Banner Benedek (1884–1968)

A BékésWiki wikiből

A lap 2017. november 9., 21:06-kori változata

régész, néprajzkutató, tanár

Élete

Banner Benedek

1884. április 25-én Székudvaron született. Édesapja Banner József (1848-1931) okl. gazda, édesanyja Wieland Mária Krisztina (1857-1893). Három testvére született: Mária (1882-1927), Miklós (1886-1941) és János (1888-1971).

Gyermekkorát Békésen töltötte, Békéscsabán a Rudolf-főgimnáziumban érettségizett. A kolozsvári egyetem elvégzése után (1901-1905), 1905-ben történelem-földrajz szakos tanári szakvizsgát tett. 1912-ben néprajzból doktorált Kolozsváron.

Pályájának kezdeti szakaszában újságíróként, gyakorló tanárként, valamint magánnevelőként tevékenykedett. 1910 és 1914 között a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeumtársulat másodtitkára és a temesvári múzeum néprajzi osztályának vezetője volt. 1914-ben a Felügyelőség által szervezett néprajzi tanfolyamon szerzett új ismereteket. A háború kitöréséig a temesvári magyar kir. áll. főreál iskolában tanított, és onnan vonult hadba a részleges mozgósítás napján. 1915. október 21-én orosz fogságba esett, közel 5 évet töltött Szibéria különböző fogolytáboraiban. Gyóni Géza nem csak iskolatársa, hanem szibériai fogolytársa is volt.

A hadifogságból hazatérve 1921-től Békéscsabán a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban tanárként tevékenykedett, szigorúan igényes és következetes pedagógus volt , aminek 1934 és 1945 között az igazgatója volt. A leánygimnázium igazgatójaként didaktikai, pedagógiai, földrajzi és történelmi kérdésekkel foglalkozott és tankönyvet is írt. Irodalmi és tudományos irodalmi tevékenységét elismerve, a szegedi Dugonics Társaság és a szegedi Alföldkutató Bizottság tagjai közé választották. Az Auróra Kör szépirodalmi osztályát elnökként vezette. 1923-ban eljegyezte Jeney Gizellát , a női ipartanonciskola tanítóját , akit 1924. február 3-án, Biharnagybajomban feleségül vette.

1923-ban lett a békéscsabai múzeum munkatársa. 1925-től gondozta a néprajzi anyagot, majd az 1930-as évek elején - amikor Rell Lajos, az intézmény igazgatója végleg megvált vezetői tisztségétől - a Régiség-, Érem- és Ereklye Tárat vette át. Jó felkészültségű, széles körű régészeti, néprajzi, történeti ismeretekkel rendelkezett. A néprajz és muzeológia mellett foglalkozott régészettel is. Ez utóbbi öccse, Banner Jánosnak köszönhető, aki az 1920-as évektől a szegedi egyetem régészeti tanszékén dolgozott, és akinek szegedi és hódmezővásárhelyi ásatásain 1925-1943 között rendszeresen részt vett. Békés megyében is több ásatás során jelen volt: 1942-ben a Kerepeczky-tanyánál, 1951-ben az eleki téglagyárnál, 1930-ban Békéscsaba-Fényesen egy szkíta és kelta temető területén, 1932-ben Telekgerendáson. 1940-ben szkíta sírt tártak fel a Deák Ferenc utcában és szarmata koriakat az Árpád-soron. 1945 és 1950 között a múzeum régészeti tevékenységét a nyugdíjas Banner Benedek koordinálta.

Az 1926-ban megszerveződő Csabai Öregdiákok Szövetségének alapító ülésén társelnöknek választották, Szalay József mellé. 1929-ben virilisjog gyakorlással bízták meg a békéscsabai képviselő testületben. Lényegesnek tartotta a megye múzeum ügyének fejlesztését. 1935-ben rendezte a múzeum anyagát és állandó régészeti-néprajzi kiállítást hozott létre. 1936-ban a békéscsabai Munkácsy Mihály-szobor felállításának kezdeményezői között volt. Számos néprajzi, régészeti tárgyú írása és a hadifogság élményeit feldolgozó kötete jelent meg. 1946-ban bekövetkezett nyugdíjba vonulása után főleg néprajzi vonatkozású cikkeket írt. Munkásságáért megkapta az Eötvös Loránd Tudományegyetem aranydiplomáját.

Budapesten hunyt el 1968. szeptember 24-én.

