől vívóleckéket is vett. Tagja volt a gimnázium Segítő-egyesületének. Az 1908/1909-es tanévet a Soproni Líceumban kezdte, de kimaradt. Érettségi vizsgáját valószínűleg a Rudolf-főgimnáziumban tette le. A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen jogi diplomát és államtudományi doktorátust szerzett. 1916-ban állt Békés vármegye szolgálatába, mint közigazgatási gyakornok, de katonai szolgálat miatt ténylegesen csak később kezdte meg a munkát. A következő évi győzelmes bukovinai harcok után soron kívül kapta meg a zászlósi rangot. A háborúban szerzett érdemei elismeréséül Bronz Vitézségi Érmet, Károly-csapatkeresztet kapott. 1923-tól 1940-ig aljegyzőként és kihágási bíróként dolgozott Békéscsabán.

Munkássága

1916-ban nevezték ki díjtalan közigazgatási gyakornokká, szolgálatát a békéscsabai járás főszolgabírája mellett kezdte meg. 1917-ben segélydíjas vármegyei közigazgatási gyakornokká nevezték ki, de mivel katonai szolgálatát töltötte, az állást csak később foglalta el. 1921-ben a gyulai járási szolgabírói állást, 1922-ben az orosházi járási szolgabírói állást töltötte be ideiglenesen. 1923-tól dolgozott Békéscsaba közigazgatásában. 1924-től mint II. aljegyző, 1925-től 1940-ig mint I. oszt. aljegyző. Emellett kihágási bíróként is működött. 1925-től tagja volt a városi múzeumi bizottságnak, és ő töltötte be a múzeumi könyvtárosi állást. 1925 szeptemberében nyílt meg a múzeum új olvasóterme, melynek könyvanyagát már Haan Albert válogatta össze, sőt saját könyvtárából is felajánlott főleg szépirodalmi műveket. Az olvasóterem igen kevés ideig állt az olvasók rendelkezésére, és Haan sem szívesen kölcsönzött könyvet, a könyvekért kauciót kért. Működése alatt a könyvtár állománya igen kevés példánnyal gyarapodott. A múzeumban töltött évei alatt részt vett az ásatásokban is.

Tevékenyen részt vett Békéscsaba kulturális, társadalmi életében. Jelentős szerepet vállalt az Alföldi Műbarátok Köre, az Auróra Kör irodalmi szakosztályának megalakításában. Titkára volt a csabai Kaszinó Egyletnek, jegyzői tisztséget töltött be a csabai Bethlen Gábor Szövetségnél. A CSAK (Csabai Atlétikai Klub) különböző bizottságainak is tagja volt. Helyismereti tárgyú előadásokat tartott, helyi témájú cikkeit a Körösvidék és a Békésmegyei Közlöny jelentette meg. Nagyobb lélegzetű művei (Herók Amerikája, A békéscsabai Köröscsatorna) folytatásokban szintén a Körösvidék hasábjain jelentek meg.

Díjak, elismerések

Halála

Az utolsó ismert információ (Féja Géza közlése) szerint 1949-ben mint közveszélyes őrültet ápolták. Halálának körülményeiről és időpontjáról jelenleg nincs ismert adat.

Haan Albert kezevonása

Művei

könyvek, tanulmányok

cikkek

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök