Köles Pál (1921–2002)

A BékésWiki wikiből

A lap 2017. november 11., 21:46-kori változata

rendőr ezredes

Élete

Köles Pál az 50-es évek elején

Köles Pál Oroson született paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi cselédek (dohánykertészek) voltak. Gyermekkorát Nagykállón töltötte.

Elemi iskola után két gimnáziumi osztályt végzett el, majd kőműves segédként dolgozott 1942-ig, amikor is bevonult a magyar hadseregbe. A II. világháború után a rendőrség kötelékébe lépett 1945-ben.

Felesége szintén nagykállói származású Szabó Margit, négy gyermekük született: Köles István, Köles Margit, Köles Pál és Köles László. Elsőszülött fia Köles István később Békéscsaba város alpolgármestereként is tevékenykedett. Családja az 1956-os események után az utcára kerültek Békéscsabán. Első házassága a fegyházból szabadulása után tönkrement.

1968-ban újra megnősült, második felesége Megyeri Erzsébet Lídia. A házasságból egy gyermekük (Köles Edit) született.

2002. február 24-én Békéscsabán hajtotta örök álomra fejét.

Munkássága

Köles Pál, Köles István jr., Köles István

1946-ban már hadnagy, majd 1952-ben százados rangot kapott. Rendőrnyomozóként egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Békéscsabára 1955-ben Dunaújvárosból, amelyet sikerrel megoldott. 1955-től már a rendőrségen belül felemelte hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.

Az 1956-os események kezdetekor a Békés Megyei Rendőr Főkapitányság Bűnügyi osztályának vezetője volt. 1956. október 26-tól, az 56-os forradalom békéscsabai eseményeinek kezdőpontjától rendőrségi vezetőként a forradalmi események egyik meghatározó szereplőjévé vált. Sikerült elérnie, hogy 28-án az ÁVH tagjait a Honvédség lefegyverezze és őrizetbe vegye, valamint a párbizottság fegyvereit a rendőrséggel begyűjtötték, megelőzve ezzel minden vérontás lehetőségét a városban. A forradalmi tanács tagjaként ezután minden erejével a közrend megtartására törekedett. Nagyrészt neki is köszönhetően Békéscsabán az októberi események lincselések és lövések nélkül zajlottak le. 1956 novemberében a bevonuló orosz csapatok letartóztatták, majd 1957 decemberében a rendőrség állományából felfüggesztették, megkínozták és 7 év börtönre valamint vagyonelkobzásra ítélték. Köles Pál a váci fegyházban megismerkedett és barátságot kötött Göncz Árpád íróval, későbbi köztársasági elnökkel. A börtönből 1962-ben szabadult.

Szabadulása után azt terjesztette róla a párt, hogy fegyvereket osztott szét az ellenforradalomban a civileknek. Segédmunkásként, majd kőművesként hagyták dolgozni, de egy-egy helyen csak megszabott ideig. Gyermekei tanulását osztályidegen minősítéssel igyekeztek ellehetetleníteni. Köles Pál nem tört meg, bár keserű évtizedek vártak rá.

A rendszerváltás hozott számára rehabilitációt, 1990-ben a rendőrség visszafogadta soraiba, valamint ki is tüntette. Nyugalmazott rendőr ezredesként élte későnyugdíjas éveit. Emellett közéletileg is aktív maradt, kiterjesztett levelezésben állt több meghatározó, inkább jobboldali újságíróval és az 1956-os események krónikáit is kiegészítette cikksorozatokban. Emberi tartása sok békéscsabai polgár számára maradt emlékezetes.

Díjak, kitüntetések

• 1996-ban Békéscsabáért kitüntetésben részesült.

Forrás

• Köles család