Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A lap 2017. szeptember 25., 15:51-kori változata

A Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsabán, a Széchenyi utca 9. szám alatt található. Megközelíthető gyalog (a Szent István tértől 3 perc séta) és autóbusszal is.

A múzeumot az 1899-ben megalakult Békéscsabai Múzeumi Egyesület hozta létre, majd 1914-re felépítette a gyűjteménynek helyt adó Közművelődés Háza jellegzetes, neoklasszicista épületét. Jelenleg is ez az épület ad otthont az intézménynek, mely 1951-ben vette fel a realista festő, Munkácsy Mihály (festőművész) nevét.

Története

A múzeum épülete

A Békéscsabai Múzeumi Egyesület 1899-es megalakulásáig a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat fogta össze a megyeiek műgyűjtő tevékenységét és szorgalmazta a békéscsabai múzeum létrehozásának gondolatát.

1899. július elsején Varságh Béla, a legnagyobb csabai gyógyszertár tulajdonosa értekezletre hívta a város vezető személyeit, hogy ismertesse, milyen kitűnő alkalom kínálkozik a múzeum létrehozására. A gimnázium új épületében a gyűjtemények elhelyezésére alkalmas helységeket lehetett szerezni valamint bízni lehetett abban is, hogy a minisztérium államsegéllyel és letétekkel támogatja a terveket. Mindjárt bizottság alakult az alapszabály kidolgozására, és még ugyanebben a hónapban mintegy 50 fővel megalakult a Békéscsabai Múzeumi Egyesület, mely fennállásának 15 éve alatt szakemberek képzésével, a gyűjtemény megalapozásával foglalkozott, és felépítette az ezeknek helyt adó Közművelődés Házát.

A múzeum földszinti alaprajza

Az építkezés 1910 őszén indult meg Wagner József építész vezetése és Ádám (Áchim) Gusztáv ellenőrzése mellett. A neoklasszicista épületet 1914. március 29-én avatták fel. Az egyesület és az elnök ezzel teljesítette feladatát, Varságh Béla lemondott tisztségéről, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megszűnt. A múzeum ígéretes fejlődését az első világháború szakította meg, nyitva tartása lehetetlenné vált, mivel a háború ideje alatt itt kapott helyet az oktatás, a városi rendőrség, a Gabonaipari Országos Központ és számos hivatal irodája is. Emiatt 1924-ig semmilyen múzeumi munka nem folyt. Az 1930-as években kezdett javulni a helyzet: megnyílt a könyvtári olvasóterem, neves szakemberek vezetésével (Linder László, Banner Benedek, Tarján Tibor) a múzeum gyűjteményeit újjászervezték, folyamatosan gyarapították.

A második világháború kitörésével a szakmai tevékenység újra szünetelt. A front közeledtével a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium utasítást adott ki a gyűjtemény biztonságba helyezéséről és elszállításáról (a Somogy megyei andocsi ferences rendházba). Erre azonban nem került sor a szovjet csapatok megérkezése miatt. A gyűjteményben és az épületben ezután kisebb-nagyobb károk keletkeztek (alagsori beázás, betörés, légitámadás miatt). A világháború befejeztével újra kinyitott a múzeum, de csak a képtár anyaga volt látogatható. A kulturális élet kezdett felpezsdülni: irodalmi estek, ismeretterjesztő előadások, kultúrpolitikai beszélgetések zajlottak a múzeum falai között.

A múzeum alagsori alaprajza

Egy 1949-es törvényerejű rendelet értelmében a múzeum 1950 márciusától állami irányítás alá került. 1950 és 1952 között megszüntették az intézmény közművelődési jellegét, utoljára a könyvtárat költöztetve ki, új gyűjtési koncepciót alakítottak ki: a múzeum gyűjtőterületét a megye nagyobbik felében, a természettudomány vonatkozásában ennél is nagyobb területben állapították meg (természettudomány: Körösök vidékének természeti képe; régészet: különösen az alföldi neolitikus kutatás; néprajz: a szlovákság anyag, gazdálkodás, bútorzat, kismesterségek; képzőművészet: magyar képtár, helyi művészek stb.) Ekkor jött létre a Helytörténeti Gyűjtemény, melybe bekerültek Munkácsy Mihály relikviái, illetve új kutatási területként jelent meg Békéscsaba helytörténeti anyagának gyűjtése. 1952-ben megnyílt a néprajzi tárlat, majd később a megye állat-és növényvilágát bemutató természettudományi kiállítás, a régészeti tárlat, a Munkácsy-emlékszoba. 1957-től itt került megrendezésre Alföldi Tárlat néven a tiszántúli képzőművészek vándorkiállítása.

