Kovács Pál (1901–1976)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „munkásigazgató, tanácselnök == Élete == Kovács Pál '''munkáscsaládban született 1901. december 24-én Békéscsabán'''. V…”)
Újabb szerkesztés →
A lap 2017. november 13., 20:37-kori változata
munkásigazgató, tanácselnök
Tartalomjegyzék |
Élete
Kovács Pál munkáscsaládban született 1901. december 24-én Békéscsabán. Volt mezőgazdasági napszámos, dolgozott építőipari munkások mellett, majd 1921-ben ácssegédlevelet szerzett.
Már húszévesen bekapcsolódott a munkásmozgalomba, és hosszú évekig az építőmunkások szakszervezeti mozgalmában tevékenykedett. A '20‒30-as években munkáért és keresetért szinte az egész országot bejárta, hogy családjának megélhetését biztosítani tudja. Gyakran kényszerült erre azért is, hogy munkásmozgalmi tevékenysége miatt elkerülje a csendőrség és a rendőrség zaklatását. A gazdasági válság után aktívan harcolt az első építőipari munkás kollektív szerződés kivívásáért.
1976. február 10-én hunyt el, sírja a Vasúti temetőben található.
Munkássága
1930-ban helyezkedett el a békéscsabai Hubertus textilgyárban mint ács. Részt vett a textilmunkások szervezett harcaiban, s mintegy összekötő szerepet töltött be a textilesek és a többi szervezett dolgozó között. A világháború után kezdetben a szakmájában dolgozott, és közben számos társadalmi feladattal bízták meg. Volt egyebek között igazoló bizottsági elnök és a népbíróság tagja. 1945-től 1949-ig a gyári MKP-pártszervezet titkári posztját töltötte be, ebben a minőségben hívta össze a Hubertus dolgozóit 1948. március 15-én, amikor bejelentették a gyárak államosítását. A Hubertus és a Rokka, a két legnagyobb békéscsabai textilüzem 1949 júliusában egyesült, s első munkásigazgatójául Kovács Pált nevezték ki.
1952-ben műszaki-gazdasági káderképző egyéves tanfolyamot végzett, képezte magát hurkolóipari ismereteinek bővítésében, s a marxizmus-leninizmus elmélete elmélyítésének érdekében is. 1954-től tagja volt a városi tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak. 1956. november 16-ig a Békéscsabai Kötöttárugyár igazgatójaként dolgozott. Békéscsaba politikai és társadalmi életének tevékeny irányítójának tartották, mint igazgatót és embert köztisztelet övezte.
A forradalom után, 1957 nyarán a városi tanács elnökének választották; 1958. december 1-jén a városi tanács végrehajtó bizottsága megerősítette tisztségében. 1963. március 4-ig állt a tanács élén, majd nyugdíjba vonult. Csaknem 25 évig az MSZMP városi bizottságának a tagja, és három cikluson át Békéscsaba országgyűlési képviselője volt. A parlamentben kiállt a gázvezeték rendszerének megyei kiépítéséért. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnökeként is tevékenykedett.
Hivatali ideje alatt 1957-ben indult a víztorony építése, befejezték az évekkel korábban ledöntött és beásott 101-es hősi emlékmű kiemelés utáni helyreállítását. Új vendéglő nyílt az Iparosok Házában. Korszerűsítették a Kórház utcai sporttelepet, és 29 új lakást adtak át a Bánszki utcában. 1958-ban nyolc mezőgazdasági termelőszövetkezet működött Békéscsaba határában. A város 2,3 millió forintot kapott beruházásokra. Százéves fennállását ünnepelte a csabai Dohánybeváltó, lakóházak épültek a Körös-parton, emeletes iskolát adtak át Jaminában. 1959-ben kívül-belül felújították a tanácsházát. 1960-tól vette kezdetét a városi ipartelepítés és a nagyarányú lakótelep-építés. Békéscsabát termelőszövetkezeti városnak ismerték el. A városon keresztül közlekedő volt kisvasút sínéit felszedték. Az Árpád ligetben új kutat fúrtak, és elkezdődött a strandfürdő bővítése. A volt vásártéren lakótelep építése indult. A kígyósi vízműből vezetékes ivóvíz látta el a város nagy részét. Felépült a szlovák diákotthon, és 15 éves jubileumát ünnepelte a Balassi táncegyüttes. Korszerű bisztró nyílt a főutcán. 1962-ben bővült és korszerűsödött a Békési Nyomda, felépült a Konzervgyár, valamint a Hűtőház korszerű üzeme.
Díjak, kitüntetések
- Munka Érdemrend arany fokozat
- Munka Érdemrend ezüst fokozat
- Szocialista Munkáért érdemérem
- Magyar Munka érdemérem
- Felszabadulási Jubileumi emlékérem
Források
- A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai I. kötet. Békéscsaba : MSZMP Békés megyei bizottsága, 1979. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békés Megyei Népújság, 1976. február 20., 31. évf. 43. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békés Megyei Népújság, 1976. február 25., 31. évf. 47. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békés Megyei Népújság, 1976. március 19., 31. évf. 67. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Csabai Mérleg, 2002. szeptember 26. 12. évf. 19. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
