Lipták Pál (1874–1926)
A BékésWiki wikiből
(Kategória beillesztése) |
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (életrajz bővítés) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
tanár, vállalkozó, államtitkár | tanár, vállalkozó, államtitkár | ||
| - | '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1874]]. [[április 13.|április 13]]-án | + | '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1874]] Lipták Pál ácsmester és Keller Judit gyermekeként.''' A család felmenői között voltak olyan ácsok, akik részt vettek a békéscsabai nagytemplom építésében. Pálnak három testvére született: Lipták Mátyás, [[Lipták János (1881-1959)|Lipták János]] és Lipták Judit (Saguly Jánosné). [[április 13.|április 13]]-án, itt járt iskolába, majd '''négy gimnáziumi osztály elvégzése után édesapja szakmáját, az ácsmesterséget tanulta ki.''' |
'''[[1889]]-ben''', mint serdülő ifjú, '''a Vaskapu szabályozásának munkálataihoz került''', ahol három évet töltött. Ott tűnt fel éles eszével, tehetségével. Egyrészt környezetének rábeszélésére, másrészt elhivatottságból tanulni kezdett. '''Kecskeméten''' magánúton egy év alatt 6 osztályból vizsgázott, majd '''érettségit tett'''. '''Budapesten elvégezte a műegyetemet''', s több éven át a középítési tanszéken működött mint tanársegéd. Később, '''[[1906]]-ban műszaki doktorátust szerzett'''. '''Második volt Magyarországon, aki ezt a diplomát elnyerte.''' '''Ekkor kiadott Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez című értekezése''' a nyugati államok szakköreiben óriási feltűnést keltett, s '''a vasbeton-építkezések fejlődésében új korszakot jelentett'''. | '''[[1889]]-ben''', mint serdülő ifjú, '''a Vaskapu szabályozásának munkálataihoz került''', ahol három évet töltött. Ott tűnt fel éles eszével, tehetségével. Egyrészt környezetének rábeszélésére, másrészt elhivatottságból tanulni kezdett. '''Kecskeméten''' magánúton egy év alatt 6 osztályból vizsgázott, majd '''érettségit tett'''. '''Budapesten elvégezte a műegyetemet''', s több éven át a középítési tanszéken működött mint tanársegéd. Később, '''[[1906]]-ban műszaki doktorátust szerzett'''. '''Második volt Magyarországon, aki ezt a diplomát elnyerte.''' '''Ekkor kiadott Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez című értekezése''' a nyugati államok szakköreiben óriási feltűnést keltett, s '''a vasbeton-építkezések fejlődésében új korszakot jelentett'''. | ||
A lap 2017. október 24., 22:25-kori változata
tanár, vállalkozó, államtitkár
Békéscsabán született 1874 Lipták Pál ácsmester és Keller Judit gyermekeként. A család felmenői között voltak olyan ácsok, akik részt vettek a békéscsabai nagytemplom építésében. Pálnak három testvére született: Lipták Mátyás, Lipták János és Lipták Judit (Saguly Jánosné). április 13-án, itt járt iskolába, majd négy gimnáziumi osztály elvégzése után édesapja szakmáját, az ácsmesterséget tanulta ki.
1889-ben, mint serdülő ifjú, a Vaskapu szabályozásának munkálataihoz került, ahol három évet töltött. Ott tűnt fel éles eszével, tehetségével. Egyrészt környezetének rábeszélésére, másrészt elhivatottságból tanulni kezdett. Kecskeméten magánúton egy év alatt 6 osztályból vizsgázott, majd érettségit tett. Budapesten elvégezte a műegyetemet, s több éven át a középítési tanszéken működött mint tanársegéd. Később, 1906-ban műszaki doktorátust szerzett. Második volt Magyarországon, aki ezt a diplomát elnyerte. Ekkor kiadott Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez című értekezése a nyugati államok szakköreiben óriási feltűnést keltett, s a vasbeton-építkezések fejlődésében új korszakot jelentett.
Egyetemi tanári állást kínáltak neki, őt azonban ambíciója más irányba vezérelte. Megválva az egyetemtől, 1908-ban Budapesten kis műhelyt létesített, ahol vasszerkezeteket készített és magasépítkezéseken dolgozott. Ebből fejlődött ki azután a dr. Lipták és Társa Építési- és Vasipari Rt., amelynek 1916-ig vezetője volt. 1916-ban kivált a cégből, és magasépítési vállalkozásba kezdett. E terület nem volt idegen számára, hiszen a korábbi években több nagy műhelyépület, valamint számos banképület és igazságügyi palota, továbbá a MÁVAG munkáskolóniájának építését végezte. A magyar gazdasági életben igen jelentékeny pozíciót vívott ki magának.
Az első nemzetgyűlési választáskor a fővárosi XVI. kerület mandátumát nyerte el kereszténypárti programjával. Ezt követően Békéscsabán is jelölték, itt viszont nem sikerült győzelmet aratnia. Emich Gusztáv kereskedelmi minisztersége alatt államtitkárságot vállalt, erről a tisztségről azonban néhány hónap múlva lemondott. A minden mértéket meghaladó munka felőrölte szervezetét, s hosszas szenvedés után hunyt el Balatonfüreden 1926. május 15-én.
Műve
- Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez. Budapest: Pátria ny. 1906. p. 31.
Kapcsolódó irodalom
- Dr. Lipták Pál. 1874-1926. In: Körösvidék. 7. évf. (1926. május 16.) 110. sz. p. 1-2.
- Dr. Lipták Pál meghalt. In: Békésmegyei Közlöny. 53. évf. (1926. május 18.) 110. sz. p. 3.
- Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest: Akadémiai K., 1969. p. 79.
- Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Budapest: Európa, 1929. p. 262-263.
- Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Budapest: Európa, 1929. p. 262. (Kép)
- Mihailich Győző- Haviár Győző: A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon. Budapest: Akadémiai K. 1966. p. 210.
- Dr. Lipták Pál emlékezete Békéscsabán kívül: A Zuglói Média híranyaga