1962-től a megye múzeumainak fenntartója a Megyei Tanács lett, s az ezt követően kialakított megyei szervezet központjává Békéscsabát tették. A múzeumi szervezet költségvetésének növekedése az 1980-as évekig látványos fejlődést eredményezett: valamennyi, a múzeum feladatkörébe tartozó szakág művelésének személyi feltételeit megteremtették, a tudományos és technikai segéd-személyzet létszámát növelték, 1971-től jelent meg a Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 1972-ben új kiállító egységgel, a Szlovák Tájházzal bővült a múzeum, 1978-ra megépült a múzeum új épülete. A rendszerváltást követően, 1990-től a Békés Megyei Önkormányzat lett a múzeum fenntartója. Ezután szélesedtek ki a múzeum nemzetközi kapcsolatai (Arad Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szlovák Nemzeti Múzeum). 1996-tól újra indult a Múzeumi Híradó. 1998-ban új kiállítóhellyel, a Gabonamúzeummal bővült az intézmény. 2013-tól Békéscsaba Megyei Jogú Város kapta az üzemeltetői feladatokat.

2003-ban műemlékké nyilvánították az épületet. 2006-ban a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal sikeres pályázatának köszönhetően, Európai Uniós támogatással nagyszabású felújítás és korszerűsítés kezdődött, melynek eredményeként látogatóbarát, korszerű intézménybe látogathatnak el az érdeklődők.

Állandó kiállítások

• Hagyományos gazdálkodás Békés megyében
• Munkácsy Mihály kiállítás
• Orlai Petrics Soma kiállítás
• Régészeti kiállítás
• Természettudományi kiállítás
• Történeti kiállítás
• Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjtemény

Gyűjtemények

Az intézménynek közel 170 ezer régészeti, 10 ezer néprajzi, 5500 képzőművészeti, 4500 történeti és több ezer természettudományi műtárgya van. Majd 50 ezer felvételből álló fotótára is jelentős.

Legfontosabb műtárgyai között tartják számon a Munkácsy Mihály relikvia gyűjteményt, (kilenc eredeti festményt és hét rajzvázlatot, valamint több mint négyszáz értékes, a mester személyéhez kötődő relikviát) festményeit. 1994-ben a festőművész tiszteletére hozták létre a Munkácsy Mihály Emlékházat az egykori Steiner-Omaszta-kúriában. A gyűjtemények felsorolásánál fontos megemlíteni a magyarországi szlovákok és románok hagyományos kultúrájának emlékeit, valamint a madártani gyűjteményt is.

Emléktáblák az épület falán

• A Békéscsabai Múzeum-Egyesület megalakításának 75. évfordulójára
• A Békéscsabai Múzeum-Egyesület megalakításának 100. évfordulójára
• Az Aurora-kör emlékére
• A múzeum építésének 100. évfordulójára

Forrás

• A múzeum története In.: Munkácsy Mihály Múzeum honlapja (Látogatva: 2014.05.29.)
• Békéscsaba, Munkácsy városa- Munkácsy Múzeum. In.: Békéscsaba város honlapja (Látogatva: 2014.05.29.)
• G. Vass István: A békéscsabai múzeum története. Békéscsaba : Békéscsaba Vár. Tcs., 1979. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
• Munkácsy Mihály Múzeum. In.: Wikipédia (Látogatva: 2014.05.29.)
• Munkácsy Mihály Múzeum- Békéscsaba In.: ÚtiSúgó (Látogatva: 2014.05.29.)
• Munkácsy Mihály Múzeum- Megyei hatókörű városi múzeum In.: A magyar múzeumok honlapja (Látogatva: 2014.05.29.)
• Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve 1914-2014 : a Közművelődés Házától a Munkácsy Mihály Múzeumig. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban, 1899-1999. Békéscsaba : [Munkácsy M. Múz.], 1999. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár
• Vass Márta: Így kezdődött a békéscsabai múzeum. In: Népújság (1985. nov. 23.) 7. p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár

Kapcsolódó irodalom

• Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1990. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Gécs Béla: Békéscsaba anno... A közművelődés házától a Munkácsy Múzeumig. In.: Heti Mérleg 4. évf. 7. sz. 8. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Grin Igor: Békés öröksége. In.: Múzsák 12. évf. (1981.) 2. sz. 12. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Hogy fest az új Munkácsy? : ezernyi érdekesség csábít az újjászületett múzeumba. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Nyemcsok László: Az év múzeuma a Munkácsy. In.: Békés Megyei Hírlap 59. évf. (2004.05.05.) 104. sz. 5. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Plavecz Pál: A Munkácsy Mihály Múzeum legszebb műtárgyai és tárgyegyüttesei. [DVD-felvétel] 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Réthy Zsigmond: A békéscsabai madártani gyűjtemény. In.: Élet és tudomány 32.évf. (1977) 15.sz. p.473. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Újjászületik a Munkácsy Mihály Múzeum : Háromszázmillió forintos beruházás, kívül- belül megszépülő épület 3. In.: Békés Megyei Hirlap 61. évf. 152. sz. (2006. júl. 1.) p. 1.,3. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Új állandó kiállítás Békéscsabán. In.: Magyar Hírlap, 13.évf. (1980. szeptember 27.) 227.sz. p.10. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

Külső hivatkozások

• Közművelődésháza. In.: Europeanalocal (képeslap) (Látogatva: 2014.05.30.)
• Munkácsy Mihály Múzeum. In.: Békéscsaba város honlapja (Látogatva: 2014.05.29.)
• Munkácsy Emlékház(honlap) (Látogatva: 2014.05.29.)
• Munkácsy Mihály. Wikipédia. (Látogatva: 2014.05.29.)