Művei

• Adatok a Nyitra-megyei Ság község tótjainak tárgyi néprajzához. Békés: Derchsel ny., 1912. p. 86. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Mehmed Tahir, Cuzuki Kenzo és mások. Békéscsaba: Corvina ny., 1922. p. 158. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• A pokol tornácán. Békéscsaba: 1924. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Mandzsúrián keresztül. Budapest: Egyetemi ny. 1927. p. 81. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• A békéscsaba-fényesi sírmező. Szeged: Szeged Városi ny. 1933. p. 29. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Középkori gölöncsér-kemence Békéscsabán. Budapest: Egyetemi ny. 1933. p. 7. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Békéscsaba földrajza. Budapest: Sárik ny., 1936. p. 18. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Adalékok Gyóni Géza hadifogoly életéhez. Visszaemlékezések. (Hely nélkül.) 1962. p. 45. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

Források

• A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. p. 491.,493.,519.,531. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve 2010. Békéscsaba-Gyula : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010. 26.p (Látogatva: 2017.06.15.)
• Ando György et al.: Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban, 1899-1999. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999. 35.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Banner János Dr.: Banner Benedek emlékének. In: Békési Élet. 5. évf, (1970.) 2. sz. p. 233-242. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 418. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba: Corvina ny. 1929. p. 111. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Gyucha Attila: A szkíta kor emlékei Békés megyében In. Hatalmasok viadalokban : az Alföld szkíte kora. Gyula : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Erkel Ferenc Múzeum, 2001. 118.p (Látogatva: 2017.06.15.)
• Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest: Akadémiai K., 1981. p. 42. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Magyar néprajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1977. p. 208. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon : Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2015. 34., 60.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899-1979. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1979. p. 46-47. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

• Békés, 63. évf. 39. szám. 1931. május 16. 3.p (Látogatva: 2017.06.15.)
• Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 220. szám. 1993. szeptember 21. 6.p (Látogatva: 2017.06.15.)
• Békésmegyei közlöny, 50. évf. 94. szám. 1923. november 25. 3.p (Látogatva: 2017.06.15.)
• Békésmegyei közlöny, 51. évf. 17. szám. 1924. február 2. 5.p (Látogatva: 2017.06.15.)
• Békésmegyei közlöny, 52. évf. 205. szám. 1925. szeptember 12. 3.p (Látogatva: 2017.06.15.)
• Békésmegyei közlöny, 53. évf. 138. szám. 1926. június 22. 2.p (Látogatva: 2017.06.15.)
• Békésmegyei közlöny, 54. évf. 25. szám. 1927. február 1. 3.p (Látogatva: 2017.06.15.)
• Békésmegyei közlöny, 56. évf. 8. szám. 1929. január 10. 5.p (Látogatva: 2017.06.15.)
• Békésmegyei közlöny, 63. évf. 259. szám. 1936. november 12. 2.p (Látogatva: 2017.06.15.)
• Körösvidék, 8. évf. 58. szám. 1927. március 12. 2.p (Látogatva: 2017.06.15.)

Kapcsolódó irodalom

• Banner Benedek: Adalékok Gyóni Géza hadifogoly életéhez. Békéscsaba : Banner B., 1962.
• Banner Benedek: Adatok a nyitramegyei Ság község tótjainak tárgyi ethnografiájához. Békés : Drechsel ny., 1912.
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930.
• Banner Benedek: A békéscsaba-fényesi sírmező. Szeged : Városi ny., 1933.
• Banner Benedek: Békéscsaba földrajza. Budapest, 1936.
• In memoriam : 707 megdicsőült fiának emlékére fájdalmas, büszke kegyelettel Békés község. szerk. Banner Benedek. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1924.
• Banner Benedek: Középkori gölöncsér-kemence Békéscsabán. Budapest : Egyet. ny., 1933.
• Banner Benedek: Mandzsúrián keresztül. Budapest : Egyet. ny., 1927.
• Banner Benedek: Mehmed Tahir, Cuzuki Kenzo és mások : abból, amit neki hoztam keletről. Békéscsaba : Corvina ny., 1922.
• Banner Benedek: A pokol tornácán : elbeszélések Szibériából, a hadifogságból. Békéscsaba : Corvina ny., 1924.
• Dr. Banner Benedek emlékének In. Békési Élet 1970. 5. évf. 233.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

Külső hivatkozások

• Banner Benedek gyászjelentése (Látogatva: 2017.06.15.)